Erős Vár, 1970 (40. évfolyam, 1-10. szám)
1970-10-01 / 8. szám
2. oldal ERŐS VÁR A BERTALAN HÁZASPÁR ARANYLAKODALMA Boldogan érkezett hozzám a hír, hogy Bertalan Kálmán és felesége most ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját. A nyugat-clevelandi evangélikus gyülekezet és a magyar társadalom szeretettel vette őket körül, példaszerű köz- és magánéletüket a tisztelet sokoldalú megnyilvánulásával ismerték el. Én ennek az ötven esztendőnek első felét a legbensőbb fegyverbarátságban töltöttem Bertalan Kálmánnal, asszonyaink pedig kézenfogva szolgálták a jótékony törekvéseket. Jogosultnak érzem magamat, mint Nyíre,gyháza utolsó polgármestere, hogy e törekvő város egykori polgárainak nevében Isten áldását kérjem aranylakodalmukra. Jöjjenek velem kedves olvasóim a nyírfaligetek természetalkotta csodás templomába. Az ingoványok közül kiemelkedő dombhátakon a XVIII. század közepén szorgoskezű telepesek teremtettek új életet, tarsolyukban a legszebb polgárerénnyel: a föld és munka szeretetével. Faeke hasgatta a dús kalászt ontó termőföldet, a buja zöld legelőn csikót, marhát nevelt az új gazda, nádfedeles lakóházakat épített, templomot emelt és vasárnaponként feketekötésű kapcsos énekeskönyvvel imádkozni siettek a mindennapi kenyérért. Az új telepesek alig hetven esztendő alatt saját gazdái lesznek a földnek. Ez volt a legszebb földreform az országban. Virágzó várost alapítottak, melyet nagyszerű politikai éleslátással vármegyei székhelylyé léptettek elő. Csodálatos keveréke volt mindig a nyíregyházi ember a konzervatív és a haladó életfelfogásnak. Maradi ott, ahol a régi tiszteletreméltó erkölcsök és szokások vezetnek célhoz; de radikális, ha attól boldogulását várja. Meglepő éleslátással fogja fel a modem technika vívmányainak jelentőségét, két kézzel kap a vasút után, hogy bekapcsolódhassák Magyarország kereskedelmi forgalmába. És sokat ad a tisztaságra: lelkiekben és külső megnyilatkozásában egyaránt. Három tulajdonság jellemzi tehát az igazi nyíregyházi polgárt: a föld szeretete, a vallásosság és a politikai előrelátás. Bertalan Kálmán mindhárom téren jeles fia volt ennek a törekvő nyírségi társadalomnak. Földbirtokán mintaszerű gazdálkodást folytatott. A Bokor-rendszer, mely szerint felosztották a város határát, egyedülálló az egész országban. A lakóházak nem a parcellákon elszórva épültek, hanem a központban, apró falvak mintájára. Bertalan Kálmán nagy támogatója volt annak a törekvésnek, hogy a homoki gazdálkodás irányelveit, a célszerű homoki vetésforgókat tudományosan kidolgozzák. A kitűnő Westsik Vilmos vezetésével mintagazdaságot alapítottak. A régi nyíregyházi telepesek unokáinak másik kiváló jellemvonása: a vallásosság. Bertalan Kálmán itt is mintaszerű buzgósággal járt elől. Felügyelője volt az ország egyik legnagyobb gyülekezetének, mely a történelem során néha a megsemmisülés örvényében fuldoklóit. 1754-ben a helytartótanács eltiltotta a szabad vallásgyakorlást, utasította a vármegyét, hogy a lutheránus papot űzze ki a vármegye területéről s elfogatás terhe alatt tiltsa meg neki a visszatérést. Templomukat pedig tőből rontsa le. Csak a vármegyei közigazgatás lassú halogatása mentette meg a települőket. Még a római szentszéket is megjárta ez a vallásháború, s ítéletéből idézzük ezt a néhány sort: “Mivel azon a helyen a kálvinistáknak nyilvános vallásgyakorlathoz van joguk, nem lehetne megakadályozni, hogy oda akármennyién össze ne gyűljenek. Ezt a lutheránusoknak is meg lehet engedni.” Bertalan Kálmán felügyelősége idején Nyíregyháza már lutheránus püspöki székhely volt. A város evangélikus szellemben fejlődött, 18 polgármestere közül csak egy református (Jármy Menyhért) és egy róm. kát. (Krasznay Gábor) szolgálta a békés fejlődés útját. Bertalan Kálmán harmadik erénye a politikai megfontoltság és előrelátás volt. Országgyűlési képviselőnek választották abban a függetlenségi városban, mely Kossuth Lajost már 1888-ban díszpolgárrá emelte. Bertalan Kálmán hirdette a politikai önmérsékletet, a felekezeti békét, a társadalmi osztályok közötti egyetértést. Az összeomlással emigrációba kellett menekülnie. Clevelandban kötött ki és a William Penn (Verhovay) biztosítónál helyezkedett el. Szakértelmével sok magyar sorstársán segített. Csak a napokban jellemezte előttem Brachna Gábor a torontói evangélikus gyülekezet kávédélutánján folytatott beszélgetésünk során: “Bertalan Kálmánt áldani fogják a magyarok, amikor az ő szakértő tanácsára kötött biztosításaik előnyét élvezik.” Minden magyar hazafias és kultúrális mozgalomban részt vesz, fáradhatatlanul szolgálja az emigráció öregedésével járó magyar szellem fennmaradásának és megújhodásának szent ügyét. Felesége a mintaszerű nagyasszony, akire ma is úgy emlékszem, hogy vasárnaponként ott ül a nyíregyházi nagytemplom első padjában a püspök és a lelkészek asszonyaival. Énekük száll az égre a gyülekezet és a magyar nép boldogulásáért. Megragadom e tisztes házaspár kezét, hogy házasságuk 50. évfordulójára a régi Nyíregyháza társadalmának üdvözletét és jókívánságait tolmácsoljam. A hála és szeretet örökéletű virágaiból kötök csokrot aranylakodalmukra. v. Nyíregyházy Pál Az Egyház hírei U. S. A. • Az “American Lutheran Church” egyház augusztus második felében orsz. ifjúsági konferenciát rendezett New Yorkban, a nagyvárosi problémákkal való ismerkedés szemelőtt tartásával. Hogy annyi lehetőség közül miért kellett éppen Peter Seeger rendőrségileg nyilvántartott, notórius kommunista népénekest megtisztelni az egyik konferenciai ülésszak szórakoztatásával, talán ALC körökben sem tudják igazán. • Várható, hogy a Legfelsőbb Bíróság még ebben a tanévben dönt az egyházi iskolák állami támogatásban való részesítése ügyében. • “ízetlen bor, dohos kenyér” a címe annak a filmnek, melyet egy pennsylvaniai ev. gyülekezet ifjúsági köre készített a mai kor problémáival tusakodó fiatalokról, s mely a nemzetközi filmfesztiválon kitüntetésben részesült. • Az Evangélikus Világsegély nevű amerikai szerv 250,000 dollár értékű segélyt juttatott Peruba.
