Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)
1964-03-01 / 3. szám
J-25H25! ERŐS VÁR 5. oldal I Levelesláda Detroiti r. k. olvasó. 1. "Miért hirdetik mindig a "lutheránus” lelkészek olyan hangsúlyozottan és egyoldalúan a kereszt tanítását? Felesége lapunk előfizetője s így testvérünk is ‘‘szívesen elolvassa” lapunkat. Négy kérdése is van, amire a lapban kér feleletet. Teológiai nyelven pár szóval így idhatnék feleletet: Mert Luther te ológiája krisztocentrikus, — vagyis krisztusközpontú! — De jobb, ha római katolikus testvérem előtt szent Pálra hivatkozom, aki az első korin thusi levél első részének 18-25. verseiben azt írja, hogy a Kereszt a legnagyobb hatalom, mert az egész keresztyénségnek ez a golgotái kereszt a középpontja. Pál apostol kora műveltségének legelső vonalán áll, korának filozófiáját, művészetét, irodalomtörténetét csodálatosan ismerte s így azok Pál beszéd-témáinak kifogyhatatlan forrásai lehettek volna. I. Kor. 13., — vagyis a "szeretet-himnusza” megmutatta milyen esztétikai gyönyörűséget tudott volna szerezni hallgatóinak és olvasóinak, — de Pálnak sohasem az volt a fontos, hogy MIKÉPPEN prédikál, hanem az, hogy MIT prédikál és ■— saját szavai szerint ■— Pál nem akart másról tudni, beszélni, csak a keresztre feszített Úr Jézus Krisztusról. Vagyis bele akarta égetni a bűnös ember szívébe, hogy ő elveszett, elkárhozott ember, mert a bűn nem kívülről jön, hanem belülről terem. A keresztről való beszéd azt jelenti, hogy kijavíthatatlanul, örökre elromlottam — Isten pedig szent Isten, aki nem hagyhatja a bűnt büntetés nélkül. És azt jelenti, hogy Isten mégis szeret minket, szeretne megmenteni a kárhozattól s ezért szeretetével védelmünkre kelt. Úgy oldotta meg a Benne lévő mentő szándék és ítélő szentsége között támadt feszültséget, hogy magára vette bűneinket, annak minden büntetésével és szenvedésével egyetemben. Ezt mi így tanítjuk: Krisztus a keresztfán oüntelen életét adta oda miattunk, helyettünk, érettünk, így született meg a kereszt tanítása, a keresztről való beszed és Pál nyomán az evangélikus egyháznak ez a legnagyobb tanítása. Pál szermt Isten nagy és hatalmas cselekedeteket csinál, de legnagyobb tetle a kereszt. Nagyobb, mint a teremtés, mert ott csak a holt anyagon diadalmaskodott, itt pedig a szíven, mert egyszülött Fiát adta érettünk, helyettünk és miattunk. 2. "Milyen keresztyének azok, akik mindig mások akadnak lenni, mmt a többiek?’’ Nem tudom, hogy ennél a kérdésnél kedves testvérem kikre és hogyan gondol? ismerjük az ö n t e 1 t keresztyénséget, amelynek világszemlélete helytelen az emberek felé csak romboló kritikát teremt. Robban, ahelyett, hogy egyesítene és hálátlanná teszi tagjait. Ezeknek sqrSa mindig a megaláztatás. Ismerjük a dicsekvő emberek társaságát, akik szeretnek banketteket rendezni — csak azért, hogy egymást beszédekkel dicsérhessék. El is neveztem őket EDIT (az&z Egymást Dícsérők) Társaságának. Ezek vélt, vagy felnagyított szellemi és lelki kincseikkel dicsekszenek, önmaguk feltornászásával, vagy mások lekicsinylésével akarnak dicsőséget szerezni, mint a bibliai példázat farizeusa, aki a templomban nagy hanggal így imádkozott : Hálát adok néked Uram, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, mint íme ott hátul az a publikánus. Ismerjük a megtértek gőgjét is, a felekezeti gőgöt és a szektásoknak kíméletlen kritikáját. mellyel a történeti egyházak tekintélyét akarják rontani, -de: vigvázzunk, nehogy olyanok felett mondjunk ítéletet, akik az Űr Jézus főpapi imájának értelmében MÁSOK e világban. (Olvasd: János 17:11-19). Jézus itt azért könyörög, hogy tanítványai tudjanak ebben a világban úgy maradni és élni, mint akik nem e világnak, hanem a mennynek polgárai. Jézus Krisztusnak az a meggyőződése, hogy Isten gyermekei e világban idegenek, valamiként MÁSOK, mlint ennek a világnak a gyermekei. Más a beszédük, mások a szokásaik, örömeik. Nem fejlógató, szemforgató és ' szenteskedő” emberek ezek, akik nem ismerik a mosolygást, nem tudnak kedélyesen együtt lenni, víg dalokat énekelni és csak komoran járják az élet útját. Hiszen ők mindennap az evangélium örömhíréből élnek, abból, hogy Isten kegyelmes Krisztusban az emberhez. Az ő örömük nem a bálok forgatagában, a kártya-asztalok mellett, vagy a strandon van, hanem a testvéri közösségben. Ahol ők örülnek, ott a világ rendszerint unatkozik, s ahol ők unatkoznak, ott a világ örül. Ők mindent ezzel a mértékkel mérnek: Vájjon mit szól hozzá Krisztus? Ha testvérem kérdése ilyen MÁSOKRA vonatkozik, akkor csak álljon közéjük sürgősen, meglátja, hogy nem fogja megbánni. 3. Harmadik kérdésére a feleletet megtalálja lapunk jelen számában, a KORSZERŰSÉG cikksorozat bevezetésében. 4. Negyedik kérdése szerint "a protestáns egyház papjai túlnyomó mértékben aktív tagjai a szabadkőműves páholynak, amely nem tart semmi kapcsolatot Krisztussal.” Erre csak a magunk evangélikus egyházát illetően válaszolhatunk. E- gyetemes egyházunk — (Lutheran Church tel America) hivatalosan elitéi minden titkos társaságot, beleértve a Szabadkőműves páholyokat is, mely tanításában és szrtartásaiban kisajátítja és elferdíti a keresztyén egyház funkcióját. Az L. C. A. alkotmánya (7. cikkely, 4. bekezdés) szerint új egyetemes egyházunk megalakulása (1962) után nem szentelnek lelkésszé senkit, aki egy titkos társaság (szabadkőműves páholy) tagja; ha pedig egy későbbi időpontban válnék a jelzett szervezet tagjává, akkor lelkészíi mivolta megszűnik, ill. egyházi fegyelmi eljárás alá kerül. -— A másik nagy amerikai evangélikus egyháztest, a Missouri Synod, még ennél fs tovább megy, amennyiben az egyháztagsággal is összeférhetetlennek találja a szabadkőműves Szervezetekhez való tartozást.
