Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1963-10-01 / 9. szám

2. oldal ERŐS VÁR (Folytatás az előző oldalról.) felragyognak •—1 fénylenek. Ők csak mennek fejlehajtva. Másé már az üzenet. Istenem, zúgó haranggá teremtsd most a szívemet. Istenem, harangozok: ádventet harangozok. Fáradtléptű embereknek ádventet harangozok. Bim-bam! Higgyetek megint! Legyen advent bennetek. Csodahivó' szemetek Világítson a világba . . . Benne várakozás lángja, henne ádventi remény. Mert eljő a Messiás! Szeretete fénylő fáját lángra gyújtja, ahol várják. Fülnemhallott, szemnemláíott égi békét, boldogságot, el nem múló szép karácsonyt irgalommal osztogat. Önmagát is úgy megosztja, hű szivét is — szeretettel. Rózsásarcú kis gyerekkel, fáradtléptű emberekkel úgy megosztja önmagát! Jaj, a hajszás nagy robot annyi szemnek Krisztus-vágyó tiszta lángját kioltotta. Sose csillog benne most a csodavárás öröme . . . Istenem, harangozok: adventét harangozok. Fáradtarcú embereknek ádventet harangozok. Túrmezei Erzsébet 50 ÉVES érettségi találkozó A nyíregyházi Kossuth Lajos Evan­gélikus Főgimnáziumban 1913 júniusá­ban érettségizett diákok folyó évi jú­­r.’us 28-án tartották 50 éves érettségi találkozójukat az Alma Mater falai kö­zött. 52 diák közül 26 él koruknak megfelelő egészségben és 16-an vettek részt a nem mindennapi ünnepségén. 10-én betegség vagy távolság miatt csak lélekben lehettek közöttük: Ezek között van Nt. Varga László newyorki evangélikus lelkész is. Kösz Egyik budapesti evangélikus hit­oktató lelkész, 1948-ban azt írta, hogy korunknak nincsen kiemel­kedő evangélikus igeh’irdetöje. Ez a kategorikus kijelentés felelőtlen ki­jelentés volt, mert mi kapásból meg tudtuk volna nevezni 5 olyan igehirdető nevét, akik az általa 'is említett és ‘‘ország papjának” ne­vezett dr. Székács Józsefet, mint igehirdetőt, mind fölülmúlták. Ezek között első lett volna Dr. TÚRÓCZY ZOLTÁN neve, aki most érte el hetvenedik életévét. Dr. Túróczy Zoltán papi család­ból származik, nemcsak azért, mert édesapja evangélikus lelkipásztor, hanem azért is, mert édesanyja Czékus István ev. püspök leánya volt. Anyai ágon pedig dédapja: Bauhofer György, budai ev. lel­kész, József nádor feleségének, Má­ria Dorottya főhercegnőnek volt udvari papja. Felavatása és segédlelkész-évei után hat évig szülőfalujának, Sajó­­arnótnak volt lelkipásztora, 1923- ban Ózd, 1927-ben pedig Győr hív­ta meg lelkészének. Háromízben választották meg püspökké: 1939- ben a tiszai egyházkerület, 1946- ban a dunántúli egyházkerület. Az­után a megváltozott politikai hely­zetben nyugdíjazták. 1956-ban a­­zonban újra öt választották püs­pökké. így három püspöki beikta­tása volt. Egy év múlva azután új­ra és végérvényesen nyugdíjazták. • • J rr onto Azóta leszűkített kis kö,rben, de ugyanazzal a felelősséggel, hivatás tudattal és hűséggel hirdeti az igét a kis szórványokban, mint amikor az egyetemes egyházat szolgálta. Dr. Túróczy Zoltán Finnország­ba sokat járt. onnan hozta magá­val az ébresztő és evangelizáló munka lelkét és parancsát s igy lett ő Magyarországnak legáldottabb evangelizátora. — A finn-magyar kapcsolatok ápolásáért és fejlesz­téséért megkapta a finn Fehé,r Ró­zsarend lovegkeresztjét és az észti vöröskereszt tisztikeresztjét. __ A Helsinki-egyetem pedig díszdokto­rává avatta. 70. születésnapján az emigráció­ban élő magyar evangélikusok há­lás szeretettel és tisztelettel kö­szöntik őt. ( c. a. ) „Találkozás magyar evangélikusokkal Amerikában” Fenti címmel folytatólagos be­számoló jelent meg a budapesti Evangélikus Élet október 13-i és 20-i számaiban, Káldy Zoltán püs­pök tollából. A cikk írója, mint á magyar evangélikus egyház kikül­döttje vett részt agusztus végén és szeptember elején az Egyházak Vi­lágtan'áícsa központi bizottságának irochesteri ülésén. Ha egy magyar evangélikus a világ másik tájára vetődik, termé­szetes az a kívánsága, hogy talál­kozzék ott élő magyar evangéliku­sokkal. Káldy püspök ezirányú ké­rését az Egyházak Világtanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents