Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)

1972-10-01 / 8. szám

2. oldal ERŐS VÁR Benne bízó, sorsunk alakulását mindenek felett Tőle váró hittől, az emberek nem restülnek-e meg? Kér­dezzük meg a reformátorokat: Luthert, Kálvint! Lustává, közöm­bössé tette-e őket ez a hit? E hit ál­tal lettek reformátorokká. Ezzel a hittel nyitották ki az egyház évszá­zadok óta bezárt ablakait, hogy ki­engedjék az elhasznált, dohos leve­gőt, s beáramolhassák oda Isten Szendéikének megújulást teremtő fuvallata. Úgy lettek valóban cse­lekvőkké, hogy előbb Isten engedel­mes eszközévé váltak. Csak tehetet­len, törékeny szerszámok voltak magukban. De Isten kezében mint szerszámok engedték, hogy az Úr cselekedjék velük az ű jótetszése szerint. Nem ők cselekedtek, hanem általuk Isten vitte véghez szándékát. A keresztyénség történetében az iga­zán nagy cselekvők mindig azok vol­tak, akik magukat erőtlennek tud­ták, s mindent Isten cselekvésétől vártak. Ahol az ember gyengének tudja magát, ott, abban az ember­ben képes Isten hatalmassá lenni. így, “Egyedül hit által” kerülhet­nek az emberek egymással "új mó­don” szeretet-kapcsolatba. Aki a bűnnek, az önzésnek rab­szolgája, az "Én-kór”-nak a megszál­lottja, az elszakadt az emberektől s uralkodni akar felettük, sajátmagát keresi mindig. Akit azonban Isten a Krisztusban elnyert megváltásba ve­tett hit által ettől a legsúlyosabb lelki nyavalyától, az önzés bűnétől, megszabadított és szeretetébe bele­állított, az már szabad lett önmagá­tól és szabad a többiek számára. Úgy érez együtt az emberekkel, úgy osztozik sorsukban, mintha csak az ő bőrükben lenne. Ahogy Luther mondja: "A keresztyén ember a sze­retet által minden dolgok szolgája és mindenkinek alája van vetve.” Ez az "Egyedül hit által" nyert és a szeretet-szolgálatokban gyümölcsö­ző szabadság annál inkább növek­szik, minél inkább belenövünk az Istenhez-kötöttségbe, s annál jobban fogy, minél inkább elszakadunk Is­tentől. Mert hiszen a hit nem más, minthogy az ember egészen Isten tulajdonává lesz. A reformációnak ezt a főigéjét: az “Egyedül hit által’’-1 boldog öröksé­günknek valljuk, de úgy lesz igazi kincsünkké, ha mindegyikünk meg­hódol az Űr Jézus Krisztus előtt ma is, hogy a reformáció népéhez hason­lóan, minket is hitből fakadó láto-Amikor a templom megépült 1917- ben, bizony torony nélkül épült meg. Azóta sincs tornya, mint megannyi templomnak Amerikában. Természe­tesen harangja sem volt hosszú ideig. Talán mindmáig se lenne, ha nem akad egy buzgó hívő, aki egy­maga ajándékozott a gyülekezetnek nem is egy harangot, hanem haran­gokat. Nem ércből öntött harangok ezek, hanem a modern kor vívmá­nya: elektromos harangjáték (Caril­lon). Nincs szükség toronyra, a ha­rang szava mégis messze hangzik. Nincs szükség harangozóra sem, talán problémát is jelentene a fize­tése előteremtése. Immár négy esztendeje múlt, hogy 1968. június 9-én egyházmegyénk es­perese, Rev. Sherwood Bryant fel­szentelte a Carillont, s azóta minden nap négyszer, reggel 9-kor, déli 1- kor, este félhatkor és félnyolckor megszólal gyönyörű hangja, hirdetve szép énekeink harangszavával a mennyei Atya üzenetét e környék lakosainak. Vasárnap mind a ma­gyar, mind az angol istentisztelet kezdetére ugyancsak megszólal. Mindennap négy különböző éneket zeng. Karácsony és ádvent idején szép karácsonyi énekeinket viszi kö­zelebb az emberi szívekhez. Nem­csak a gyülekezet népe, hanem a környék lakossága is hálás a napjá­ban négyszer csengő-búgó haran­gokért, melyek Istenhez emelik a ro­hanó ember szívét és gondolatát. Ez a közel háromezer dolláros Carillon Mrs. Lesniak-Takács Margit adománya elhunyt szülei, Takács István és Söveg Zsófia, valamint el­hunyt testvérei emlékére. Ritka szép adomány, különösen, ha arra gondo­lunk, hogy mily sok tehetősebb hit­testvérünk hozhatna magyar evangé­likus egyházainkban komolyabb ál­dozatot sokféle nemes céljainkra, de nem teszik. Az adakozáshoz nem­másokkal, szolgálatokkal küldjön el az Úr az ö világméretű pásztori munkájába, minden embert átölelő szeretet-szolgálatába. B. E. nyomán: Asbóth Gyula. csak tehetség és vagyon szükséges, hanem szív is. Az Isten iránti hűség, a jó szív és akarat ma is tud az ada­kozásban nemes példákat felmutat­ni. Ilyen példa a buffalói harangok története is Mrs. Lesniük jóvoltából és a jó Isten kegyelméből. Az AMEK hírei Az Amerikai Magyar Evangélikus Kon­ferencia esedékes közgyűlését november 14—15-én tartjuk meg. A gyűlés főtémá­ja: magyar gyülekezeteink további sorsa. A lelkészhiány miatt elárvult gyülekeze­teinknek egy körzeti lelkészség felállítá­sát fogjuk ajánlani. Erre a közgyűlésre minden magyar evangélikus gyülekezet lelkipásztorát és gyülekezeti képviselőjét szeretettel meghívjuk. Ugyancsak szere­tettel látunk minden olyan magyar ev. lelkészt, aki szívén hordozza amerikai magyar ev. egyházaink sorsát. Brachna Gábor főesperes Nt. Megyer Lajos nyíregyházi és Nt. Mészáros Sándor columbusi lelkészek társaságában meglá­togatta a pittsburghi ev. gyülekezetei, ahol az egyház vezetőivel folytatott tár­gyalást. Ez a gyülekezet is már régebben lelkész nélkül van. Többféle megoldás le­hetőségeit latolgatták, de döntésre ezidő szerint még nem kerül sor. Láng Ferenc torontói lévitánk műtéten esett keresztül az elmúlt napokban. E testvérünk felgyógyulásáért, aki feleségé­vel együtt áldott munkát végez ottani kis gyülekezetünkben, Konferenciánk tagjai buzgón imádkoznak. B. G. OLASZORSZÁG • Protestánsok és zsidók is közvetíthet­nek ezentúl vallásos műsort televízión heti 15 perc terjedelemben. Ezzel meg­szűnt a r.k. egyház monopóliuma ezen a hírközegen. BUTHY DÉNES:' A buffalói harangok

Next

/
Thumbnails
Contents