Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)
1972-02-01 / 2. szám
iJUN 2 9 1972 EROS mVÁR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 38. ÉVFOLYAM 1972. FEBRUÁR 2. SZÁM Imádság az iskolában BÖJT? Az idő homályában messzire tűntek az Ótestamentum világának vagy akár a középkornak zsákbaöltözött, hamuban gubbasztó, koplaló alakjai. Még egy-két évtizeddel ezelőtt szép számmal akadtak olyanok a gyülekezetekben, akik némely szokásokban, bizonyos időkben őrizték a böjt maradványait. Ma már alig találunk ilyen embereket a gyülekezetekben. Elvesztette a böjt jelentőségét és tartalmát? Vajon ma, amikor a böjt szinte megszűnőben van, arra kell törekednünk, hogy valamiképpen visszahozzuk és általános szokássá tegyük? Hozzátartozik keresztyén életünkhöz a böjt? Most, abban az időszakban, melyet az egyházi év menetében Böjtnek nevezünk, tisztázzuk a kérdést. Mikor és miért böjtéit Isten népe? Ha utánanézünk, azt látjuk, hogy általában olyankor, amikor Istenhez való viszonya megromlott és azt rendezni igyekezett. A testi böjt csak külső kísérő jelensége volt a belsőnek, a lélek böjtjének. — Ez a belső böjt végsősorban önvizsgálatot jelentett és ennek nyomán megszomorodást az Istentől való elszakadás miatt, a megromlott viszony rendezésének vágyától hajtottan. — Bárcsak Isten megbocsátana, visszatérne és könyörülne. — Ez a böjt igazi tartalma. Azonban a böjt tekintetében is sokszor történt elcsúszás. — Ha böjtölünk, Isten dolga könyörülni. A böjttel Isten jóindulatát lehet hát biztosítani. — így gondolkodott sokszor Izrael népe és így a középkor egyháza is. Az önvizsgálat, a bűn mi(Folytatás a 3. oldalon.) AZ ISKOLAI IMÁDSÁG TILALMÁNAK FELOLDÁSA végett a képviselöház múlt év november 8-án alkotmánymódosító javaslatot tárgyalt. A javaslat, bár mellette 240 és ellene csak 162 képviselő szavazott, mégis megbukott, mert 28 szavazat hiányzott a szükséges kétharmad többséghez. A javaslat balsikere következtében az állami iskolákban továbbra is tiltva maradt az imádkozás. Ez csatanyerést jelent azoknak, akik az utóbbi években különböző fedőnév alatt céltudatosan és harcos elszántsággal azért küzdenek, hogy az amerikai állami élet minden területéről, így az állami iskolákból is, minden vallásos befolyást kiküszöböljenek. A javaslat ellenzőit nem vehetjük mind egy kalap alá. Nem mondhatjuk: ők az istenellenesek, míg a javaslat pártolói az istenhivök. Ez igazságtalan megkülönböztetés lenne. A képviselőket a szavazásnál nem annyira vallási, mint inkább politikai szempontok irányították. Választóik álláspontját képviselték. Voltak az ellenzék között azonban olyanok is, akiknek az érvelési módja, a vitatkozásban megmutatkozó szenvedélyessége elárulta, hogy “szívükön viselik” a vallástalanok érdekeit. Érveléseikkel sikerült az egész kérdést annyira jogellenesnek feltüntetni, hogy ennek hatására több képviselő tartózkodott a szavazástól s ezáltal megakadályozták a szükséges kétharmad többség elérését. Az amerikai istenellenesek egy kis, de elszánt, harcias csoportja, a maga háttérben működő befolyásával, közvetett úton, így nyert újabb csatát. Itt is bebizonyosodott a régi igazság: a jól szervezett kisebbség mindig erősebb, mint a rosszul szervezett többség. Vagy ahogy a Biblia írja: “A világ fiai okosabbak a világosság fiainál a maguk nemében.” Az iskolai imádkozás ügye bonyolult s gyakorlatilag nem könnyen megoldható kérdés. Ez a javaslat megszerkesztésénél, tárgyalásánál bebizonyosodott. Nem tudtak egy olyan, alapos körültekintéssel, szakértelemmel, a valóságot figyelembevevő tervezetet a képviselőház elé vinni, amely semmiképpen sem ingott volna meg a támadások tüzében. Ezért az ellenzéknek sikerült az egész javaslatot úgy összezavarni, hogy a tárgyalás végefelé már megpróbálkoztak egy másik, enyhébb, egyeztetöbb javaslatot terjeszteni, hogy megnyerhessék a kétharmad többséget. De ezt nem is tárgyalták. Sok volt a kapkodás. Sebtében, csak két óra alatt intézték el a kérdést. Egy ilyen bonyolult, fontos ügyben nem lehetett ennyire rövid idő alatt felelősségteljes határozatot hozni. Több hozzászólás tartalmából hiányzott a tárgy alapos ismerete. Általában több volt a vitában a hangulatkeltő érzelmi elem s kevesebb a kérdés értelmi mérlegelése. TÖBB SZÁMOTTEVŐ EGYHÁZ — köz tűk a három nagy lutheránus egyháztest — legfelsőbb vezetősége a tárgyalást megelőző hónapban tartott sajtóértekezleten együttesen tiltakozott az alkotmánymódosító javaslat (prayer amendment) elfogadása ellen. Az egyházaknak — bár nem mindegyiknek, s főképpen nem az egyháztagok nagy részének — ez az ellenző ál lásfoglalása döntő módon segítette a javaslat megbuktatását. Az egyházaknak ez a magatartása a közvéleményt meglepte. Sok emberben keserű érzést keltett ez a viselkedés. Általában érthetetlennek tartották. Ezek az egyházak a benyújtott iskolai imádkozás tervezetének főképpen végrehajtási módjával nem értettek egyet, így érveltek: a javaslat elfogadása szabad kezet biztosítana az államnak arra, hogy egy állami szövegezésű imádságot
