Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1962-02-01 / 2. szám

2. oldal ERŐS VÁR Amerikai-Kanadai evangélikusok és a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház letik meg. A finn nemzeti eposz hőse, Kalevala is vállalja a pokol szenvedéseit csak azért, hogy meg­termékenyítse lelkét költői ki­nyilatkoztatásokra, hogy tudjon szólni a szenvedőkhöz. A mi áldott emlékű professzorunk "Csengey bácsink” nem hiába ta­nította, hogy a vallás isteni költé­szet, amelynek dalnoka az ember szíve és hogy Krisztus örök idők legnagyobb költője is. Tudott-e valaha író, költő, szobrász, zene­művész szebbet álmodni és alkotni annál, mint amikor Megváltó Urunk a keresztfán kiterjeszti át­szögezett két véres kezét az egész világ felé ezekkel a hívó szavakkal: ‘‘Jöjjetek énhozzám mindnyájan, a­­kik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugalmat adok nektek.’’ Próféták el sem képzelhetők a költészet szépségei nélkül, külön­ben olyanok lennének, mint a nyel­vétől megfosztott harang. Nem hi­ába hangoztatta Csengey Gusztáv, hogy a művészetnek külön profesz­­szor kell a tanszékekben, mert e­­nélkül nincs és nem is lehet igazi vallásos nevelés. Viszont, amíg a művészet, mint felülről jövő szép­ség nem hal ki a szívekben, addig a vallás sem halhat ki. Ennek az isteni szépségnek, -— amely fényét mindig az Űr Jézus királyi töviskoronájának reáhulló fényétől kapja — az értékét leg­szebben Reményik Sándor, a szen­vedés hívő poétája írta meg, ami­kor így beszélteti; “ütött az élet? — durva, póri hadnak Tűrted arcátlan, győztes röhejót? Én rád hajlok és megsímogatlak. Az országúton rádfreccsent a sár? Le rólad égi lánggal égetem, Az oltárom megtisztulva vár. Emésztő tűz kavarja, gyötri véred? Én minden vágyad dalba szűröm át És bizony mondom: megnyugtatlak téged.” Egyed Aladár II. Az amerikai és kandai magyar evan­gélikusok viszonya szorosabbra fűződőit 1947 július elején, amikor — először a második világháború után, — össze­jöttek az u. n. győző és legyőzött álla­mok evangélikus képviselői a svédorszá­gi LUNDban és ott megalakították a Lutheránus Világszövetséget, amelynek egyik alélnökévé Ordass Lajos hazai, bányakerületi ev. püspököt választot­ták meg. 1948 augusztusában alakult meg az EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA — Ezen már Ordass nem lelhetett jelen, mert a szegedi Csillagbörtönben ült. Dibelius berlini püspök, a záró-istentisztelet imájában, személy szerint emlékezve róla, imádkozott érte a jelenlévőkkel. Bizonyságtétel volt ez az IGAZSÁG mellett. Mikor pedig 1952-ben a Luthe­ránus Világszövetség második ülésén az új magyar evangélikus püspökök is je­len voltak, ugyanezen az ülésen a Világ­­szövetség végrehajtó bizottságának tisz­teletbeli tagjává választották meg Or­dass püspököt, akinek házi-őrizetben, Budapesten kellett maradnia. A magyarországi történeti protes­táns egyházak kezdettől fogva bekap­csolódtak az ökumenikus mozgalomba s képviselőik jelen voltak Lausaneban, Utrechtben -s a munkában tevékenyen részt vettek. Hiszen ökumenikus Ifjú­sági Bizottság már a harmincas évek közepétől működött Magyarországon. Ez a bizottság készítette elő a magyar delegációt az amszterdami világkonfe­renciára. 1943 junius 24-én alakult meg odaha­za az Egyetemes Egyháztanáos Ma­gyarországi Bizottsága dr. Ravasz László ref. püspök és dr. Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügye­lő elnökletével s ez állította fel 1945- ben az újjáépítési bizottságot, amely 1947-ben a Magyarországi ökumenikus Bizottság nevet kapta. 1948-ban jelentek m'eg ‘Egyház a vi­lágban” címmel magyar nyelven azok a tanulmányok, amelyek az amszter­dami világzsinat tárgyalási anyagát al­kották s amelyeket hazai protestáns lelkészek írtak. Mikor a második világháború össze­omlása után részint kirendelés, részint önkéntes menekülés folytán egyre töb­ben kerültek ki híveink közül Ausztri­ába, Németországba, a hazai egyetemes egyház lelkigondozókat is küldött utá­nuk. Amikor pedig Németországban megalakult a “Németországi Magyar Protestáns Lelkigondozói Szolgálat”, a­­melyben református és evangélikus lelkészek dolgoztak, Kapi Béla, hazai egyetemes püspök, a magyar menekült evangélikusok lelkigondozásának irá­nyításával hivatalosan Egyed Aladár és Asbóth Gyula lelkészeket bízta meg. A hazai püspöki karral állandó össze­köttetésben voltunk. Havonként rend­szeresen küldtük a munka-jelentéseket és állandóan kaptuk az utasításokat is. így dr. Howard Hong, Németország­ban dolgozó amerikai evangélikus ki­küldött kezdeményezésére, — a hazai püspöki kartól kaptuk az utasítást arra nézve is, hogy alakítsuk meg a külön Németországi Magyar Evangélikus Szol­gálatot.” A közös protestáns munkait'erületi beosztás és egységes munka m'egma radt ugyan, de munkánk evangélikus jellege jobban kidomborodott és nem fűlt bélé a protestáns gyűjtőnévbe. En­nek a lépésnek volt eredménye az, — hogy a Lutheránus Világszövetség i|g megnyitotta előttünk nagy ségélyrak­­tárának az ajtaját, és hegy kinyomtat­ták magyar evangélikus gyermekeink részére a hazai, “Amit minden evangé­likusnak tudnia kell . . . ” c. magyar evangélikus hittankönyvet Amikor megindult a kivándorlás Ame­rikába, az amerikai magyar evangéli­kus egyházak, a LWP támogatása mel­lett, anyagi áldozatokkal óriási erőfe­szítéseket tettek a magyar evangélikus menekültek Amerikába való kihozatala és elhelyezése érdekében, önzetlenül végezték ezt a munkát és — sok csa-

Next

/
Thumbnails
Contents