Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1963-06-01 / 6. szám

2. oldal ERŐS VÁR széli törvény csak addig érvényes, 'amíg az ember nem észlelt valami olyan új jelenséget, amit nem tud meg­magyarázni az addig ismert természeti törvényekkel. A természeti törvények az emberitől független valóságok. A kutató, következtető emberi elme egy sereg természeti jelenség megfigyelé­sével, belőlük levont, általánosított következtetéssel maga alkotja a ter­mészeti törvényeket, de csak addig ma. radnak meg, míg nem jön olyan jelen­ség, amelyik ebbe nem illik bele. A természeti törvény tehát: emberi hi­potézis, elmélet csupán. Valamikor azt gondolták, hogy a föld lapos. Ma ezen mindenki mosolyog, mert tudjuk, bogy a földnek szabálytalan gömb­formája van. Volt idő, amikor esküd­itek arra, hogy a nap forog a föld kö­kül, ma már a kis gyermekek is tud­ják, hogy megfordítva van. Különösen a legújabb felfedezések veszik kon­­centrális támadások alá a biztosnak vélt természeti törvényeket, úgyany- i yira, hogy a legbiztosabbnak gondolt természeti törvények is ingadozni-kez­­denek. — Ózidy Papp Zoltán XXIII. János pápát az Űr hazahívta és gyászolja az egész keresztyén világ. Mi amerikai ma­gyar evangélikusok is. Fejfájára, Pé­ter apostol leveléből, ezeket a szava­kat írjuk: “A szív elrejtett embere, a| szelíd és csendes lélek romolhatatlan­­ságával, — ami igen becses Isten előtt.” Ha feledésbe menne is1 latén orszá­gát építő munkásságának minden tö­rekvése és alkotása: az általa rende­zett II. vatikáni zsinat, nemes célkitű­zései a hálás szeretet és tisztelet arany-tollával itták be nevét minden komoly keresztyén ember szívébe. XXIII. János pápa a keresztyén egy­ség hiányát, úgy nézte, mint Krisztus kimondhatatlan fájdalmát. Ez az el­rontott munka és a hiába ontott vér fájdalma, mért az Ür Jézus Krisztus nemcsak munkáját adta belé abbá, hogy rend legyen a világon, hanem vé­rét is ontotta érette. XXIII. Jiános pápa a keresztyén egy­ség hiányát a hiába mondott imádság fájdalmának tekintette, hiszen János evangélista, evangéliumának 17. feje­zetében örökítette meg Jézus eme imádságát: “Atyám, cselekedő meg, hogy az enyéim egyek legyenek, amint Te és én egyek vagyunk." János pápa bölcsessége jól tudta, hogy az álmodott keresztyén egyég nem szervezeti egység, amilyennel Hóma már régebben és többször, szép szóval, csalogatásokkal és fenyegetés­sel is hiába próbálkozott, mert a szer­vezeti egység, igazi belső egység nél­kül semmit sem ér. Tudta azt is, hogy sem tipus-azonosslágról, sem tan-azo­nosságról nem lehet szó, hanem csak S'ZERETST-KÖZÖSSÉGRŐL, ami vég­eredményben alapja minden közösség­nek. A szeretet és igazság között sok­szor van feszültség, az Űr Jézus Krisz­tus pedig azt akarja, hogy övéi tudják az igzságot és egymást szeretni. Ez volt János pápa “keresztyén egy­ség” magvetésének is a reménysége! Az Űr áldja meg evangéliumi szívé­nek ezt a magvetését és a pápai tró­non adjon olyan utódot, aki, átvéve elődjének bölcsességét, szelíd szerete­dét és alázatosságlát, mindezekhez na­ponta kérje imáiban: Mindszenty tiszta politikai látását, törhetetlen gerincét és hitvalló bátorságát! (dr.) f HARANGI LÁSZLÓNÉ Meghalt 37 éves korában. Halálai nemcsak tragikus voltával (autósze­rencsétlenség) döbbentette meg az is­merősök, barátok és munkatársak szí­vét, de a veszteség súlyával Is. Halá­lával nem csak egy református lelké­sz! család tengelye hullott ki, nemcsak egy férj és négy gyermek lett árvávtá, lienem az amerikai magyarság egyik igen értékes kultúrmunkása esett ki a munkakörből. A Reformátusok Lapja nagy család­jának éppen úgy hiányzanak majd szí­nes írásai, mint a pittsburghi Irodalmi Körnek, amely alapítóját gyászolja benne. “Antóka” hitvesi, anyai és papnéi kötelességei mellett a magyar iroda­­lomon keresztül szította a magyar lé­lek tüzét, mindig abban a környezet­űén, ahová az űr beállította. Szerve­zett, resdezett. biztatott, irt, beszélt, utazott, harcolt és szenvedett is kul­­túrmunkája közben, de sohasem pa­naszkodott és nem Vágyott elismerése. Hogy fajtájának az idegen nyelvűek között is szolgáhasson, megtanult an­golul és angol nyelvű Irodalmi előadá­saival is mgával ragadta közönségét... Magiyar lelki munkatárs költözött el: közülünk s mi hálás szívvel köszönjük meg áldott szolgálatát és őrizzük 'em­lékét! (ea.) vitéz KOVÁCS GYULA ny. altábornagy, hosszú szenvedés u­­tan teremtő Urához visszatért. Az emig­ráns hősi magyar élet végzett vele. Mindennapi kenyerét váltakozó nehéz testi munkával kereste meg és mind­egyik munkahelyén éppolyan becsület­tel és kötelességteljesítéssel végezte, mint mikor a hadsereg vezérkari fő­nöke volt. Ugyanekkor, lekérésre, vállalta azt Amerikában alakított “Felszabadító Bi­zottság” ügyvezető alelnöki munkájiát s annak áldozta fel nemcsak pihenő idejét, hanem éjszakáit is. Törhetetlen leikével sokáig bírta ezt a kettős mun­kát, de törékeny teste felmondta aí szolgálatot. Detroitban szívrohamot ka­pott s azóta élete már csak vegetálás veit. 68 éves korában a Cleveland W. Side-i református templomból kísérte ki a temetőbe az Amerika minden ré­széből érkezett küldöttségekből és a helybeli magyarságból lálló gyászolók ragy serege. Az emigráns hősi életnek egyik ve­zéralakja, katonája és példaképe távo­zott közülünk: mi is tisztelgésre 'emel­jük kezünket azzal az Imádsággal: adjon az Isten sok ilyen komoly, áldo­zatos, igaz munkást a magyar emig­rációnak! L. W. A. LUTHERÁNUS VILÁGAKCIÓ AZ EVANGÉLIKUS SZERETET-SZOLGÁLAT VILÁGOT ÁTÖLELŐ KARJA ... ODAADTAD-E MÁR EZÉVI ADOMÁNYODAT?

Next

/
Thumbnails
Contents