Erős Vár, 1970 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1970-10-01 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA XXXIV. ÉVFOLYAM 1970. OKTÓBER 8. SZÁM Luther 95 tétele 1517. október 31-én déli 12 órakor szegezte ki Luther a wittenbergi vártemplom kapujára tételeit latin nyelven, hogy akkori szokás szerint nyilvános vitára hívja tudós társait az azokban foglalt teológiai kérdések felett. A 95 tétel a bűnbocsánat kérdéseivel foglalkozik, hogy helyreigazítsa a középkori egyház elferdült bűnbánati gyakorlatát. A pénzért árult “bűnbocsánat” hamis gyakorlata azonban Luther fellépésének csak külső oka volt. A reformáció igazi gyökere sokkal mélyebben volt, Luther ama kérdésében, melyre a Bibliából kapta meg a választ: hogyan üdvözülhetek? A válasz pedig így szólt: a Jézus Krisztusban való hit által kegyelemből igazít meg Isten! A 95 TÉTEL ELŐSZAVA “Az igazság iránti szeretettől s annak napfényre hozatala érdekében dr. Luther Márton tisztelendő atya, a szabad művészetek és a hittudomány doktora s utóbbinak Wittenbergben rendes tanára, a következő tételek felett vitatkozni kíván. Kéri tehát mindazokat, akik vele erre vonatkozólag személyesen nem érintkezhetnek, tegyék azt a távolból írásban.” SZEMELVÉNYEK A TÉTELEKBŐL 1. Mikor a mi Urunk és Mesterünk, a Jézus Krisztus így szólt: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa, azt akarta, hogy az ö híveinek egész élete folytonos bűnbánat legyen. 5. A pápa nem engedhet el semmi más büntetést, mint amit ő a saját belátása szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt. 6. A pápa semmiféle bűnt nem bocsáthat meg, legfeljebb kinyilatkoztathatja s erősítheti, hogy az Isten megbocsátotta azt... aki ezt figyelembe nem venné, annak a bűne teljesen megbocsátatlan marad. 21. Tévednek mindazok a búcsúhirdetők, akik azt állítják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstől megszabadul — üdvözül. 27. Emberi beszédet hirdetnek azok, akik azt mondják, hogy: "mihelyt a ládában megcsörren a garas, a lélek azonnal kiszabadul a tisztítótűzből." 36. Minden keresztyén, aki bűneit igazán megbánja, búcsú-cédula nélkül is eléri bűne büntetésének az elengedését. 37. Minden igaz keresztyén akár él, akár már meghalt, részese a Krisztus és az anyaszent egyház öszszes lelki javainak: Isten azokat neki búcsú-cédula nélkül is megadta. 43. Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy aki a szegénynek alamizsnát ad és a szűkölködőt fölsegíti: jobb dolgot mível, mintha búcsú-cédulát venne. 52. Abban bizakodni, hogy valaki búcsú-cédulák által üdvözülhet, hiábavaló dolog, ha mindjárt a búcsúbiztos, vagy akár maga a pápa saját kezével is kezeskedik érte. 62. Az egyház igazi kincse: Az Isten dicsőségéről és kegyelméről szóló legszentebb evangélium. —Z—e REFORMÁCIÓ ÜNNEPÉRE Hálát adok Neked, egyház Ura, Krisztus, mert a Te munkád volt a reformáció. Köszönöm,, hogy evangélikus egyházam tagja lehetek és így a reformáció áldásaiban részesülhetek. Köszönöm a tisztán hirdetett igét és a rendelésed szerint kiszolgáltatott szentségeket. Igéddel továbbra is tisztogasd az egyházat, hogy a reformáció ne csupán történelmi emlék, hanem állandó megújulás legyen az egész egyházban, a mi gyülekezetünkben, és az én életemben is, a Te dicsőségedre és a mi üdvösségünkre. Ámen. Jávor Pál: Csendes percek c. imádságoskönyvéből (1967).
