Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1966-03-01 / 3. szám

FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézira­tok, gyülekezeti hírek, stb., úgyszintén minden a lappal kapcsolatos levelezés, előfizetések és adományok erre a címre küldendők: ERŐS VÁR P. O. Box 1094 Cleveland, Ohio 44102 AZ “ERŐS VÁR” 3 DOLLÁR HGY ÉVRE. SZERETETTEL KÉRJÜK A LEJÁRT ELŐFIZETÉSEK BEKÜLDÉ­SÉT A FENTI CÍMRE! Be nem jelentett c ímváltosás esetén a póstás a kósbesíthetetlea új­ságot megsemmisíti, az ERŐS VÁR-nak pedig külön portót kell fizetnie. Nem­­előfizetők, utó-fizetők s több éves hát­ralékosok esetében — a fenti költségre nehéz fedezetet találni. • Pontos címet (olvasható írással) kérünk! Feltétlenül szükséges a póstai “Zip-Code” zónasaá m. Továbbá telj es címre van szűk­­ség. — Egy-egy póstahivatal területén számos azonosnevü utca lehet, tehát írjuk oda: Ave., St., Rd. stb. ERŐS® VÁR AMERIKAI MAIiYAR I VANE,f I IKIISOK LAPJA Az Amerikai Evangélikus Egyaáz Magyar Konferenciájának lapja Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre ERŐS VAR — (MIGHTY FORTRESS; P. O. Box 1094. Cleveland, Ohio 44102. — Issued monthly October to May — Bimonthly in June-July and Aug-Sep( * MARCH — 1966. * * No. 3. (93) * Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America * * * Subscription: $3.00 a year Second class postage paid at Cleveland, OMo Böjti indulat — Fii. 2:6-8. ~ — Ez az ige egyfelől rámutat a kereszthez vezető út szédületes mélységeire, másfelől feltárja azt az indulatot, ami Jézust asz Istennel egyenlőség dicsőségéből a kereszt­­halál gyalázatába alázkodó útján vezette. Ki tudná lemérni, vagy felfogni Isten cselekedetét azon a távolsá, gon, ami ott feszül “az Istennel e­­gyenlő” és “a keresztfának halálá­ig” — bibliai kifejezések között! De nézzük az indulatot, amivel Is­ten Fia ezt az elképzelhetetlenül gyötrelmes utat megjárta, és feltá­rul előttünk Isten mentő szereteté­­nek egész mélysége. 2, — Mik Jézus indulatának, bel­ső magatartásának a vonásai? Nem tekintette zsákmánynak, hogy az Istennel egyenlő. Pedig ez volt számára az egyetlen, igazi tér, mészetes, őt megillető létforma, ő az egyetlen, akinek a.z Atyával való zavartalan életközösség öröktől fog, va “jogos” tulajdona s aki ezt a közösséget zavartalanul élheti is, mert nem zavarhatja meg a bűn. Jé­zus mégsem tekinti ezt a,z Istennel egyenlőséget úgy, mint ami egészen és csak az övé s amit maga javára kihasználhat. Feladta azokért, akik Isten nélkül, vagy Isten haragja alatt sínylődtek. Emberekhez hasonlóvá lett. Ez je­lenti a nagy mélységet. Több lép­csője van ennek az útnak. Önmagát mejgüresíté. Mindent odaadott, ami őt az emberektől megkülönböztette. Magára vette az egész emberi élet bűneit. Rászorult másokra, kísér-ITCiytíK LOT "iSWeil V CCPcnsrüj* ____ gát a törvénynek azokért, akik a törvény szolgaságában nyögnek. Mint ember, engedelmes volt. — Csodálatos engedelmesség! Nincs benne semmi kényszer, hanem csu­pa tudatos önkéntesség. “Van ha­talmam lenni és van hatalmam megr tartani azt”, mondja az életéről. Milyen magától értődő természetes, seggel mondja tanítványainak az u­­tolsó jeruzsálemi út előtt: Imé, fel­niegyünk Jeruzsálembe . _ . Itt járt­kelt a földön a bűnösök és paráz­nák között és nem éreztette velük, hogy szenved. Nem igényelt magá­nak megkülönböztetett bánásmódot, részvétet sem, de sírt azok miatt, akik nem hittek benne. így enge­delmeskedni csak az tud, akit erre Isten bűnösökhöz tehajló szeretető, indít! 3. — Miért mondja el mindezt a mai epistola? Mert Pál apostol, mikor a filippi gyülekezetét egy­ségre, szeretette inti, Krisztusnak ezt az indulatát állítja elé példaké­pül: Az az indulat legyen benne, lek, mely volt a Krisztus Jézusban. Krisztus követése, a böjt kereszthez vezető útja tehát a gyülekeztbe vezet. Még az útnál és cselekede­teknél is fontosabb az indulat. Az igazi böjt nem magányba kerget, hanem emberek közé, gyülekezetbe visa. Felvet azonban ez az ige a szá­munkra néhány kérdést. Nem tekint.ed-e zsákmánynak azt, ami Isten kegyelmi ajándéka, hogy az Úr világosságában járhatsz s e világosságot élvezve ítélettel gon­dolsz azokra, akiknek még nem ra­gyogott fel ez a világosság? Tudunk-e mi bűnös emberek az emberekhez igazán hasonlókká len­ni? Különös kérdés, de fel kell vet­ni, mert mi sokalljuk a bűnöstől bűnösig vezető utat. Krisztus el, lenben nem sokallotta az utat a menny fényességétől a bűn nyomo­ráig, Krisztus vállalta a hasonlósá­got, mi sokszor szégyeljük. Pedig a vergődő embereknek nem angya­lokra, nem is hithősökre, hanem krisztusi indulata, egészen és csak emberekre van szükségük. Tudunk-e mi egészen engedelme-

Next

/
Thumbnails
Contents