Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)

1967-06-01 / 5. szám

mös VÁR 5. «Ma-1 mondja, hogy “a nyájak akkor lesznek egy akoliban, amikor majd kitűzik — mint a világ egyetemes jelvényét — a Krisztusvértől pirosló zászlót a fehér kereszttel.” Szivéből kicsorduló igaz érzelmeinek bölcsője minden olyan verse, melyben a nemzet és a világ szociális nyomorára hívja fel olvasóinak a figyelmét. * A családról és ifjúságról írott versei pedig mindmegannyi S. 0. S. jelek, m­­melyekkel a család, az ifjúság válságai­ra hívja Ifel a figyelmet. “VÁD és Vé- DőBESZÉD” c. verse világviszonylat­ban is a legjobbak közé tartozik. “ANYA KELL” c. költeményét pedig széles e világon, minden nyelven a szószékekről A New Yorki Egyházkerület múlt hó napban tartott zsinati gyűlésén Varga László előtt hajlott meg az elismerés zászlaja. Nekünk magyaroknak ez a tu­domásul vétel és elismerés igen jól esik. Ugyanakkor fájó érzések előidézője is ez az alkalom. Azokra a lelkészekre gon­dolunk, akikhez sohase ért el az Anya­­szentegyház köszönő ölelése. Azokra gon­dolunk akik szolgálati éveiket a csonka országban, vagy annak elszakított terüle­tein végezték sokszor magános küzdel­mek közepette. Nemcsak az elismerés­től estek el, de elveszítették azokat a nyugdíj igényeket is, melybe életük sze rény földi kincsét 'gyűjtögették éppen az öregség, a szükség idejére. Varga Lászlóban erőteljesen szólal meg annak tudata, hogy kegyelem volt az, mely amerikai szolgálatra vezette öt, a­­mikor már sok esztendővel a háta me­­gebt megérkezett ebbe az országba. Ezért fejezi ki jubileumával kapcsolatos ér­zéseit ezzel az igével: “AnnaHDkáért te­kellene prédikálni! * Mécs László az egyetemes magyarság költője, aki “csak a vérszerződésben, a csók-szerzödédben, a föld-szerződésben és a sír-szerződésben hisz.” “de a szurony-szerződésben, meg a börze-szerződ»sben, meg a papír-szerződésben nem hiszek!” Ezért teszi fel a kérdési, a “VÉR­­ROKONSAG” e. versében: ‘Mi volna, ha egyszer a vérrokonság vasárnapja ragyogna reá a világra és ... minden nemzet, minden más nemzetet úgy fél­tene, mintha vérrokona volna?” Ezért tanít minket olyan bölcsen “EMBEREK VAGYUNK” című költeményében: hát nem azé, aki akarja, se nem azs, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm. 9:16). Ezt a kegyelmi tényt, mely Isten gondviselő szeretetét mutatja be az emberi életben, mindannyian készség­gel aláírjuk. Ezt láttuk Varga László életében, akinek az Úristen a legnagyobb muiikamezöt hasította ki, amikor New Yorkba küldte. Különösen azok részéről jön őszinte elismerés a newyorki szolgá­latért, akik maguk is tapasztalták en­nek az óriás városnak sátáni befolyását az emberi életekre. Főként pedig kísér­tését a mi magyar hívő népünk életé­bon. Mivel mérhető fel egy lelkipásztor szolgálati értéke? A számokban kimutat­ható eredményeken keresztül? Népszerű­séggel? Anyagi javakban? Bár számba­­jövö kérdések, de lelkészeink számára nem ezek a legfontosabbak, ök az űr nevében indulnak el pályájukon azért, hogy embertestvéreik számára az Isten­nek tetezö élet útját és szolgálatát meg­mutassák. Ebben az igyekezetben nem mindig egyformán eredményes a mun­kájuk. Ezt is úgy tekintik, mint Isten tői kijelölt megbízatást. Helyesen idéz­­hetök mind a lelkészi szolgálat kezdetén, mind annak végefelé az I. Péter 4:16-14 versei: “ügy szolgáljatok egymásnak az­zal a kegyelmi ajándékkal, amelyet egyenként kaptatok, miit Isién soWéle kegyelmének jó sáfárjai. Ha valaki szól, úgy jtzólja, mint Isten igéjét ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgál­jon, amelyet Isten ad, hogy Isten di­­csőíttessék mindenben a Jézus Krisajus által, akié a dicsőség és a hatalom örök­kön örökké.” Együtt adunk hálát Istennek azért, hogy New Yorkban is szól magyar anya­nyelvűnkön Isten igéje. Köszönjük azt, hogy a saolgálatra felkent Varga László Nt. Varga László lelkésztestvérünknek 50 esztendőt engedő , lyezett eddig i* Istei ebben a boldog megbízatásban. A gyülekezet, az Egy-­­házkerület köszöntéséhez csatlakozik az Amerikai Magyar Ev. Konferencia is. De nemcsak Varga lelkészért, hanem a Nt. Asszonyért hálát mondunk az Egyhá* Urának ö is, mint hitves és munkatárs a lelkipásztorok legnagyobb erényével, kitartó hűségével, áldozatos egyházsze­­retetével nyerte el mindannyiunk tiszte­letét és szeretetét. A jó Ista« további kegyelmét, munkád jukat és életüket követő áldás kérésé­vel köszöntőm mindkettőjüket, az Ame­rikai Magyar Ev. Konferencia nevében. Bratcbna Gábor, esperes “Testvér: én mindent láttam s megbocsátok. Szánjuk, kit árnyékként a bűn követ, mert testvérünk ő s átka közös átok! Magyar testvérek, germánok, szlovákok csak ki nem ember: vethet ránk követ! Minden emberben önmagad szeressed: közös nagy Tenger csöppjei vagyunk. Ha arcod eddig vad dühtől vereslett, csontos ököllel verd bánbánó melled hiába, Testvér, emberek vagyunk!"’ Nt. Varga László ÖTVEN ÉVES LELKÉSZI SZOLGÁLATA

Next

/
Thumbnails
Contents