Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-02-01 / 2. szám
2. oldal ERŐS VÁR Amerikai-Kanadai evangélikusok és a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház letik meg. A finn nemzeti eposz hőse, Kalevala is vállalja a pokol szenvedéseit csak azért, hogy megtermékenyítse lelkét költői kinyilatkoztatásokra, hogy tudjon szólni a szenvedőkhöz. A mi áldott emlékű professzorunk "Csengey bácsink” nem hiába tanította, hogy a vallás isteni költészet, amelynek dalnoka az ember szíve és hogy Krisztus örök idők legnagyobb költője is. Tudott-e valaha író, költő, szobrász, zeneművész szebbet álmodni és alkotni annál, mint amikor Megváltó Urunk a keresztfán kiterjeszti átszögezett két véres kezét az egész világ felé ezekkel a hívó szavakkal: ‘‘Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugalmat adok nektek.’’ Próféták el sem képzelhetők a költészet szépségei nélkül, különben olyanok lennének, mint a nyelvétől megfosztott harang. Nem hiába hangoztatta Csengey Gusztáv, hogy a művészetnek külön profeszszor kell a tanszékekben, mert enélkül nincs és nem is lehet igazi vallásos nevelés. Viszont, amíg a művészet, mint felülről jövő szépség nem hal ki a szívekben, addig a vallás sem halhat ki. Ennek az isteni szépségnek, -— amely fényét mindig az Űr Jézus királyi töviskoronájának reáhulló fényétől kapja — az értékét legszebben Reményik Sándor, a szenvedés hívő poétája írta meg, amikor így beszélteti; “ütött az élet? — durva, póri hadnak Tűrted arcátlan, győztes röhejót? Én rád hajlok és megsímogatlak. Az országúton rádfreccsent a sár? Le rólad égi lánggal égetem, Az oltárom megtisztulva vár. Emésztő tűz kavarja, gyötri véred? Én minden vágyad dalba szűröm át És bizony mondom: megnyugtatlak téged.” Egyed Aladár II. Az amerikai és kandai magyar evangélikusok viszonya szorosabbra fűződőit 1947 július elején, amikor — először a második világháború után, — összejöttek az u. n. győző és legyőzött államok evangélikus képviselői a svédországi LUNDban és ott megalakították a Lutheránus Világszövetséget, amelynek egyik alélnökévé Ordass Lajos hazai, bányakerületi ev. püspököt választották meg. 1948 augusztusában alakult meg az EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA — Ezen már Ordass nem lelhetett jelen, mert a szegedi Csillagbörtönben ült. Dibelius berlini püspök, a záró-istentisztelet imájában, személy szerint emlékezve róla, imádkozott érte a jelenlévőkkel. Bizonyságtétel volt ez az IGAZSÁG mellett. Mikor pedig 1952-ben a Lutheránus Világszövetség második ülésén az új magyar evangélikus püspökök is jelen voltak, ugyanezen az ülésen a Világszövetség végrehajtó bizottságának tiszteletbeli tagjává választották meg Ordass püspököt, akinek házi-őrizetben, Budapesten kellett maradnia. A magyarországi történeti protestáns egyházak kezdettől fogva bekapcsolódtak az ökumenikus mozgalomba s képviselőik jelen voltak Lausaneban, Utrechtben -s a munkában tevékenyen részt vettek. Hiszen ökumenikus Ifjúsági Bizottság már a harmincas évek közepétől működött Magyarországon. Ez a bizottság készítette elő a magyar delegációt az amszterdami világkonferenciára. 1943 junius 24-én alakult meg odahaza az Egyetemes Egyháztanáos Magyarországi Bizottsága dr. Ravasz László ref. püspök és dr. Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő elnökletével s ez állította fel 1945- ben az újjáépítési bizottságot, amely 1947-ben a Magyarországi ökumenikus Bizottság nevet kapta. 1948-ban jelentek m'eg ‘Egyház a világban” címmel magyar nyelven azok a tanulmányok, amelyek az amszterdami világzsinat tárgyalási anyagát alkották s amelyeket hazai protestáns lelkészek írtak. Mikor a második világháború összeomlása után részint kirendelés, részint önkéntes menekülés folytán egyre többen kerültek ki híveink közül Ausztriába, Németországba, a hazai egyetemes egyház lelkigondozókat is küldött utánuk. Amikor pedig Németországban megalakult a “Németországi Magyar Protestáns Lelkigondozói Szolgálat”, amelyben református és evangélikus lelkészek dolgoztak, Kapi Béla, hazai egyetemes püspök, a magyar menekült evangélikusok lelkigondozásának irányításával hivatalosan Egyed Aladár és Asbóth Gyula lelkészeket bízta meg. A hazai püspöki karral állandó összeköttetésben voltunk. Havonként rendszeresen küldtük a munka-jelentéseket és állandóan kaptuk az utasításokat is. így dr. Howard Hong, Németországban dolgozó amerikai evangélikus kiküldött kezdeményezésére, — a hazai püspöki kartól kaptuk az utasítást arra nézve is, hogy alakítsuk meg a külön Németországi Magyar Evangélikus Szolgálatot.” A közös protestáns munkait'erületi beosztás és egységes munka m'egma radt ugyan, de munkánk evangélikus jellege jobban kidomborodott és nem fűlt bélé a protestáns gyűjtőnévbe. Ennek a lépésnek volt eredménye az, — hogy a Lutheránus Világszövetség i|g megnyitotta előttünk nagy ségélyraktárának az ajtaját, és hegy kinyomtatták magyar evangélikus gyermekeink részére a hazai, “Amit minden evangélikusnak tudnia kell . . . ” c. magyar evangélikus hittankönyvet Amikor megindult a kivándorlás Amerikába, az amerikai magyar evangélikus egyházak, a LWP támogatása mellett, anyagi áldozatokkal óriási erőfeszítéseket tettek a magyar evangélikus menekültek Amerikába való kihozatala és elhelyezése érdekében, önzetlenül végezték ezt a munkát és — sok csa-