Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-01-01 / 1. szám
4. oldal ERŐS VÁR ERŐS ©VÁR AMERIKAI MAtiYAK EVANGÉLIKUSOK LAPJA Az Amerikai Evangélikus Egyház Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre. Fömunkatárs: Egyed Aladár “ERŐS VÁR” (“MIGHTY FORTRESS’’) P.O.Box 02148, Cleveland, Ohio 44102. Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued monthly October to May, bi-monthly in June/July and Aug./Sep. No. 1. (119) Vol. XXXIII. JANUARY, 1969 Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P. O. BOX 02148 _____CLEVELANDIT 44102_ Az "ERŐS VÁR" előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szíveskedjenek a lejárt előfizetéseket késedelem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hát ralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code” szám feltüntetésével együtt! Az újságot “Zip Code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónában azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9029 Lorain Ave., Cleveland, O. 44102 II. Az első részben a szlovenszkói magyar evangélikusok helyzetéről írtam, most arra a kérdésre akarok feleletet adni: mit tettünk az autonómia védelmére? A szlovenszkói evangélikus egyetemes egyház története az egyház önkormányzatának felfüggesztésével kezdődött. Kinevezett új püspökök, esperesek, kerületi és egyházmegyei felügyelők kezébe került egyházunk vezetése. Mikor lapunkat, a felvidéki EVANGÉLIKUS LAPOT, Fizély Ödön és Endreffy János szerkesztésében elindítottuk s annak egyházpolitikai cikkírója én lettem, legelső cikkemnek ez volt a címe: VISSZAKÖVETELJÜK AUTONÓMIÁNKAT! Döngetni kezdtük önkormányzatunk koporsójának a fedelét. De szétszóródottságunk miatt hiába tiltakoztunk a német evangélikusokkal együtt, mert ezek a tiltakozások nem egyszerre történtek. Kezdetben nem volt sem lapunk, sem szövetségünk és a katonai diktatúra miatt sok egyháznak, lelkésznek bátorsága sem volt a tiltakozáshoz. A negyvenegy egyházközséget magába foglaló gömöri egyházmegyében bizottságot szerveztem és Hevessy Bertalannal az élen Pelsőcre tiltakozó ülést hívtunk egybe, ezt azonban a kinevezett egyházi hatóság kezdeményezésére a katonai hatóság nem engedélyezte. Az erőszakos autonómia-tiprásnak legméltóbban a komáromi és somorjai magyar egyházak feleltek, amikor szabad egyházakká váltak. Mi és a többi magyar evangélikus egyház, nem követhettük példájukat, mert a legtöbbnek felekezeti iskolája lévén a tanítók államsegélyét nem tudtuk volna előteremteni, s így magyar iskolák szűntek volna meg. Álláspontunkat igazolta Pozsony esete, akik Canossát járva iskoláik miatt, kénytelenek voltak vissszacsatlakozni. A szétszórt magyar egyházak nehezen tudtak szervezkedni. Sajógömöri egyházam mindent megtett, amit lehetett. Minden hivatalos egyházi iratot, ami nem egyházunk hivatalos nyelvén, vagyis magyarul volt írva, visszaküldtünk. Amikor tetőtől-talpig renovált templomunk felszentelési jogát a püspök magának követelte, megírtuk neki, hogy kinevezett püspökkel nem szenteltetjük fel templomunkat és minden fenyegetés ellenére magam szenteltem fel. Amikor elrendelték kötelező erővel a választásokat, azzal adtunk bizalmatlanságunknak kifejezést a szepesi németekkel összefogva — hogy hivatalos jelöltekkel szemben, ellenjelölteket állítottunk s beküldött szavazataink mellé olyan értelmű nyilatkozatot csatoltunk, mely szerint a választást nem ismerjük el törvényesnek és csakis a kényszernek engedve szavazunk! Az új zsinati alkotmányt tárgyaló közgyűlésen a németek és magyarok képviselői követelték a német—magyar egyházkerületet. Sajógömöri egyházam hozzáfogott egy érdekeinket védő egyházi lap alapításához. Eleinte a Sajógömöri Evangélikusok Lapjával próbálkoztunk, de azt a 44. zsoltár közlése miatt megszüntették. Ezután Szent Ivány József, a sajógömöri ev. egyház felügyelőjének háromezer koronás adományával indult el a felvidéki Evangélikus Lap 1922. május 25-én. Ez a lap egyengette Magyar Evangélikus Szövetségünk útját, amely Szent-Ivány József elnökkel, Bándy Endre főesperessel az élén 1923. június 19-én alakult meg. Titkára én lettem. Kettős célja volt: Befelé megerősödni egymás hite, szeretete és reménysége által, kifelé: biztosítani egy olyan védelmi szervet, amely ellensúlyozza az egyházon keresztül folytatott elnemzetlenítő törekvéseket. Szövetségünk harcolt az evangélikus iskolák érdekében. Sorsunk a harang sorsa lett, mert kiáltoztunk, tiltakoztunk. de szavunk süket fülekre talált s legfeljebb arra volt jó, hogy temetési kíséretül szólt az egymásután kivégzett magyar ev. középiskoláknak. Szövetségünk nagy szükségletet elégített ki az általa kiadott valláskönyvekkel. Smid "Hit és erkölcs-A rohano idő arjában. . .
