Erős Vár, 1965 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1965-06-01 / 6. szám
4. oldal ERŐS VÁR FONTOS! n Minden szerkesztőségi anyag, kéziratok, gyülekezeti hírek, stb., úgyszintén minden a lappal kapcsolatos levelezés, előfizetések és adományok erre a címre ÉBRESZTŐ HARANGSZO küldendők: ERŐS VÁR P. O. Box 1094 Cleveland Ohio 44102 AZ "ERŐS VÁR” 3 DOLLÁR EGY ÉVRE. SZERETETTEL KÉRJÜK A BEJÁRT ELŐFIZETÉSEK BEKÜLDÉSÉT A FENTI CÍMRE! Be nem jelentett címváltozás esetén a póstás a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, az ERŐS VÁR-nak pedig külön portót kell fizetnie. Nem- • előfizetők, utó-fizetők s több éves hátralékosok esetében — a fenti költségre nehéz fedezetet találni. ♦ Pontos címet (olvasható Írással) kérünk! Feltétlenül szükséges a postai “Zip-Code” zónaszá m. Továbbá telj es címre van szükség. — Egy-egy póstahivatal területén számos azonosnevü utca lehet, tehát írjuk oda: Ave., St., Rd. sjb. ERŐS ®VÄRI Az Amerikai Evangélikus Egyttáz \ Magyar Konferenciájának lapja Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) P. O. Box 1094. Cleveland, Ohio 44102. * JUNE-JULY 1965. * * No. 6. (86) # — Issued monthly October to May — Bimonthly in June-July and Aug-Sept Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church In America » * * Subscription: $3.00 a year Second class postage paid at Cleveland. Ohio V. (Evangédizátorunk ilyen címmel folytatja igehirdetését: “Az ébresztő prédikátor”. — Olvasd Jónás könyvének 3. részéből az első 4 verset.) }ónás a mélységben megtanulta az engedelmességet és az ébredés ellen lázadozó emberből — ébresztő ember lett. Bár megtérése után mindenki természetesének találta volna, ha most már külön parancs nélkül odamegy, ahová az Úr küldötte: Ninivébe, de Jónás parancsra vár és csak akkor indul, amikor az Úr másodszor is Ninivébe küldi. Luther hozzáfűzi az Igéhez: ‘‘Ez azért íratott meg, hogy megtanul" juk: nem szabad semmit sem vállalni Isten igéje és parancsa nélkül. Semmitérő éis helytelen, amit az emberek a maguk választása és szabad akarata alapján, Isten páráncsa és az Ige nélkül terveznek.” “Az ilyen ember, — mondja tovább evangélizátorunk, — két hibába esik bele, vagy a tehetetlenség, vagy a túlságos elfoglaltság bűnébe.” A tétlenség bűnébe esve a saját reszortját maga állapítja meg, de úgy, hogy azt is minél «kényelmesebben tudja elvégezni. Lehet, hogy szorgalmas a maga .kijelölt munkaterületén, de ezenkívül ilyen szólamokkal akarja igazolni tétlenségét: “Nem az én dolgom”, vagy “Nem árthatom belé magamat.” A másik veszedelem a túlságos elfoglaltság bűne. Az ilyen emberek részint magukat gyötrik agyon, mert mindent ők maguk akarnak elvégezni, abban a hitben, hogy csak az a jó, amit ők végeznek el. Sokszor ellenszenvesekké válnak, mert Strébernek gondolják őket, pedig csak tiszteletreméltó felelősség dolgozik bennük. Munkájuk így üzemmé válik, amelyből hiányzik a Szentlélek. Isten akaratát, hogy hová küldi őket az Úr, csak azok érthetik meg, akik állandóan Istennel élnek. E- zeknek is nehéz, mert vágyaink sokszor keresztezik Isten akaratát. Az is baj, hogy mi nem egyszer azért riadunk vissza a szolgálattól, mert arra alkalmatlannak tartjuk magunkat. Isten azonban azt küldi ki, akit akar és akit kiküld, azt alkalmassá is teszi a szolgálatra. Nem építhetünk másra, mint Róma 8:14-re, amelyben azt üzeni nekünk az Úr: “Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai.” Ebből az is következik, hogy akik Isten fiai, azokat Isten Lelke vezérli, még szemeivel is tanácsolja. Példa reá Pál apostol, aki elkészítette útitervét, de a Lélek megakadályozta őt annak végrehajtásában. Pál ugyanis beljebb akart menni Kisázsiába, hogy az ott lévő gyülekezeteket meglátogassa, a Lélek azonban kikényszeríti a tengerpartra, míg csak meg nem érkezik Tróasba és nem lesz világossá előtte, hogy át kel] mennie Európába. Akit Isten lelke vezérel, az tudja, hogy nemcsak a munka területére vonatkozóan kell Isten parancsára várnunk, hanem a munkába való állásra is. Isten mindenütt megvárja, hogy megérjék a helyzet és az is alkalmassá váljék a munkára. A türelmetlen ember mindig csak kárt tud csinálni. És nemcsak a munkaiterületet és a munkást adja Isten, hanem az tizenötét is. Jónás könyve 3. részének 2. versében ez van: “Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd neki azt a beszédet, amit én parancsolok néked.” Isten üzenete tehát parancsolat. Én csak azt mondhatom, amit Isten parancsol. Isten üzenetét sokszor csak térdepelve, imádságban lehet kitusakodni: Uram, nem bocsátalak el Téged, amíg meg nem világosítasz, hogy mi a Te akaratod és parancsod a számomra! Isten üzenetéhez soha, semmi körülmények között sem szabad semmit hozzátenni és belőle semmit elvenni! Jónásnak Isten haragját és ítéletét kell hirdetnie ! Hálátlan, kényes, veszélyes feladat. El akart menekülni előle, de miután — amint
