Erős Vár, 1965 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1965-01-01 / 1. szám
ERŐS VÁR 3. oldal biztosítva tenne lapunk jövője! Olyan egyszerű e,z, mint a kétsz^rkettőnégy! És az egyház minden tagja cserébe kapna egy péntek este kezdődő és vasárnap este végződő (3 napos) EVANGELIZÁCIÓS ailkalmat. Az Erős Vár nemcsak keresztyén hitünket ébresztgeti, tisztítja és erősíti, hanem hitvallásunkat 'is öntudatossá teszi s egyben a menekült magyar élet szent tüzét is élesztgeti, őrízője és ápolója magyar lelkűnknek és nyelvünknek. Amerikában 30 államban vannak rendszeres olvasóink. Külföldön pedig a következő országokban : Anglia, Argentina, Ausztrália, Ausztria, Brazília, Finnország, Izráel, Libéria, Magyarország, Németország, Norvégia,, Svédország, Svájc, Franciaország, Venezuela és Uruguay. — Tudjuk, hogy a sajtó nemcsak az idő, hanem a térbeli korlátokat is áttöri s ezért általános közvéleményt alakító és történelmet formáló erő lehet. Lapunk fontossága megkétszereződik, ha arra gondolunk, hogy menekült magyar ietvangélikus testvéreink közül menynyien vannak, akiknek nincs alkalmuk anyanyelvű istentiszteleten részt verniük, vagy a magyar nyelv miatt más egyházba mennek és ott szívódnak fel! Mindegyik fajtának életszükséglet lenne az Erős Vár! De ki szedi össze őket? És honnan lehet megoldani a valuta ügyeket? Meg kell szerveznünk mindenütt, Amerikán belül és kívül, a kolportőrj intézményt, vagyis az Erős Vár munkájába be kell fogni azokat a hívő, önkéntes, önzetlen és szolgálatra kész egyháztagokat, akík -— ott, ahol szükséges, — még a lelkész vállairól is le tudják venni az egyházi sajtóval kapcsolatos munkálkodást. Amint nálunk sem a kiadói, sem a szerke,sztői munka nem üzlet, hanem szolgálat, úgy egyházhíveink között is találhatunk olyan hivő, lelkes, szolgálni kész nyugdíjasokat, akik szívesen és önzetlenül állanak be lapunk terjesztői közé. Ezúton kérjük fel lapunk olvasóit erre a szolgálatra. Jelentkezni lehet lapunk címén: ERŐS VÁR P. O. Box 1094, Cleveland, Ohio, 44102. A mi lapunk nem lehet csupán az egyház hírközlője, hanem a hit pajzsának, a Lélek kardjának is kell lennie s emellett az idegenbe szakadt és lelkigondozás nélkül ma-Anyagí jólét s az e,zzel járó lelki nyavalyák több egyént, családot és nemzetet taszítottak romlásba, mint elemi csapások, vagy ellenséges hordák. A jólét elviseléséhez több lelki és szellemi erő szükséges, mint a nyomorból való kiemelkedéshez. Nem csupán testi elpuhulás, de főként lelki és szellemi elsorvadás veszélyezteti azokat, akik az anyagi jóléttől elvakulva megfeledkeznek arról, hogy az ember szerepe ezen a földön több, mint a hernyóé, mely azért él, hogy jóllakottságába belepusztuljon. Amerika népe most esik át ezen a súlyos próbatételen. Hogy átvészel-e alatta), vagy sem, az a jövő titka. Azonban ennek az amerikai betegségnek a hatása 600,000 magyar lelken is megnyilvánul, kiket erre a földrészre sodort a Vihar. Bár az amerikai magyarság statisztikai adatai még nyersek és nagyobbára földolgozatlanok — egyelőre csak az olaszokkal és lengyelekkel végzett a tudományos kutatás — , annyit azonban máris világosan látni lehet a rendelkezésre álló adathalmazból, hogy az Amerika földjén megtelepedett magyarság magyarságtudatában és népi eredetének vállalásában lényeges eltérések mutatkoznak. Ezek az eltérések pedig törvényszerű összefüggésben vannak a letelepedés helyével. így például New York magyarjainak mindössze 1.8%-a áldoz magyar ügyekre, míg Viszont Welland, Ontario magyarságának 76%a hűséges a maga, népi eredetéhez. Ebben az eltolódásban bizonyos törvényszerűséget fedezhetünk föl, radt magyar evangélikus testvéreket kell a felelősség szeretetetével átölelnünk! EZEKHEZ KÉRJÜK, KEDVES OLVASÓNK, A TE JÓAKARATODAT, MUNKÁDAT, SEGÍTSÉGEDET, IMÁDSÁGODAT ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGEDET! Egyed Aladár melynek okait érdemes vizsgálat alá venni. Kétségtelen, hogy vidéki kisvárosokban megtelepedett magyarság melegebb, családiasabb viszonyban él egymással, mint a nagyvárosokban lakozók. Még akkor is, ha olykor politikai, vagy szémélyi ellentétek kavarják fel a magyar közösség békéjét. Ezek az ellentétek időnként kirobbannak ugyan, de mihelyt a lőporfüst elült, az egyház, vagy kultúrház köré csoportosult magyar élet halad tovább a maga viszonylagosan békés medrében. Jogunk van tehát arra a következtetésre jutni, hogy az a meleg, családias viszony, mely a kisvárosok magyarjai között kialakul, nagy mértékben hozzájárul a magyarságtudat és felelősségérzet ébrentartásához. Ehhez azonban hozzá kell tegyük azt a jellemalakító tényezőt is, amit az egyetemes amerikai statisztika tudósai már régen kimutattak, hogy a kisvárosok korlátozott gazdagodási lehetőségei és lefékezett anyagi versenyképessége nagyban hozzájárul ahhoz, hog az embereknek több idejük jut önmaguk, saját lelki és szellemi életük számára. A nagyvárosok hajszás élettempója, szinte korlátlan kereseti lehetőségei s az ezek mögött lapuló lelki betegség, az anyagi “látszat” fenntartásáért és folytonos fokozásáért való versengés, minden rendelkezésre álló időt lefoglal. Az embereknek nincsen idejük összejönni és gondolataikat kicserélni, sőt legtöbbször már gondolkodásra se jut idejük. Ennek aztán az a WASS ALBERT: MAGYAR SZEMMEL
