Erős Vár, 1963 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1963-01-01 / 1. szám
2. oldal ERŐS YÁR D. KAP! BÉLA “Emlékeezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek, figyeljetek életök végére és kövessétek hitüket.’’ (Zsid. 13:7.) (Kapi Béla végrendeltét az ároni áldással és ezekkel a szavakkal fejezte be: “Istenem, légy kegyelmes hozzám, szegény bűnöshöz és áldd meg az én áldásomat.” 1879 aug. 1-én született Sopronban. * Édesapja Kapi Gyula tanítóképző intézeti igazgató volt. A soproni líceumban végezte a gimnáziumot. A soproni teológián töltött évek után, 1900 őszén a rostocki egyetemre ment. A soproni templom oltáránál szentelte lelkésszé Gyurátz Ferenc püspök, 22 éves korában. Utána folytatta németországi tanulmányait Halléban. Celldömölki segéd-lelkészként kezdte gyakorlati lelliészi szolgálatát, de Gyurátz Ferenc hamarosan maga mellé hívta püspöki titkárnak Pápára. Erre az időre esik fészekrakása is, 24 éves kroában vezette oltárhoz Sopronban Hegedűs Katalint, akivel 52 éven át mintaszerű, boldog családi- életet élt. Hat gyermeke, lő unkoája és 3 dédunokája volt. 1904 karácsonyán Körmendre került lelkésznek, ahol 12 évig működött. Itt új iskolát épített, megkezdte a vallásos estélyek tartását s 1910-b'en a reformáció ünnepén megindította a HARANGSZÓ c. evangélikus néplapot, mely 4 évtizeden át egyházunk legelterjedtebb s legáldottabb egyházi újságja is volt. 1916-ban a dunántúli egyházkerület püspöke lett, 36 éves korában. Ugyanakkor a szombathelyi gyülekezet hívta) meg lelkészének, ahol 11 évig működött. — 1928-ban pedig a győri gyülekezet hívta meg lelkészének si így a püspöki székhely is Győrbe került. Itt húsz évet töltött aktív lelkészi szolgálatban. Harminckét évi püspöki szolgálatában ő a nagy egyházépítő. Egyházunkban ö az eleven gyülekezeti munkának a megteremtőié. — Ennek irányítására* 1924-től Belmissizlói Munkaprogramot adott ki, melyben évről-évre anyagot nyújtott a gyülekezeti belmissziói munkához. Egyázépítő munkájának másik élőszóbeli vonala különösen a püspöklátogatásokon és a körzeti konferenciákon jelentkezett. (Előtte két idős püspök szolgált. Karsay Sándor elmúlt 90 éves, Gyurátz pedig 70 éves volt, mikor befejezte püspöki szolgálatát.) Kapi püspök 333 hivatalos püspöki látogatást végzett életében, pedig akkori az, a külső díszek miatt, igen fárasztó volt. Egyházkerületét 5 körzetre osztotta be s azokon gyűjtötte össze évenként a lelkészeket, presbytereket és evangélikus pedagógusokat, hivatásaik kérdéseivel foglalkozó konferenciákra. Püspöki szolgálatának utolsó évtizedeiben tört elő egyházunkban az evangelízáció munkája. És ő, aki valamikor a vallásos világnézet ragyogó ‘előadója volt, azonnal felismerte ennek a jelentőségét és leült az evangellzáciő padjára tanulni s beállt munkásai közé szolgálni. Fáradhatatlan volt nemcsak az adminisztratív munkában, hanem az igehirdető szolgálatban s a lelkek pásztorálásában is. A második világháború éveiben két kemény szolgálata volt. Az egyik a hazai németségnek egyházi mezbe öltöztetett követeléseivel szemben, a másik a zsidókérdésben. Sajtó alá rendezte egyházi beszédeit három kötetben. ‘‘Békesség” c. hatalmas imádságos könyve első kiadását néhány hét alatt szétkapkodták. A “Lelkipásztor” c. lelkészt folyóiratot ő virágoztatta fel másfélévtizedes szerkesztésében. Az evangélikus iskolák felsős tanulói számára olvasókönyvet és egyháztörténelmet irt. — Kisebb-nagyobb elbeszéléseken kívül, megírta Gerhardt Pál regényes életrajzát. — “Isten hárfása” címen, amely finn fordításban is megjelent. “Olthatatlan fáklya” címen pedig Bornemissza Péter életregényét írta m'eg. 1948-ban vonult nyugalomba, de 9 évi nyugalmában írt kéziratos munkái többezer oldalt tesznek ki. Megírta a dunántúli egyházkerület történetét, — Ostffy Miklós életregényét, egy társadalmi regényt, 700 oldalas visszaemlékezéseit, egyfelvonásos egyháztörténeti jeleneteket szeretetvendégségekre és tankönyvein is tovább is dolgozott. Halála előtt két és fél évvel elveszítette hitvesét, majd 1957 április 2-án, 78 éves korában, maga is követte öt a sírba. Kapi Béla püspök, a New York-i Kossuth-szobor leleplezése alkalmával, a magyarországi küldöttség élén Amerikában is járt s erről az útjáról az 11929. évi Luther Naptárban ő maga írt beszámolót. Bár a szobor leleplezésének ünnepségei után az amerikai orvos ágyba parancsolta, alighogy jobban lett, elindult előre tervezett egyházi kőrútjára és mindenütt igét hirdetett. Az első magyar istentiszteletet New Yorkban tartotta Rúzsa István lelkész vendégeként. Majd Pittsburgh, Cleveland, Akron, Buffalo. Bethlehem, Allentown és újra New York következtek. Philadelphiában az egyházkerület elnökénél tett látogatást. A tiszteletére rendezett ebéden kérdéseket tettek fel, amelyekből szomorúan tapasztalta, hogy hazánk viszonyait igen rosszul ismerik és sok felvilágosító munka vár reá A- merikában. Az egyik érdeklődő politikai kérdést tett fel, mire az elnök arca kérte a felszólalót, hogy álljon el ettől a kérdéstől. Kapi püspök azonban azt felelte: “Nekünk magyaroknak semmi rejtegetni való titkaink nincsenek. Igen örülnénk, ha minél több amerikai eljönne hozzánk és jobban megismerné helyzetünket. Ha azt látnák, hogy mi áltattuk önöket, akkor) sújtsanak megvetésükkel, de ha meggyőződnek arról, hogy becsületes nemzet vagyunk és történeti igazságokért küzdünk, akkor ajándékozzanak meg Iszeretetükkel és álljanak mellénk.” Kapi Béla az amerikai magyarokról a következőket írja: “Becsületes, de
