Erős Vár, 1965 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1965-06-01 / 6. szám

ERŐS VÁR Modersohn mondja, — megjárta a TIEFSCHULE-t, ahol megismerte önmagáit és Istent, megtapasztalta a bűn hatalmát, úgy mint életében soha, de megtapasztalta Isten ke­gyelmét is úgy, ahogyan eddig még nem és a halálból átment az életbe, most már bátran tud szólni: Bűnös ember, ne járj azon az úton, ame­lyen jársz, mert Istennel szembe­találkozol és akkor jaj neked, a­­mint nékem is! Hittel tudott be­szélni : Kegyelmes az Isten! Ne játssz a hosszútűrésével, térj meg, mert A keresztyének reménysége: az új ég és új föld ígérete volt a VI. európai evangéliumi ifjúsági konfe­rencia főtémája, amelyet ebben az évben a svájci Bázel városa közelé­ben, egy Hupp ob Wiesen nevű hegyvidéki konferenciai telepen rendeztek meg Szépfalusi István bé­csi lelkész vezetésével az Ifjúsági Tanács tagjai. A konferencia állan­dó résztvevőinek a száma 100 körül mozgott, de még vagy hetvenen vettek részt annak egy szakaszán. Helsinkitől Párisig és Angliától Ju­goszláviáig terjedt ki a résztvevők lakóhelye, sőt Észak- és Délameri­­ki ifjúsága is képviseltette magát, Európában tanuló diákjai révén. Virágvasárnapján tartott isten­­tisztelettel nyílt meg a konferencia. Ezt Szépfalusi István bécsi lelkész tartotta. Igehirdetésének a, témája: “A reménység emberéé a jövő! volt. Három előadás követte ezt az istentiszteletet. Dr. Krüzsely József genfi ref. lelkész a reménység szent­írási tanításáról beszélt, Dr. Tóth János nemzetközi jogász, a genfi e­­egyetem magántanára, az emberi együttélés új formáiról szólt, Szen­té Imre középiskolai tanár pedig Illyés Gyulának a költészetét is­mertette. A vacsorát követően evangélizá­­ciós jellegű igehirdetések következ­tek. Az első három napon Pósfay György caracasi lelkész azokról a bibliai személyekről szólt, aikik el­vesztették reménységüket (Saulki-Ő csodálatosan szabadító Isten. Jó­nás bíi|n és bűn között nem csinál válogatást, bűnnek hirdeti mindazt, ami nincsen hitből. Jónás igehirde­tése tele van a sürgetés levegőjével. Még ma kell megtérni, mert ‘még 40 nap és elpusztul Ninive!” Igehirdetők: rettenthetetlenül hir­detitek-« Isten üzenetét, vagy "bi­zonytalanul fújjátok a trombitát?" Igehallgatók: elfogadjátok-e alázar tosan, bíínbánattal Isten feddő és megtérést sürgető üzenetét?! ( ea ) rály, Salamon király, Illyés prófé­ta), majd a hátralevő napokon Nagy Gyula kasseli ref. lelkész Jób felkiáltásával foglalkozott. Az esti alkalmak általában kötetlen együtt­­létre, irodalmi előadások meghall­gatására adtak alkalmat. A legfontosabb szolgálatot a dél­előtti előadások és megbeszélések végezték. Ezeket Dr. Vajta Vilmos professzor tartotta “Krisztus, a vi­lág reménysége” címmel. Az egyes feldolgozott témák címei "A hiába­való hit”, "Hol van a Te Istened?”, “Mindent újjáteszek” és "Útra­­való” voltak. Az előadásokat cso­port-megbeszélések követték, ami­kor is néigy kisebb körre oszolva megbeszélték a jelenlevők a felve­tett kérdéseket. A csoportok azután ismét beszámoltak a délelőtti Prog­ramm befejezése előtt az egész kon­ferenciának megbeszéléseik eredmé­nyéről. A délutánok során különféle elő­adások hangzottak el. — Pósfay György "Az új reménység földje?” címmel Észak- és Délamerikáról beszélt, előadását vetített képekkel illusztrálta. Dr, Bárczay Gyula, egy svájci gyülekezetben szolgáló magyar ref. lelkész a szülőhazai egyházi helyzet egyes jelenségeit vizsgálgatta, Cs. Szabó László író életének most elmúló hatvan évéről számolt be, Tóth János a,z emberi jogok kérdéséről is beszélt, Szabó Zoltán író pedig a húsz év előtti magyarországi eseményekről szólt. 5. oldal Meglátogatta a konferenciát Ott Henrik bázeli theológiai tanár, aki a, hires Barth Károly professzor u­­tódja. Ö a jövő alakításáról és a keresztyén reménységről adott elő német nyelven. A reggeli áhítatokat Sztehló Gábor, Lemesi József sváj­ci lelkészeik és KoUai Rezső stock­holmi vallástanár tartották, míg az úrvacsoraosztással egybekötött nagy­pénteki istentiszteletet (a felvidé­ki gyülkezetekben használt énekes liturgiával) Vargha Sándor genfi eva.ng. lelkész. A záróistentisztele­ten, amelyet húsvét ünnepén a bá­zeli Szt. Márton templomban, a bázeli magyar protestáns gyüleke­zettel közösen tartott a konferencia. Glatz József lelkész szolgált ige­hirdetéssel. Ugyancsak a konferen­cián résztvevő külföldi evangélikus lelkészek szolgáltak a genfi, berni és zürichi istentiszteleteken is. Nagyszerdán a konferencia részt­vevői megtekintették Bázel városá­nak a nevezetességeit, — a híres Müns'ter-t, ahol egy felirat őrzi a kalandozó pogány magyarok pusz­tításának az emlékét, az óvárost, a híres Szépművészeti Múzeumot. — Délután az egyetemen Dürrenmatt Péter, a legnagyobb tekintélyű bá­zeli újság főszerkesztője "Európa reménysége” címmel tartott előa­dást a résztvevőknek, majd este ugyanott magyar irodalmi est volt, amelynek keretében Cs. Szabó László elbeszéléseiből, útleírásaiból s verseiből tartott felolvasást, majd fiával, Cs. Szabó Andrással egy megdöbbentő mondanivalójú hang­­játékot adtak elő. Az volt a címe: Mi lett a testtel?” és egy athéni görög kíváncsinak négy emberrel folytatott lní svét utáni beszélgetését jelenítette meg. Kajafás, Annás és Pilátu.; próbálnaik elfogadható fele­letet. adni e kérdésre, majd a kérde­ző Simon Péterhez jut, aki bizony­ságot tesz a, húsvéti hitről. A konferencia gazdag programm­­jál1. p, fentiekben próbáltuk meg le­írni. Ezzel azonban korántsem tud­tunk betekintést adni annak igazi je’entőségébe, amely főleg a szemé­lyes beszélgetésekben vagy bizony­ságtételekben jelent meg a maga mélységeiben. — Érdekességképpen elmondhatjuk, hogy hét iskolaköte­les koron aluli gyermek is résztvett UJ EG - U J FÖLD ti-

Next

/
Thumbnails
Contents