Erős Vár, 1971 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1971-10-01 / 7. szám

4. oldal ERŐS VÁR Az Amerikai Evangélikus Egyház Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Főmunkatársi Egyed Aladár “E R ŐS VÁR” (“MIGHTY FORTRESS”) P.O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued monthly October to May, bi-monthly in June/July and Aug./Sep. No. 7. (144) Yol. XXXV. OCTOBER 1971. Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszin­tén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: "ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VÁR’’ előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szívesked­jenek a lejárt előfizetéseket kése­delem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költ­ségre különösen nem-előfizetők, kése­­delmező előfizetők, vagy többéves hát­ralékban lévők esetében nehéz fedeze­tet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy min­den esetben pontosan adják meg címü­ket a “Zip Code” szám feltüntetésé­vel együtt! Az újságot “Zip Code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl.. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónában azonos nevű utcákat csak így lehet megkülön­böztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland O. 44102 korlását, de egyben kívánja a hitnek az alapelemeihez való ragaszkodást is; vitatkozik vele a politika is, amely nem kábul el jelszavaktól, pillanat­nyi, bár kétségbe nem is vonható si­kerektől és dicsőségtől, s amely nem a pártműhelyekben vagy földalatt formálódik, hanem tágabb érdekek szemszögéből átfogóbb, szélesebb irányú még akkor is, ha átmenetileg kifogásolható. Nem csak tragikus halála után, ha­nem még életében is széles néptöme­geknek a gyanúja merült fel, vájjon Martin Luther Ringnék a négerek ér­dekében kifejtett munkája nem pá­rosul-e bizonyos nemzetellenes tevé­kenységgel. A titkosrendőrség nyil­vánosságra került adatait ki-ki saját belátásából, vagy meggyőző befo­lyásra intézi el kézlegyintéssel, érté­keli ki kellő heveskedéssel anélkül, hogy jogos konklúziókat bármely irányban bárki is levonhatna, aki nem tud valamennyi részletről. Azzal azonban, hogy a vasfüggöny mögött most már történelmi hagyo­mányaik szerint nevektől méltán iszonyodó egyházak gyülekezeteinek egyikét a Martin Luther Ring jelzés mögé kellett szorítani, a bizonytalan­ság feloldása felé komoly segítséget nyújtottak. Csak azt kell eldönteni, hogy “a zsák találta-e meg a maga foltját", vagy “a folt találta-e meg a maga zsákját"? Bernhardt Béla A REFORMÁCIÓ TÜKRÉBEN A reformáció napja egyik legna­gyobb ünnepünk. Nemcsak történe­lem, nemcsak emlékezés, hanem csendes, komoly alkalom, amire Is­ten Igéje megállít. Valaki egyszer így mondotta: — a reformáció ünnepén tükröt tart elénk az Isten. Tükröt, amiben az Ő arca látszik. A reformáció tükrében annak az Istennek arca látszik, Aki jót terem­tett, jót akar és Aki örökké a jót mondja a Szentírás szavaiban éppen úgy, mint emberré született szavá­ban, a Jézus Krisztusban. Isten sze­reti a világot és szereti az embert és számunkra a jót akarja. Luthernek a reformációban éppen az volt a nagy “felfedezése”, "vidám világossága”, hogy Isten a mindennap megszólaló Igében jót mond az embereknek. A reformáció a hivő ember számá­ra ma is ez: mindennapi megmérése, felmérése és az Igéhez való hozzá­­mérése annak, hogy az élete, útja, munkája, hite és szolgálata meg­felel-e Isten jót akaró szavának, az evangéliumnak. Ez a hivő ember örök reformációja, mindennapi meg­újulása, a jót akaró Isten feléje hangzó szava szerint. Méltó refor­mációi mozdulat ez: gyermeki szív­vel hallgatni és meghallgatni Isten atyai szívének szerétéiről szóló sza­vait. A reformáció tükrében annak az Istennek az arca látszik, Aki jó az emberekhez. Jó úgy, hogy Jézus Krisztus érdeméért bűnbocsánatot ad a hitben való megújulásra, a hivő ember mindennapi és mindennap új­ra kezdődő reformációjához. Refor­máció ünnepén hálás hivők vallják boldogan, hogy a jó Isten bűnbocsá­nata az életük reformációjának kez­dete, küszöbe és kapuja. Végül a reformáció tükrében an­nak az Istennek az arca látszik, Aki nemcsak maga a jó, hanem engem is jóvá akar tenni. Nemcsak akarata és parancsa jó, de erőt is ad a jó cselekvésére. Szeretetével szeret és megszentel. Átölel és előre segít, hogy megmaradjak az én reformációmban, megújult jó utamon. Milyen jó a reformáció tükrében úgy nézni Isten atyai arcára, mint Aki velem van végig az úton, kísé­rőmnek Krisztust küldi hozzám és megáldja minden mozdulatomat, amivel a jóság útját járom emberek között a világban. Milyen jó a reformáció tükrében úgy látni Isten atyai arcát, mint Aki velem valósítja meg a jót, amit sze­rető szívvel az embereknek szánt. Milyen jó, hogy én is lehetek az Ő akaratából a jóság követe. így lesz számomra a reformáció sokszor csak hangulatos ünnepéből hétköznap is áldás: szép, megszentelt hétköznapok Istent dicsérő, emberek javát szolgáló igazi istentisztelete. F. L.

Next

/
Thumbnails
Contents