Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)

1964-11-01 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Vol. XXVIII. Évfolyam — 1964. NOVEMBER — No. 8. szám. ÁDVENTI BÖLCSŐDAL Advent csendes templomában egy bölcsödal muzsikál. Aki hallott már bölcsődalt, a,z tudja, hogy a bölcső­­dalt mindig hárman hallgatják. Hallgatja először 'i,s a, gyermek, akit a bölcsődal szép álmokba ringat. Számá­ra a bölcsödal mindig altatódal. Aztán hallgatja az, aki énekli, aki a boldogságát mondja el ebben a bölcsődal­ban. Számára a bölcsődal mindig öröm-ének, a boldog­ság éneke,. Minden bölcsődalt végül 'is végighallgat az —• Isten. Hiszen minden igazi bölcsődal égy eldalolt imádság, amelyik fölfelé száll, az Isten szívéig. így lesz a bölcsődal hálaadó ének. Lukács evangéliuma első fejezetének vége 'ilyen ád^­­venti bölcsődal. — Keresztelő János édesaityja, Zakariás énekli el a gyermeke bölcsője felett. Isten olyan csodát tett vele, annyi hűséggel, annyi szeretettel ölelte át, hogy most egyszerre kicsordul a szeméből a boldogság könnycseppje és a szívéből ez a hálaadó ének. Amíg hallgatjuk ezt a bölcsődalt, megtudjuk, hogy az ádvent nemcsak az elcsöndesedés és elkomolyodás ide­je, hanem az öröm és a hálaadás boldog alkalma; Zakariás agy bölcsődalt énekel, amelyik hálaadó ének azért, mert Istentől nagy ajándékot ■— egy gyermeket kapott. Ez a gyermek az ígéret gyermeke volt. Isten külön ígérte meg az öreg Zakariásnak, hogy meghall­gatja könyörgését. És most itt vain a valóra váltott igé­re, a meghallgatott imádság: a valóság verőfényében előtte szendereg szépen és előtte álmodik a gyermek. Te­hát igaz minden, amit Isten mondott és ígért. Nem ha­gyott el, velünk van az Isten. Zakariás most már nem törődött azzal, amit elveszí­tett. Nem nézett aggódva ismerelen holnapokba, örült a mának, örült az Isten jelenlétének, mai ajándékának és mai szeretetének is. Ezért dalolta el a bölcsődalt, hitének hálaénekét. Az ádventi bölcsődal feléd is száll és csendesein mondja néked: nem örülsz annak, hogy Isten ma is ve­led van. Hogy hűséges /igaz és szeret. Ó tanulj meg há­lát adni azért, amit Isten kézé ma nyújt féléd. Hiszen élsz, van erőd, egészséged, kenyered, munkád, örömed és sok más mindened. Miért nem mondod el Neki imád­kozva a hited hálaénekét?!. 2. Zakariás egy bölcsődalt énekel, amelyik hálaadó ének azért, mert az Úr előtt járhat a gyermeke. Miért nem akarsz Isten elé állani és Előtte boldogan belekezdeni a hála énekébe? Isten mindenkinek megígérte, hogy atyai szívével örökké fogja szeretni. Ez a szeretet ma is a tiéd. Járhatsz alz Úr előtt. Nyit­va van a templom, kezedben van a Bibliád, van ád­­vented és’ hív Krisztusod, Isten szeretete ma is a tiéd. Nemcsak magad járhatsz az Úr előtt. Járhattok együtt azzal, akit szeretsz. Ké­szítheted az utat Krisztus élőt, hogy egyszer megérkez­zék karácsonyi örömödre a karácsonyi otthonodhoz. — És ehhefe neked nincs egyetlen szarvad sem? Hol maradt a té hívő hálaéneked?! 3. Zakariás egy bölcsődalt énekel, amelyik hálaadó ének . azért,> mert úgy látja Jézust megérkezini, mint Aki a bé­kesség útjára igazgatja majd lábainkat. A békesség úgy tartozik hozzá az életünkhöz, múlt a levegő, a kenyér vagy a szeretet. Egyik nélkül sem le­het élni! Istennel való életünknek éppen az a minden­napos tragédiája, hogy bűneink felborítják Istennel vájó békességünket. Bűneinkkel, aggodalmaskodásainkkal, há­látlan és hűtlen életünkkel Istent mindennap magunkra haragítjuk. Emberekkel és önmagunkkal sem tudunk sokszor békességben élni. Milyen sokszor rontjuk, szo­morújuk magunk és a mások életét. Zakariás éppen azért énekel, mert látja, hogy Jézus Krisztusban a békesség érkezik meg a világhoz. Valóban, Jézus Krisztus megfogja a| kezedet és a bé­kesség útján Istenhez vezet szent és boldog karácsonyi kibékülésre. Jézus Krisztus megfogja a kezedet és a bé­kesség útján elvezet a mácik emberhez is, hogy közöt­tünk mindenkinek békés karácsonya legyen. Te nem örülsz ennek? Miért nem mondod hát a hála énekét?! * Aszáfról. a Biblia egyik .régi zsoltáréneklőjéről olvas­suk a hetvenharmadik Zsoltárban, hogy valahányszor hátat fordított a;z oltárnak, olyankor mindig besötétedett az arcai- De amikor újra visszafordult és újra Isten arcá­ba nézett: arca ragyogni kezdett s az ajka újra énekelt. ...Isten Szentlelke ma csendesen kezébe veszi a te arco­dat és ezt az ádventi arcot Visszafordítja Isten színe elé, Isten karácsonyi szeretete felé. hogy meglássad, mint küldi feléd Fiát, hogy újra énekelni kezdje a békesség, a hit és az öröm szép ádventi bölcsődalát. — h —■ s

Next

/
Thumbnails
Contents