Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1966-03-01 / 3. szám

nem teológia, henem politika. Benne édes-kevés szerepe van annak, hogy mit daináltak a zsidók Krisztussal, nekik az a fontos, hogy mit csináltak és mit csinálnak fajuk hatalma érdekében?! Akik !te>háit zsidógyűlöletük igazolására nagypéntekre hivíatkoznak, éppenúgy ürügynek használják fel a keresztet, mint azok, akik a zsidógyűlölettől való féltükben mossák a kezüket s a kereszt megváltó hatalmára és áldására hivat­koznak. A kereszt benne volt Isten üdvteirvé­­ben s ebben eszközül adódtak a zsidók. Egyiket sem lehet letagadni! Krisztust a zsidók ítélték halálra, de az ítéletet A II. vatikáni zsinattal kapcso­latban VI. Pál pápa — felhasznál­va az ENSz new yorki ülését — békeszózatot intézett a világhoz. Isten nekünk adta a békesség­­szolgálatot és VI. Pál római pápá­nak elsődleges feladata volt a bé. kességszerzés szolgálatába állania. A történelem aranykönyvében örö­kítette meg azoknak a nagy pápák­nak a nevét, akik a világ békessé­ge érdekében az Úr Jézus leikével, áldott eredményeket tudtak elérni. Egy új világháború szakadéká­­nak szélén tántorog a mi világunk tehetetlenül. Beszélnek, vitatkoznak a béke feltételei felett, emlegetik, mint a próféták, hogy: békesség, békesség és még sincsen békesség. VI. Pál békeszózata a legkritiku­sabb időhen hangzott el, de pusz­tába kiáltó szó volt. Attól a főpaptól, akit mi meg­különböztetett tisztelettel nézünk, mint “primus inter parest” is, de hívei “Krisztus helytartójának” tekintik, a világ ítélőszéke előtt nem politikai, hanem minden egyez­tető és alkudozó politikai szempon­­tokfeletti megnyilatkozást vártunk a háború és béke kérdéséről. Azt 5. A zsinat és a A II. vatikáni zsinat elvetette szótöbbséggel azt a javaslatot, a­­mely meg akarta bélyegezni a kom­munizmust. Ebben a kérdésben mondjon min­denki Olvasóink közül maga véle­mtgpeuig az ítélet helybenhagyásá­val. Meg vagyok győződve, hogy a ke­resztyének között is, — ha lettek vol­na már akkor — akadtak volna kész­séges eszközök Krisztus haláteaíitéiésére és kivégzésére is. A mindnyájunkban meglévő bűn vitte Krisztust halálba. Mindez azonban nem menti fel a zsidó népet (a zsinati döntés ellenére sem) a történelmi felelősség alól, de nem ad jogot a keresztyénségnek sem az ítél­kezésre.” (Ez az idézet. 1964 karácsonyi számunkból való, ahol először ír­tam erről a propagandafogásról.) * vártuk, hogy az istentelen huma­nizmust kitanítja arról a bibliai igazságról, hogy ezen a földön a­­míg bűnös ember él rajta, mindig lesz háború, mert a háború a bűn következménye és büntetése. Ne kérdezgessék hát a humanisták ál­szent, farizeusi s.zemforgatással, hogy miért is van háború, hanem vallják be, hogy az ő bűneik miatt is. Békesség pedig csak egy van a földön: Krisztus békessége. Majd ha az UN ülésein Krisztus békessé­gének a szelleme lesz uralkodó, ak­kor születnek meg olyan békeköté­sek, amelyben nem legyőzők és le­­győzöttek lesznek, hanem meggyő­zők és meggyőzőitek élnek békében egymás mellett és együtt igyekez­nek, egyakarattal legyőzni minden háborús szándékot a jóakaratú em­berek békeszándékaival. De szívesen hallottuk volna azt a főpapi figyelmeztetést i,s hogy a béke érdekében kifejtendő leg­erősebb erőfeszítésk mellett, egy­idejűleg mndíg fel kell készülnünk a háború elviselésére is: hittel, en­gedelmeskedéssel és jó reménység­­gel kom munizmus rnényt, de először olvassa el a kö­vetkező igéiket; Máté 10:32. — Má­té 12:30. — Máté 6:24. — Máté 7:15. - . Ap. Csel. 5:29. - Róma 16:17-18. — I. Kor. 13:8. - II. Kor. 14:17. — Galata 1:10. Kapi Béla dunántúli ev. püspö­künk a kommunizmusról? “Az egyház mindig harcoló egy­ház s önmagát tagadja meg, ha le­mond a harcról, hiszen a keresztyén egyház helyzete ma nehezebb és veszedelmesebb, mint amilyen a történelem folyamán legválságosabb idején volt. Három veszedelemre hívom fel a figyelmet: a hitetlen kommunizmusra, az állami totali­tásra és a hittartalom nélküli vi­lágnézeti vallásosságra.” Majd mit mondott D. Raffay Sándor bányakerületi ev. püspö­künk a kommunizmusról? "Viaskodó eszmék harctere most a világ és az emberi lélek. A hit és a hitetlenség, a szervező és bom­lasztó erők küzdelme folyik min. deniití. Körülöttünk és bennünk is. A lelket akarják hitetlen világné­zetek maguknak megszerzni. A ke­resztyén egyházakra vár most az a történelmi feladat, hogy az emberi­séget megmentsék és felvértezzék. Krisztus egyházainak kell az Ige erejével és a Szentlélek bölcsessé­gével reávilágítani a viaskodó esz­mék, világszemléletek és célkitűzé­sek igazaira.” Az a belemagyarázás, hogy a zsinat határozata "egyházpolitikai” “takt.ik és tik-tak” volt, vagyis <— szükséges kényszerű alkalmazkodás (taktik) és időnyerés (tikiak), .— nem nyugtathatja meg azokat a keresztyéneket, akik tudják, hogy most Krisztus és az Antikrisztus döntő harca folyik a világban. (Vége) VISSZATÉRT MISSZIONÁRIUS Több éven keresztül a délameri­­kai Uruguay missziói területén szolgált Rönkös Károly magyar e­­vangélikuis lelkész, ki jelenleg ta­nulmányi szabadságon Cleveland, ban tartózkodik. Korábbi állomás­helyére nem tér vissza, mert most nevezték :ki az itteni belmissziói társulat (Lutheran Service Society of Northern Ohio) főtitkárává. Az Úr áldását kérjük új munkájára. Nt. Rönkös Károly címe: 32600 Aurora Rd., SOLON, Ohio, 44139. 4. Ami kimaradt a pápai békeszózatból az ENSz gyűlésén

Next

/
Thumbnails
Contents