Erős Vár, 1968 (38. évfolyam, 1-9. szám)

1968-12-01 / 9. szám

2. oldal HÉTKÖZNAPI IGE KARÁCSONYKOR EROS VAR__________ ____ Megtartó született Megszületett néktek ma a Megtartó, aki az Űr Krisztus, a Dávid városában. (Luk2:11) Annak a kicsiny gyermeknek, akire ma a karácsonyfagyertyák fénye hull, sok ne­ve van. Az Ötestamentom jövendölései kö­zött olvashatók ezek: Csodálatos, Erős Is­ten, Békesség Fejedelme, Messiás, Felkent, Szenvedés Férfia, Jessé vesszeje, Dávid Kulcsa. Az evangélisták is bővölködnek nevekben: Immánuel (Velünk az Isten), Mester, Krisztus. A névadáskor Jézusnak nevezték. Lukács szerint a pásztorok an­gyala Megtartónak mondja. A nevek jelentésükben összefonódnak s valami módon mind arra utalnak, hogy jöttének oka a bűn s célja a szabadítás. Mindenki álmodott már nyomasztó képek­ben arról, hogy üldözik s a kapu, ame­lyen át megmenekülhetne, nem nyílik meg. Az üldözők a sarkában vannak, hiába dön­geti — s akkor felébred. Ez csak álom. De az nem, hogy a bűn kísért, üldöz, hatal­mába akar ejteni minket s ebből a szoron­­gattatásból nem lehet olyan egyszerűen fel­ébredni. Karácsony azt üzeni, hogy meg­nyílt a menekvés kapuja. Jézus a Kulcs hozzá. Ö a megmentőnk. “Ó, jöjj, Kulcs Dá­vid törzséből, a mennynek kapuját nyisd föl...” — énekeljük a 722. énekünkben. Benne nyílt meg a menny s Isten szere tete közel jött hozzánk. Általa értettük meg, mennyire szeret minket. Nem akarja, hogy bűnben-bajban elvesszünk, hanem azt akarja, hogy mi is szeressünk, mint ahogy ő szeretett minket, s jók legyünk egymás­hoz, mint ahogy ő jó hozzánk. Megtartó született, aki megtart minket egymás szá­mára. Milyen sokat meg tudunk bocsátani egymásnak karácsony estén, s milyen közel kerülünk egymáshoz! Mert a megtartó erő a szeretet. Megtart minket Isten számára. Ö hidalta át a szakadékot köztem és Isten között. Benne értem meg Őt s betölti életemet a fény: Isten maga a szeretet, aki átöleli az egész világot és valamennyi embert. Karácsony estén könnyes mosolyban, sze­líd simogatásban, örömszerzö áldozatban eb­ből érzünk meg valamit. IMÁDSÁG: Karácsony békességében, szí vünk szeretetében Téged köszöntünk Meg­tartó Űr Jézus! Köszönjük, hogy emberré lettél, legyőzted a bűnt, s így lehettünk mi Isten fiaivá. Légy áldott, aki jöttél az Úrnak nevében! Hozsánna! Ámen. (HÉTBŐL HÉTBE) Az ige, amit karácsonyi ajándékul akarok adni olvasóinknak, így hang­zik: “Jobb adni, mint venni.” (Csel. 20:35). Egészen más körülmények között hangzott el, mint amely kö­rülmények az első karácsonyt jelle­mezték. Pál apostol efézusi búcsúbe­szédéből való, de karácsonyi gondo­latok vannak benne. Nem ér semmit az a karácsony, amely csak egy nap­ra s nem egy egész életre vonatko­zik. S nem igazi ige az, amely kará­csonykor időszerűtlen és máskor va­lamikor időszerű. Mit mond ez az ige karácsonykor nekünk? 1. Kövesd ezt az igét egész életed­ben. A hivatkozott ige Jézus szavai között nincs felírva, de Pál apostol szívében igen. Ez volt Pálnak a jel­szava: “Jobb í.dni, mint venni.” Ez volt Jézus jelszava egész életében. 