Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-02-01 / 2. szám
ÉRŐS VÁR 3. oldal lódás dacára, — még ma is folytatják felelősséggel, mert annak a tudatában vannak, hogy a menekülteknek az egyházi életbe való bekapcsolása azok megmentését és egyházunk felfrissülését és megerősödését fogja eredményezni. 1957-ben, az Evangélikus Világszövetség harmadik ülésén, a megnyitó istentiszteletet már az 1956-os magyar szabadságharc után jogaiba és hivatalába visszahelyezett, törvényesen megválasztott bányakerületi püspök, Ordass Lajos tartotta Minneapolisban. Itt választották meg a Világszövetség 'e 1 - sö alel nőkévé! — Ezen az ülésen Magyarországból, Argentinéból, Venezuelából, az Egyesült Államokból Lapunk szerkesztője, az AMEK megbízásából, 1962 első “ERŐS VÁR NAP”ját Chicagóban tartotta, január 21-én. A délelőtti istentiszteleten az egyházi sajtó evangéliumi alapjáról beszélt. A délutáni szeretetvendégségen pedig — “Aktuális problémák az evangélium megvilágosításában” címmel tartott egyórás előadást. Először a nacionalizmust állította be az evangélium reflektorfényébe. Megállapította, hogy a vad, önző nacionalizmust, amely félti az evangéliumtól nemzeti jellegzetességét és függetlenségét, fel kell cserélni a szeretet nacionalizmusával, mert Jézus a fajt nem eltörölni, de megszentelni akarja. Igaz ugyan, hogy az evangélium nem nemzeti, nem is nemzetközi, hanem nemzetek feletti, de azt akarja, hogy minden nép a maga nemzeti közösségében legyen Isten gyermeke. — Példákkal mutatott rá arra, hogyan szenteli meg az evangélium a nemzeti közösségeket. Minden nacionalizmusnak igazsággal kell kezdenie, és szeretettel kell végeznie, ha azt akarja, hogy igazán keresztyén legyen. A nemzetköziségről beszélve az irgalmas szamaritánus történetét állította a hallgatóság szeméi elé, kimutatva, hogy amit a jerikói úton megsebesített zsidóval, a zsidó papnak és zsidó levitának segíteni KELLETT VOLNA, az az evangéliumi nacionalizmus és amit az irgalmas szamaritánus CSELEKEDETT vele, az evangéliumi és Svájcból stb. több, mint harminc magyar evangélikus lelkipásztor vett részt. A hazai kiküldöttek, Ordass Lajos püspökkel együtt felkeresték az északamerikai magyar egyházakat és mindenütt hirdették az igét. Ki tudja, milyen áldott folytatása lett volna ennek a találkozónak, ha nem eresztik le a vasfüggönyt?!! Mi, innen Amerikából mindig imádsagos szeretettel gondolunk hazai hltteskvéreinkre, lelkészeinkre és tisztelettel nézzük nemes önfeláldozó bizonyságtételüket, abban a szent meggyőződésben, hogy az utolsó szó itt is az Űré lesz. Egyed Aladár nemzetköziség. Mert az ilyen nemzetköziségnek az a feladata, hogy a különböző fajú népek becsüljék és szeressék egymást, segítsék egymást a művelődés, erkölcs és jólét emelésében, a nyomor enyhítésében, a rab népek felszabadításában és azok önrendelkező szabadságának biztosításában. Magyar népünk történetéből vett példákkal igazolta a nemzetközi élet e- Vangéliumi mulasztásait. Bebizonyította, hogy a mai nemzetközi élet, evangéliumi feladata gyakorlását illetően, távolabb áll a keresztyénségtöl, mint valaha a szentszövetség korában, mert nem elég csak hangoztatni az emberi jogokat, nem elég hinni benne, hanem azt végre is kell hajtani. Továbbiakban a kérész t yén és — kérész tény felekezetek viszonyát vizsgálta. Kijelentette, hogy minden olyan keresztyén egység, amely nem a keresztség, ige, lélek és hitvallások egysége, csak ,u niformizálás lenne mert csak ugyanolyanok lennénk. De ugyanakkor hirdette a keresztyén egység munkálásának sürgős szükségességét, azzal a kijelentéssel, hogy azt OTT és ÜGY kell keresni, AHOL és AHOGYAN feltalálható. Tizenöt közeledési pontra mutatott reá, mint olyan lehetőségekre, ahonnan kiindulhatna egy komoly egy-ségkereső munka. Per tangenfcem érintette a zsidók és keresztyének viszonyát i6. Azzal v kezdte, hogy sokan ezt hallgatólagosan akarják politikai síkon, önmagukban elintézni és nem is tartják tanácsosnak ezt a kérdést a nyilvánosság elé vinni. Ezzel szemben a keresztyén felelősség megköveteli ennek a kérdésnek a tisztázását. Hogy milyen nehéz ez a kérdés, annak bizonyítására felhozta, hogy a zsidómissziói világkonferencián, még nem régen, nem tudtak egyezségre jönni abban a tekintetben sem, hogy ez a kérdés históriai, vagy metahistóriai kérdés és hogy ajánlani kell-e Palesztina megnyitását a zsidók előtt, vagy sem. Ismertettje BARTH professzornak nyilatkozatait a zsidókérdéssel kapcsolatban, majd a hazai protestáns egyházak erőfeszítéseiről beszélt a zsidók megvédése érdekében, felemlítve az 1934 júl. 20-i memorandumot is, amely már a zsidó kérdést csak politikai kérdésnek minősítette. Azután ismertette azoknak az orthodox rabbiknak álláspontját, akik a vallásilag gyökérteilen, kulturálisan szétbom'ló, de nemzetközileg szervezett zsidóság szerepét ítélik el és megállapítják, hogy minden antiszemita mozgalom előtt — meg lehet találni annak zsidó szélvetését, amelyből mindig antiszemita vihar tör ki Előadásának ezt a részét azzal fejezte be, hogy a keresztyénségnek bűnbánatot kell tartania mindazért, ami a zsidókkal történt, de ugyanúgy a zsidóságnak is meg kell vizsgálnia, orhodox rabbiai vezetése mellett, menynyiben voltak előidézői a történteknek. Figyelmeztette hallgatóságát, hogy azobra, akik igényt tartanak a keresztyén névre, az újszövetségnek a f e 1 e. barátra vonatkozó tanítása akkor is vonatkozik, ha a zsidóság a “felebarátnak” még ma is leszűkített felfogását vallja. Befejezésül beszélt az ERŐS VÁR működéséről, helyzetéről, irányelveiről és kérte hallgatóságát és a chicagói egyházat a lap anyagi támogatására, részint az előfizetők számának szaporítása, részint adományok által. ★ * * Lapunk szerkesztője megkezdte munkáját az ERŐS VÁR anyagi biztosítása érdekében és várja Amerika többi magyar lev. egyházainak meghívását, — hogy 1962-ben, minden magyar ev. egyházban jó eredménnyel lehessen megtartani az ERŐS VÁR napot. (Kiadó) „ERŐS VÁR-NAP” Chicagóban
