Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)
1967-06-01 / 5. szám
4. oldal ERŐS VÁR FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kéziratok, gyülekezeti hírek, stb., úgyszintén minden a lappal kapcsolatos levelezés, előfizetések és adományok er; ' a címre küldendők: ERŐS VÁR P. O. Box 1094 Cleveland, Ohio 44102 az, "ERŐS VÁR" 3 DOLLÁR EGY ÉVRE. SZERETETTEL KÉRJÜK A -,e.JÁRT ELŐFIZETÉSEK BEKÜLDÉSÉT A FENTI CÍMRE! Be nem jelentett címváltozás esetén a póstás a kézbesítlietetlen újságot megsemmisíti, az ERŐS VÁR-nak pedig külön portót kell fizetnie. Nemelőfizetők, utó-fizetők s több éves hátralékosok esetében — a fenti költségre nehéz fedezetet találni. Fontos címet (olvasható írással) kérünk! Feltétlenül szükséges a postai "Zip-Code” zónaszá m. Továbbá telj es címre van szükség. —■ Egy-egy póstahivatal területén számos azonosnevü utca lehet, tehát írjuk oda: Ave., St., Rd. stb. Az Amerikai Evangélikus Egynáz Magyar Konferenciájának lapja Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: Egyed Aladár és Bernhardt Béla ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS! P. O. Box 1094. Cleveland, Ohio 44102. — Issued monthly October to May — Bimonthly in June-July and Aug-Sep( * JUNE - JULY 1967. * * No. 5. (105.) * Published by the Hungarian Conference of the. Lutheran Church in Americf * * * Subscription: $3.00 a year . Second class postage paid at Cleveland Ohio nak neked tapsolni, de csak bátran vágj bele." Majd: Rimaszombaton rendeztetett ‘‘Mécs estet" és sok más helyen. Emlékszel a "minta-anya” (Józsi fele sóge) nem jelenhetett meg az estélyen, mert egyik gyermeke ragályos beteg volt, de- az ajtón és kulcslyukon keresztül hallgatte verseimet..’’ és így megy tovább levelében kedves emlékein. . Amerikában — Bognár József cikke után — egy lelkes kis közösség alakult, melynek jelenleg is három evangélikus tagja van: dr. Kardos Talbot Béla, volt otthoni miniszteri tanácsos, közgazdasági író, akinek most is kiadás előttt áll egy angol nyelvű hatalmas munkája, ö vette kézibe Bognár Józseffel Mécs kiadatlan verseinek amerikai kötetét Először is Wass Albert író jelentkezett segítségül ég már hirdeti is, hogy Mécs verseiből angol és magyar nyelven kb. 65 verset ad ki kora ősszel az Amerikai Magyar Szópmíves Céh- Majd a kis közösség, (melynek tagjai Asbóth Gyula és Egyed Aladár ev. lelkészek is) egy év múlva egy 600 oldalas Mécs kötetet szándékozik kiadni, amelynek anyagi erőforrásai is biztosítva vannak addig is, amig a verses kötetek árusításra kerül nek. Ebből az alkalomból Chicagóban tar tett előadásomból (“Mécs László költér szete”) közlök most pár részletet. * Kezdjük azzal emlékezésünket, hogy Mécs László költeményeiben a keresztyén magyarság szobra alá hordta a virágokat és lelki köveivel a keresztyén nemzetköziség templomát építgette. Költészetének isteni hivatását m»s$i ezekbe a sorokba sűrítette: "Bátyám, én lelket oltok az Evangéliumból midőn kobzom jóságos zenéjű verset költ: vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!” Van-e, lehet-e szebb és paphoz illőbb SUM” oímü versében így tesz bizonysáhivatás? got; Magyarságáról “CÍVIS ROMANUM "Én magyarságom soha nem tagadtam: de soha nem is kérkedtem vele, nem pávatoll: egy mártír-pillanatban csak a bőrömmel együtt jönne le.” Mécs Lászlónak: “Nem kell az újarcú magyar, ki mint a tükrös szélkakas forog, ha Prágát látja, Prágát tükrözi, ha Moszkvát látja, már nemzetközi.” * Mécs László zengö-bongó virágos nyelvezete is felülről kapott isteni kinyilatkoztatás, mert költői nyelve egyszerre hangszer és fegyver is tud tenni. Adjunk kóstolót belőle “HAJNALI HARANGSZÓ” című versén keresztül: "Kongatom piros haragom, ifjú szivem kongatom. Szörnyű éj volt: a megőrült csillagok mind vért röhögtek, vad vigyorral vért köpött a máskor lányos szűrf hold: És az ember: sárkány-magból sarjadt fattya véres rögnek elfeledte, hogy arca, régen Krisztns arca volt. Álmodott vad háborút és vér csörgött le testén, lelkén s népek közt és szívek közt a szivárványhid leszakadt. .. Jaj, mocsár van, Törtetem van még mindig a lelkek telkén, sátán gubbaszt éltünk fáján s mind levágja ami jóság bimbózva kifakad-'’ Mécs László, mint Ist^i szolgája sokszor tapasztalta, hogy a vallás mindig akkor kezd nehéz lenni, mikor az embert kell szeretni. Ismert« azt a tömeget, amelynek sem Isten, sem üdvösség nem kell- Mégis sok verse tanítja azt, hogy a tömeget is szeretni kell, fel kell ismerni benne legalább is Isten gyermekeinek a torzképét. Mécs László Istent nem a dogmáiban keresi, hanem az emberszeretetben — “PÉTER HAJÓJÁN” c. versében aet
