Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-02-01 / 2. szám
5. oldal ERŐS VÁR EGYED ALADÁR ROVATA Az IGE és ÉN 2. AZ ÉLET KENYERE — János 6:30—40 — Az igerész egy beszélgetést jegyzett jel a kapernaumi zsinagógából. A kenyércsoda után, amikor Jézust királlyá akarta választani a nép, Jézus elrejtőzködött a hegyen, estefelé pedig tanítványaival átment Kapernaumba, ahol a tömeg rátalált és folytatta az előző napi témát: Uram, add nekünk mindennap ezt a kenyeret! Jézus itt a kenyérről való beszélgetést átviszi a lélek síkjára s azt mondja nékik: Én vagyok az életnek kenyere . . . aki hisz bennem, meg nem szomjühozik soha.” Mit jelent ez a kép, hogy Jézus Krisztus az életnek kenyere és itala akar lenni? Azt, hogy Jézus Krisztus a legfőbb, legfontosabb életszükséglet! Az ember sok mindenről gondolja azt, hogy nélkülözhetetlen az élet számára. A létminimum azonban a kenyér és a víz. Itt Jézus a kenyér és a víz képében arról akarja meggyőzni hallgatóságát: én vagyok a legnélkülözhetetlenebb életszükséglet, mert ezen a világon lehet élni civilizáció nélkül, kultúra nélkül, ünnepi lakoma nélkül is, de Jézus nélkül nem lehet élni. Ő az egy szükséges! Sokan vannak, akik ezt az állítást megkérdőjelezik s hivatkoznak arra, hogy hány ember van a világon, aki nincs megkeresztelve Jézus nevére s ha meg is keresztelték, vígan éli életét Jézus nélkül. A tévedés azonban ott van, hogy nem minden halálos azonnal, ami az életre veszedelmes. Sok minden húzódik el nagyon sokáig, míg egyszer nyilvánossá lesz, hogy Jézus Krisztus nélkül nincsen élet. Egy napon — kedves olvasónk — nyilvánvaló lesz számodra is, hogy Krisztus nélkül nincsen élet. Egyiknél már itt e földön, másiknál fenn az örök Bíró előtt. Miért várod, hogy Isten neked szemléltető oktatást adjon arról, hogy kenyér és víz nélkül a test, Krisztus nélkül pedig az emberi lélek elpusztul? Ebben a képben az Ür Jézus azt is mondja, hogy ö ura akar lenni a hétköznapoknak is. A kenyér és a víz a hétköznapok asztalának eledele és itala: ez nem azt jelenti, hogy a hétköznap asztala kevésbé fontos, mint az ünnepi asztal, azonban van mégis közöttük különbség. Jézus Krisztus számára végtelenül szomorú az, hogy Ő igen sokszor csak egy díszítő elem, csak ünnepi lakoma. Nagyon sok embernek csak ünnepi Jézus Kisztusa van, mintha hétköznapon semmi közük sem lenne hozzá. Jézus pedig kenyér és víz; a hétköznap Ura is akar lenni. Mert az a Jézus Krisztus, akihez csak időszaki szeretettel fordulunk, vagy akit csak ünnepi érdeklődéssel ajándékozunk meg, nem tud rajtunk segíteni, nem tud életet adni nekünk. Jézus belső viszonyba akar kerülni velünk. A kenyér nem a polcra, a víz nem a kútba való. A rajtunk kívül lévő Krisztus nem tud segíteni rajtunk. Csak a belénk költöző, bennünk élő és dolgozó, energiává váló Jézus Krisztus segít! Mint ahogyan nem segít az éhes embe-SVÁJC • Fennáll annak a lehetősége, hogy a r. k. egyház tagjává lesz a felekezetközi világkonferenciának. Ebben a testületben csak az egyes felekezetek globális szervei találhatnak tagságra. Ezidőszerint tizenegy felekezet vesz részt a konferencia munkájában, 500 millió keresztyént képviselve. • Barth Károly bázeli professzor halálhíre emlékezetünkbe idézi, hogy az ö tanácsára találtak Magyarországon “teológiai” megoldást a protestáns egyházak a kommunista államhatalommal való egyezkedésre. A kialakult viszonyok hatására Barth Károly szerette volna tanácsát semmisnek tudni, de akkor már késő volt. . . NÉMETORSZÁG • Az egyre erősödött politikai nyomásnak engedve a kommunista fennhatóság alatt lévő ev. tartományi egyházak elszakadtak az össznémet Evangélikus Egyházszövetségtől ős önálló egyházszövetségben tömörültek. • Evangélikus és református egyházi kiküldöttek tárgyalási sorozatba kezdtek egyházaik jövőbeni kapcsolata tekintetében. ren a kenyér, csak ha megeszi és a víz, csak ha megissza. Azért vagyunk sokan olyan erőtelenek, bágyadtak, mert van ugyan Krisztusunk, de az rajtunk kívül van. Ő pedig azt akarja, hogy költözzék belénk, mint kenyér és a víz s legyen belőle életformáló erő életünkben. Jézus Krisztusnak ez a beszélgetése mindnyájunktól megkérdezi: vájjon Öt tartjuk-e legnélkülözhetetlenebbnek, legfontosabb életszükségletnek, olyan fontosnak, hogy senkiért és semmiért nem vagyunk hajlandók feláldozni Őt? Vagy csak olyan szükségletnek tekintjük öt, akit fel lehet áldozni szerintünk fontosabb életszükségletekért? Vájjon Krisztusnak van-e valami köze a hétköznapjainkhoz, vájjon meghallgatjuk-e, amikor így szólalt meg szívünk ajtaja előtt: “Imé, az ajtó előtt állok, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz..."? Óh, bárcsak lehetne a mi Urunk számunkra kenyér és víz életforrásává! • Dr. Hanns Lilje hannoveri ev. püspök, az Ev. Világszöv. volt elnöke, tuberkulotikus megbetegedéssel szorul kórházi ápolásra. • A Thüringiai Ev. Egyház zsinata jóváhagyta lelkésznők szolgálatba való állíthatását. IZRAEL • Az Ev. Világszövetség tulajdonában lévő birtokon, melyen az Auguszta Viktoria kórház is áll, az Olajfák-hegyén, izraeli hatóságok katonai védelmi berendezések építését kezdték meg. Az önkényes kisajátítás nyomán megindult tárgyalások eddig nem vezettek eredményhez. NORVÉGIA • Az új, borgi egyházkerület püspökévé Dr. Per Lonning esperest nevezték ki — szokatlanul bár, de az alkotmányos rend szerint, mivel a jelöltek közül ő kapta a legkevesebb szavazatot. Dr. Lonning az EVT uppsalai nagygyűlésén azon kevesek közé tartozott, akik megkísérelték az amerikaellenes politikai határozatok élét tompítani. Összeállította: Bernhardt Béla AZ EGYHÁZ HÍREI