Erős Vár, 1970 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1970-10-01 / 8. szám
ERŐS VAR 5. oldal CSÉPI BÉLA: MAGYAR ÖRÖKSÉGÜNK NAPJAI Október 10-én és 11-én tartották meg a clevelandi Első Egyház templomában és termeiben a Magyar örökségünk Napjait. Ezúttal harmadszor rendezték meg. Képzeljünk el egy hatalmas méretű és hatóerejű mágnest és képzeljünk el nagy területre elszórt fémreszeléket, melyet a mágnes messze távolságokról is magához vonz. A kettő találkozása volt a Magyar örökségünk Napjainak lefolyása. A mágnes vonzóerejét a magyar múlt és jelen alkotásai képezték, — a fém-Levelesláda Egyik régi előfizetőnk Pittsburgh környékéről négy kérdésre kér választ. l. : MIKOR ÁLLT BE A KERESZTYÉNEK SZAKADÁSA? FELELET: A szétszakadás nem mai tünet. Az egyháztörténelem folyamán következett be, de Jézus egy képben látja az egész egyháztörténelmet. Már a zsidó és pogány keresztyének között megvolt a szakadás. Évszázadok múlva következett be a keleti és nyugati egyház között. Később eretnek üldözések kaptak lábra, máglyák gyúltak ki és embereket kínoztak halálra hitükért. II.: MIÉRT OLYAN FONTOS A KE RESZTYÉN EGYSÉG? FELELET: Mert a) benne van Jézus főpapi imájában. (János 17:20-26.) Jézust annyira bántja a keresztyén egység hiánya, annyira imádkozik érte, hogy ezt a kifejezést használja imájában: “akarom Atyám”, nem azt, hogy “szeretném.” Ez nem prepotencia Jézus részéről. Jézus nem akarja az Atyát kényszeríteni arra, hogy egy lélekkel itassa meg a keresztyéneket. Azért teszi, mert neki a keresztyén egység hiánya igen fáj. b) a keresztyén egység világszükséglet, amelynek missziónálő ereje van, hiánya pedig visszataszítóan káros. m. : MI A KERESZTYÉN EGYSÉG AKADÁLYA? FELELET: a) A keresztyén egység munkásai próbálják a különböző nézeteket összehangolni s így közelíteni egymáshoz. De ahol azért akar a keresztyénségben egység lenni, mert célja az egyház diadala, vagy az emberi dicsőség, ott nem Krisztus vágyakozása, hanem felekezeti szempontok reszeléket pedig a magyar lelkekben még élő vágy, honvágy és a fogytán lévő lelki táplálék. A mágnes nagyszerű és egyszerű magyarokat is mozgásra, elindulásra késztetett, akik közül mintegy ezerötszáz személy látogatott el a kétnapos kiállítás és ünnepély színhelyére. — Tudjuk, hogy a mágnes nem mozdít meg forgácsot, homokot, hamut és túlságosan berozsdásodott fémeket. Lehettünk volna kétannyian is, ha a jó fémek tömegét az idő nem változtatta volna el korhasztó, elporosító az uralkodók s ez mindig akadályt jelent. b) A keresztyén egység feladat is. Nem ajándékba kapjuk, hanem küzdeni és még többet imádkozni kell érette. Ez a küzdelem és kitartó imádkozás hiányzik minden oldalon és akadályt okoz. c) Az egység és a keresztyén közösség legnagyobb akadálya nem az eltérő tanítás, mert az egység elsősorban nem tan-közösség, hanem szeretet-közösség. “AZ EGYHÁZBAN” élhetünk úgyis, ha hűségesen élünk a saját felekezetűnkben. Nem az a feladata és célja a keresztyén egységnek, hogy elmossa a felekezeti határokat, hogy egyformává tegye a népet, hanem az, hogy Krisztushoz közelebb vigye. IV.: MI A LÉNYEG A KERESZTYÉN EGYSÉGBEN? FELELET: Amelyik pillanatban egy egyház Krisztushoz közelít, a másik testvéréhez is közelít, függetlenül attól, melyik nyájhoz tartozik és melyik akolban vau otthona. Nem azért van annyi viszálykodás, mert különböző a meggyőződés és a tanítás, hanem azért, mert kevés a szeretet. Minél közelebb jutunk Krisztushoz, annál jobban mosódnak el az ellentétek. Isten az embert nem egyformának teremtette, hanem szívben és lélekben hozza közelebb egymáshoz azokat, akik HOZZÁ közelebb jutottak. Dr. Túrőezy Zoltán nyug. hazai ev. püspökünk mondotta egyik amerikai igehirdetésében: “EGY KRISZTUSUNK, EGY MEGVÁLTÓNK, EGY ÜDVÖSSÉGÜNK van! Ez az egység fontos s nem a szervezeti egység. EGY NYÁJ vagyunk EGY PÁSZTORHOZ tartozunk! Ez a mi egységünk fundámentuma! —” (dr.) erejével, hogy képtelenné tegye a mágnes megérzésére és a feléje indulásra. — De azok sem mozdultak meg, akiknek fogékonyságát más mágnesek vonzóereje tompította. Nagyszerű élmény volt a kiállítás felett szemlét tartani. Megnézni az amerikai magyar művészek, írók, költők, — a nemhivatásként alkotó széplelkek műveit. Megállásra kényszerítettek szobrok, festmények, rajzok, díszítmények bútorokon és használati tárgyakon, ruházaton. A templom hajójában gyönyörködtettek az egyházművészeti kiállítás lélegzetelállítóan szép népi motívumú oltárterítői s a magyar evangélikus sajtó és könyvkiadás termékei a világ minden tájáról. Az esztétikai hatások mellett részünk volt a magyar konyha élvezetében is, a terített asztaloknál a magyar muzsika édesbús zengésében. Lélekderítő és szívet gazdagító volt október 11-én délután a Bartók-emlékhangverseny átélése. Az egész világ zeneéletében kimagasló lángésznek hallottuk zongoradarabjait, egyes személyre és énekkarokra írt dalait, népi muzsikáját. Láttunk nagyszerű, magukkal ragadó szóló és csoportos táncokat. — Valóban kiragadtak a szürke napok ólmos szorításából, felemelkedtünk a nemes érzések magasan lebegő birodalmába. Ott éreztük meg igazán a magyar értékek fenségét. Szerettünk volna tovább ott maradni. Az öröm és szomorúság, a kedv és gyász levegője érintett bennünket s torkunkban doboló szívünk forrósága könnyeket csalt szemünkbe, amikor néma fohásszal köszöntük meg Istennek, hogy megbizonyosodtunk róla: élteti még, tartja még, biztatja még a világ legárvább nemzetét. — • (A Magyar Örökségünk Napjai lelkes krónikása, Csépi Béla, clevelandi Első Egyházunk tagja. Neve ismert a szabad világ magyar irodalmi köreiben. “TALLÓZÁS a világirodalom termőföldjén” című sorozatának második füzetje jelent meg eddig. Ez utóbbi 48 oldalon 36 könyvet — német nyelvterületen kiadott műveket — ismertet röviden, de a lényeget megfogva, hogy így keltse fel az olvasó érdeklődését. Az ismertetett könyvek tárgyköre bámulatosan széles-skálájú. Elismerésre méltó Csépi Bélának az a törekvése, hogy ilyen irodalmi étvágygerjesztőkkel éleszsze fel a jólétben eltespedt nyugati magyar intellektüelt. — A szerk.)
