Erős Vár, 1968 (38. évfolyam, 1-9. szám)
1968-05-01 / 4. szám
ERŐS VÁR 5. oldal AZ EGYH MAGYARORSZÁG • Kiskőrösön fennállásának 250., Budapest—Fasorban D. Koren Emil lelkész szolgálatának 10. évfordulóját ünnepelte, Balassagyarmaton temetői kápolnáját újította meg az ev. gyülekezet. m A legtöbb ev. gyülekezetben a böjti időszakban áhítatsorozatokat tartottak Vendéglelkészek szolgálatával. • Februárban háromnapos segédlelkészi, március végén pedig országos esperesi konferenciát tartottak az ev. egyházban. • Az elmúlt néhány hónapot országos vonatkozásban a prágai keresztyén békevilággyűlésre való készülés jellemezte. A március 31 és április 5. között tartott gyűlép ev. egyház^ részről kiértékelés alatt van. • A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa engedélyezte, hogy D. Káldy Zoltán ev. püspök viselhesse Finnországban kapott állami kitüntetését. • Püspöki körlevélben az ev. lelkészek utasítást kaptak, hogy húsvéti prédikációjuknak mit kell tartalmaznia, ill. milyen igehirdetési formákat kell elhagyniuk. • Az “Evangélikus Élet’’ kiemelte a hannoveri ev. egyházi közgyűlést a vietnami kérdésben hozott határozatáért, noha mindjárt el is marasztalta, hogy nem volt eléggé tárgyilagos, mert nem ítélte el az amerikai agressziót. • D. Káldy Zoltán ev. püspök a Hazafias Népfront budapesti bizottságának az ülésén hosszabb beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy “a magyar protestáns lelkészek ebben a hazában egyenrangú állampolgároknak érzik magukat híveikkel együtt a más világnézetű nem hívő emberekkel...’’, amihez hozzátette még ezt is: “..az a protestáns lelkész, aki nem ‘békepap’, az ne is legyen pap’’. • Az Ev. Világszövetség Világszolgálati Bizottmánya és az Európai Kisebbségi Ev. Egyházak Konferenciája április második felében Budapesten ülésezett. • A budapesti ev. lapok sűrűn foglalkoznak az “emberiség nagy kérdéseivel’’, mint a vietnami háború, az amerikai négerek sorsa és a nyugatnémet reakció fenyegetése. De mindeddig a csehszlovák kormányválságról, a félmillió magyar ifjúmunkás Keletre való kiadásáról, az erdélyi és egyéb államokbeli magyar ki-ÁZ HÍREI sebbségek üldözéséről, a lengyel diákok tüntetéséről, a Gomulka-féle, sztálinista antiszemitizmusról nem írtak. U. S. A. • Az “American Lutheran Church”, a “Lutheran Church Missouri Synod” és a “Synod of E. Lutheran Churches” egv-(Folytatás a 3. oldalról) keserves fogság után szabadok lettek. Istentiszteleteinken nemcsak a protestáns magyarok, hanem római katolikusok is szép számmal vettek részt. A magyar miséken pedig ugyanúgy a protestánsok. Németországban komolyan épülni kezdett a keresztyén egység, kár hogy az erősen merev amerikai felekezetieskedés ezt a szép kezdetet lerombolta. Magam is évekig voltam a magyar misék orgonistája, s ez igen nagy élmény volt számomra! Lelkigondozói szolgálatunk már 1946 ban kialakult és 1947. május 1-től a VEZETŐ BIZOTTSÁG egységes irányítása és a landshuti központi iroda igazgatása alatt 5 ágazatban végezte munkáját. Szervezeti tekintetben az alapelv a hazai protestáns egyházak főhatóságának megbízatása volt. Ezekhez a hazai megbizottakhoz önkéntesen csatlakozott a többi menekült protestáns lelkész. Az istentiszteleteken kívül lelkészi, presbiteri, női, ifjúsági konferenciák, evangélizációs összejövetelek mind-mind áldott alkalmak voltak az ige hirdetésére és hallgatására egyaránt. Később megalakult a Németországi Magyar Protestáns Diákok Soli Deo Gloria egyesülete is. Felekezetközi alapon — más segítő egyesületek támogatásával — magyar iskolákat tartottunk fel. Passau-Waldwerkében: óvoda, elemi, polgári, kereskedelmi iskolák és középiskola is volt, bentlakással, 365 növendékkel. Mettenben: elemi és középiskola 24 növendékkel. Niederaudorfban: leányközépiskola 39 növendékkel. Dachauban: elemi és középiskola 32 növendékkel. Künzingben: elemi iskola 23 növendékkel. Münchenben: 14 növendékkel. Az angol zónában (Osterode-Heerte) is voltak magyar iskolák. Vezetőbizottságunk nagy áldozatot hozott, hogy mintegy 200 magyar diákunkat tanulmányaik elvégzéséhez segítse. Azért alakult meg a Németországi Főiskolai házak vezetősége jóváhagyott olyan terveket, hogy ezek között az egyházak között kimondják a szószék- és oltárközösséget. Ezekben a tárgyalásokban “Luthe ran Church in America” országos egyházunk azért nem vesz részt, mert már korábban hivatalosan kinyilatkoztatta, hogy ilyen közösség magától értetődő, s a többi egyházakon áll, mikor hajlandók azt megvalósítani. Segítő Bizottság. Több főiskolai hallgatónk kapott közbenjárásunkra német és amerikai alapokból tanulmányi segélyt. Mint a SEGÉLYZÖ BIZOTTSÁG elnöke, sokszor tapasztaltam, hogy híveink hálás szívvel emlékeztek meg egyházunk segítő munkájáról és a protestáns világ együttérző erejéről. Itt csak pár adatot mutatok be, hogy olvasóinknak fogalma legyen, milyen formában történt segélyezésünk. 1946-ban Bajorországban 5445 tonna ruhát és 60 zsák cipőt osztottunk szét 2341 családban 7672 hozzátartozónak s 12 tonna élelmiszert 3000 családban 8000 hozzátartozónak. Pénzsegély 1947-ben: 48,180 HM — családok segélyezésére. Főiskolai ösztöndíj 8350 HM. Középiskolás ösztöndíj offertóriumokból 2729 HM. Sajtóosztályunkat Szigethy Béla vezette, mint a Harangszó szerkesztője. Kívülről bibliákat, imakönyveket kaptunk és az amerikai Reformátusok Lapját küldték ezer példányban. Saját kiadásban: a “Harangszó” című lapunk 32 számmal 74,633 példányban indult szét hivatása teljesítésére az 1947. évben. Ingyen küldtük, de önkéntes adományokból 11,144 HM jött be, amit papirosra fordítottunk. Kiadtunk még “Üzenet” címen egy lelkigondozói havi értesítőt — énekeskönyvet, Heidelbergi Kátét, Luther Kiskátéját, I—II. osztályú vallástani könyvet, imakönyvet, bibliai vezérfonalat. Tiszta jövedelmünk 7103 HM volt, amit diáksegélyezésekre fordítottunk. Központi irodánk munkájának számadatai az 1947. évben: Iktatókönyv sorszáma 5182. A pénztári napló bevételi és kiadási tételéinek sorszáma: 4814 volt. (Legközelebb ismertetőt adunk a NÉMETORSZÁGI MAGYAR EVANGÉLIKUS MISSZIÓI GYÜLEKEZET munkájáról.) Egyed Aladár Németországi lelkigondozás ...
