Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-12-01 / 11. szám
ERŐS VÁR 5. oldal nem tűr közömbösséget, megalkuvást. “Akii velem ríincs, ellenem van” — ez a kijelentése nem tűri, hogy kétfelé kacsintgassunk, nem túri, hogy alkudozzunk, egyezkedjünk azzal az ellenséggel, amely soha senkivel sem óhajt megegyezni. A karácsonyi “Békesség Fejedelme” adja meg nekünk a világos látást, az erős hitet és bátorságot, hogy megállhassunk a kisértések idején s be ne hódoljunk a gonoszság hirdetésének s egy pillanatig se kételkedjünk abban, hogy Krisztus igazsága nagyobb, hatalmasabb minden gonoszságnál s az Ő békessége diadalmasabb minden megalkuvás árán szerzett ál-békességnél. Az Ő békessége nem egyszerű eltörlése a viszálynak, hanem a rossznak jóval való legyőzése, a gyűlölet helyébe a szeretet ültetése. Nem egyszerű gyűlölködés nélküliség, hanem szeretetben élés, nem a fegyverek, hanem bűnös vágyaink, gyűlölködő ösztöneink általános leszerelése. Karácsonykor fogadjuk el hittel a “Békesség Fejedelmé’’-nek ezt a számunkra felkínált békességét. — így lehet karácsony az igazi békesség megszületésének ünnepévé. Asbóth Gyula akkor Stockholmban már jobban szelepeitek és Balczó András, keresztfiam a hirtelen elhunyt nyíregyházi ev. lelkész derék fia megnyerte az öt-tusai világbajnokságát. Nemcsiak ez a győzelme tette boldoggá, de az a tisztelet, amellyel ezt a fiatal keresztyén atlétát éppen erkölcsi tisztaságiáért, némán is hitet valló magatartásáért atléta társai tisztelik és szeretik az egész országgal együtt. ^Folytatjuk) Ha az első hópelyhek leesnek és a napok (megrövidülnek,, karácsony mindenütt szobákérül. — ‘‘Karácsony”, — micsoda csengése van ennek a szónak! Tele van örömmel, friss, mint a tiszta fenyőillat és melegít, ahogyan csak a szeretet tud melegíteni. És mégis mintha az igazi öröm, a valóságos karácsonyi öröm fénye kialudt volna az emberek szemében. Azelőtt sohasem ismertem “halott” szemeket. A háború utáni időkben lettem figyelmes rájuk. — Szemek, melyekben az örömnek minden fénye kihúnyt, minden várakozás, minden reménység, minden akarás, minden bizonyosság kialudt. A szegénység nyomorultjainak a szeme ilyen. Testi szegényeké, lelki szegényeké, és még mélyebben: Krisztusban szegényeké. Ha karácsonyról beszélünk, mintha kongó űrből hangzana a panasz: “Ebben az évben nem lesz karácsonyunk. Ninis pénzünk fá,ra, ajándékra. Leszoktonk róla.” — “Csak azért élünk együtt, mert nincs lakás. Rég elváltunk volna, így nem lehet karácsonyt ünnepelni.” Vagy: ‘‘Ennyire elárvultán nincs karácsonyi öröm. Jobb nem is gondolni karácsonyra.” Tehát azért n'incs karácsny, mert hiányzik a fa és az ajándékok, Cleveland - Helsinki - Makó BRACHNA GÁBOR ÚTINAPLÓJA — ni. KIRÁNDULÁS PARVOO-BA Egy dunai kiránduliást Visegrádra lrelil magunk elé képzelni, amikor ennek az útnak a szépségeire gondolunk. Itt is vissza megy a történelem egészen a 11. századig. A katedráiig ma is istentiszteleti hely és püspöki székhely. A város szűk utcáin még állanak a flaházak, melyek az ős finn építkezés maradványai. A katedrális szószékén 4 homokóra. A szószékről lejövő lelkészt 1. Kor. 4:20. 'verse köszönti, mely azt mondja ‘‘Nem beszédben áll IStenniek országa, hanem erőben.’’ A városka dombon épült s lábainál tavak, szigetecskék, amelyen egy-egy finn tanya Ihúzódik meg füstölgő “saunák”-kal. Ez a naponkénti vagy legalább hetenkénti gőzfürdő a finn élet igaz, gyermeki örömét képviseli. Magunk is kipróbáltuk. Nyíríavesszövel korbácsolt testünk a forró gőzben olyanná lett, mint a főtt nák. Mikor beszéltek róla, úgy gondoltuk, hogy iöten_ kisértés ilyen állapotban beugrani al hideg tóba. De, amikor átestünk rajta, mi is sauna pártiakká váltunk, mert valóban felfrissített. Arra gondoltunk, hogy milyen okos dolog lenne ezt megvalósítani itt Amerikában és ezt a természetes gyógymódot használni a sok idegcsillapitó helyett. Bizonnyal egészségesebb lenne tőle Amerika népe. De ilyen léleküdítö ivóit a félnapos hajóút is, mely a helsinki kikötőben végződött. Szívesen kikötöttünk volna pár napra bármelyik szigeten, mert vakácíózásra és teljes pihenésre nem kívánhatna alkalmasabb helyet a városi ember. Vannak is intézményes nyaralások, közöttük több gyülekezetnek is van egy-egy szigete, ahová a tanuló ifjúságot szállítják ki pár hétre a nyári folyamán. Még külön érdekessége ennek a vidéknek a finn “fehér éjszakák”, amikor a naplemente csak egy óráig tart, különben 23 óriás nappal van pár héten keresztül. Fiam tudott aludni “nappal” is, de én minden fáradságom ellenére resteltem ágyban maradni, amikor ai nap delelőre járt reggel 5 óra felé. 'Sok-sok aprólékos, kedves dolgot figyel meg az ember ebben a barátságos idegen-hazában, de a szívünk itt is magyarokat keres. Érthető volt tehát a problémánk, amikor “Hungária?’ vendéglőt lláttunk és megtudtuk, hogy a legkiválóbb fényképészüket Rácz Istvánnak hívják és amikor résZtvehettünk a finn-magyar atlétikai mérkőzésen. Biár a magyarok veszítettek, de úgy gondoltuk, jó helyre ment a dicsőség, a mi testvér népünkhöz. Ugyan-