2. Isten is ezt az igét követte! Már a mennyben is ezt tartotta szem előtt. A karácsonyi történet nem Bet­lehemben kezdődik, hanem az Edén­kért kapujában. A bűneset után az ember által megérdemelt ítélet vég­rehajtásakor már felhangzik az első karácsonyi evangélium, hogy fog VA­LAKI születni, aki az ember által okozott, önmagának szerzett nagy kárt helyre fogja állítani és az elve­szett paradicsomba újra megnyitja az ajtót. Azóta is ezen a földön nem a büntetés Isten elsőrendű célja, ha­nem az ember megmentése: a vált­­ság. Karácsonykor ez az emberi tör­ténelemben búvó patakként föld mé­lyén folyó ige-víz tör ki. A földre a mennyből a sötétségben világosság támad. Az ítélet félelmében bizalom fakad. A bűnmardosást a kegyelem váltja fel. Az otthontalanságban ott­hont, a földön mennyet kap az em­ber ettől az igétől: "Jobb adni, mint venni.” És mindezt nem pedagógiá­ból cselekszi Isten. Nem is kénysze­redetten, hanem szívesen, mikor leg­nagyobb adományát nyújtja ennek a világnak. Amikor nem abból ad va­lamit, amiből neki is sok van, hanem egyetlen egyszülött Fiát adja ide a földre, hogy a bűn keresztjét hor­dozza az ember helyett és megsze­rezze az embernek a vá'tságot, az üdvösséget, akkor válik valóra ez az ige, amit Pál apostol megőrzött szá­munkra, mint drága, hússzívre arany­betűkkel felírt igét: "Jobb adni, mint venni!” 3. Jézus is ezt az igét valósította meg életében. Isten karácsonykor a Fiát adta. A karácsonyi történetben olyan csodálatos, hogy a mennyek országát otthagyó Fiút nem siratják meg. Nem könnyek kísérik a kará­csonyi történetben a földre jövő Jé­zust! Milyen csodálatos, hogy ének kíséri erre az útra: Isten világművét előkészítő és bejelentő hatalmas, dia­dalmas ének! Jézus nem jön üres kézzel: hozza a bűnbocsánatot! Jézus vállalja a büntetést. Isten az embernek mindig adni akar és nem elvenni tőle vala­mit. Ezt a lelkületet jelenti be kará­csony. Egy önző világnak ezt példáz­za a betlehemi jászol! Mindez Istennél nem pusztán böl­csesség, hanem boldog öröm. Ő nem­csak tanítja, hanem önmagára nézve is vallja: "Jobb adni, mint venni!” Ennél csak egy nagyobb jó van: még jobb hálát adni az elvett aján dókért! (dr) ßz egyház hírei BRAZÍLIA ® A három önkormányzatú egyházkerü­letben működő ev. egyház rendkívüli köz­gyűlésén az önkormányzati rendszer meg­szüntetését és az egyház központi vezeté­sét határozták el, melynek keretében az egyházkerületek a szokásos önállóságot élvezik. HOLLANDIA 9 Meghalt Dr. Willem Jan Kooiman, az EVSZ hollandiai országos bizottságának az elnöke. Alig 20 hónappal ezelőtt egy­házi munkásságának elismeréséül Kooiman profeszomak az Oroszlán-rendet, a legma­gasabb kitüntetést adományozta Julianna királynő. ® Mind ev.—r. k., mind ref.—r. k. vo­nalon “ökumenikus” megegyezés jött lét­re, hogy az egyházaikban kiszolgáltatott Keresztség szentségét kölcsönösen érvé­nyesnek tekintik. FÜLÖP-SZIGETEK ® Ev.—r. k. tárgyalások kezdődtek az ezekben az egyházakban végzett keresz­telések kölcsönös elismerésére.

Next

/
Thumbnails
Contents