Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1962-07-01 / 7. szám

ÉRŐS YÁR 9. oldal munka magyar nyelven, bár talán ez nem olyan mértékű, mint a délame. ikai magyar evangélikus gyülekezetekben. •A másik érdekesség az, bogy több magyar ifjú és leány tanul tbeológiát európai egyetemeken. Egyrészük ezt azért teszi, mert szeretné a jövőben magyar evangélikus népünket szolgál­ni. Erre még akkor is szívesen vállal­kozna, ha el kellene helyezkednie nem magyar gyülekezeti szolgálatba és a magyar munkát díjazás és egyházi szer­­■vezettség nélkül kellene folytatnia. Jó lenne kapcsolatot tartani velük és talán lehetőségeket teremteni egy északame­rikai látogatásra egyik-másik esetében, mert — tudtommal — Amerikában nem tanul magyarszármazású fiú thejlógiát azzal a szándékkal, hogy magyar gyü­lekezetben szolgáljon, viszont köztük van néhány, aki ezt szívesen megtenné. E téren nem csupán magasabb egyházi szervek közbelépésére kell várnunk, ha­nem talán a magyar gyülekezeteknek is kellene lépéseket tenni azáltal, hogy fél- vagy egyéves segédlelkészi tanul­mányi helyeket létesítünk számukra. — Lehet, hogy egyik-másik talán alkal­mas lesz további északamerikai szolgá­latra, akár a meglévő gyülekezetek ke­retében, akár új munka kezdésére. * Ezen sok szép és lelkesítő hír ellené­re tudomásul kell vennünk, hogy az eu­rópai evangélikus magyarok közti munka keretei nem lesznek mindenütt idötállóak. Minden valószínűség szerint csak az angliai magyar gyülekezet és a bécsi magyar egyházközség fognak szervezett formában hosszabb ideig megmaradni. A skandináviai és német­­országi magyar lelkészi szolgálatot még egy jó pár évig támogatni fogják a befogadó országok szervei, de néhány év, vagy talán évtized múlva ez i:s meg fog szűnni és ha addig nem tudnak a­­nyagilag önállósulni fezen országokban folyó magyar protestáns munkát támo­gató magyar szervezetek és nem tud­nak megfelelő személyi utánpótlásról gondoskodni, megszűnésükkel számolni kell. Az egyéb országokban működő ma­gyar protestáns lelkigondozói szolgálat­nak a 'Sorsa hasonló lesz. Mindez talán szomorú azok számára, akik nem ismerik az északam'erikai ma­gyar evangélikus gyülekezetek történel­mét Mert ez is pontosan arra tanít, amit Európában is meg fognak tapasz­talni odakerült magyar hittestvéreink: ha a jövőt biztosítani akarjuk, a gyüle­kezeten belül önellátásra kell berendez­kednünk. Erre biztat egyébként a Lut­heránus Világszövetség, ill. az Egyete­mes Egyház is. A másik: össze kell fognunk közös célok elérése érdekében. Ezek között első helyen áll a közös sajtó megteremtése. Amint az amerikai gyülekezeteknek állandó nagy problé­mája volt az ERŐS VÁR fenntartása, úgy lett most az európaiaké az 'ÜTI­­TÁRS további megjelenésének a kér­dése. De van még egy nagy feladat, amit leghelyesebb közösen előmozdítani: — fiataljaink szívében a népünk jövendő sorsáért aggódó láng felgyújtása, azaz lelkipásztorok nevelése a jövő számára. Mert hiába vannak szép templomaink, ha azokban nincs magyar igehirdető! Hiába vannak szép szervezeteink, ha nem lesznek lelkipásztoraink! Isten úgy áldja meg mind az európai, mind az észak- és délamerikai magyar evangélikusságot, hogy annyi magyarul tudó és érző lelkipásztorunk lehessen, hogy minden fontos helyre kerülhessen megfelelő ember, sőt tudjunk jó magyar 'lelkipásztorokkal szolgálni az Egyete­mes Egyház más gyülekezeteiben és munkaterületéin is! Pósfay György (Caracas) Életszomjuság — — életcsömör (Máté 27, 1-10) Gyakran lehet tapasztalnunk, hogy adott körülmények között az élethez olyan görcsösen ragaszkodó emberek egyszerre csak készek eldobni maguktól az életet. Ahogyan addig értékeltéi az életet, úgy hirtelen a halál jelenik meg előttük kívánatosabbnak és szinte ab­ba szeretnének örökre beletemetkezni, hogy csak szabaduljanak az élettől. Iskáriotesz Júdás életében is megta­lálhatjuk ezt a váratlan fordulatot. Elő­ször élni szeretett volna, igazán élni. Nyugtalanság lett úrrá felette, hogy Jézus követésében eltalálja mulasztani fiatalságának éveit. Szegényesnek kezd­te látni azt a fajta életet, melyben Jé­zus oldalán osztályrésze volt. Lassan kezdte megunni, hogy jószívű em~er. k adományajból származó szerény élet­módot folytasson és mindjobban bos­szantotta, hogy Jézus egyszerűen nem akarja kamatoztatni tudását, izell.mi erejét és népszerűségét. A tanítványok kis közösségének egyéni kényelmét, vá­gyait, terveit állandóan keresztező, korlátozó és módosító befolyását már régen terhesnek érezte. Forró vágy lángolt fel benne azután az élet után, melyet világi társai éltek, akik gátlá­soktól mentesen sodortatták magukat testi, szellemi vágyaiktól és üzleti ké­pességeiket lelki korlátok figyelemhe­­vételenélkül busásan kamatoztatták. Amikor megtudta, hogy népe veze­tői alkalmat kerestek Jézus 'elfogatási­ra, elérkezettnek látta annak alkalma ; idejét, hogy szakítson Jézussal és a ta­nítványok közösségével. Mivel szerinte e.őbb-utóbb úgyis meg fogják tudni Jé­zus éjszakai tartózkodási helyét, vég­eredményben nem követ el olyan nagy bűnt, ha ő maga tudatja azt a vezetők­kel. Harminc ezüst pénzért érdemes­nek lászott kis lelkiismeretfurdalás't is vállalnia. Annak, akinek sohasem le­hetett még fegy fillére sem, amit saját­jának mondhatott , a 30 ezüst pénz ha­talmas összegnek látszhatott. (Telket lehetett azon vásárolni.) Elegendőnek játszott arra, hogy független új életet kezdhessen. Júdás élni szeretett volna, úgy, ahogyan az életről oly sokszor ál­modozott Getsemáné csendes éjszakáin, amikor ott aludt Jézus és a tanítvá­nyok rejtőzködő közösségében. Végleges döntése akkor érlel dött meg benne, amikor Jézus minden ad­digit betetézve, küszöbön álló szenve­déséről és haláláról kezdett beszélni. De amikor látta, hogy Jézust megkötöz­ték, élete egy csapásra elvesztette szá­mára minden varázsát. Halálos bánat szállta meg a volt tanítvány szívét. Tanúi lehetünk annak, hogy az elit­nek és halálnak értékelése egyugyan­azon emberben hogy tud megváltozni egyik percről a másikra. Az, aki annyira szeretett volna élni, most önkezóvel vet véget életének. Az ember lelki állapota szerint hol az é­­letet, hol a halált látja jobbnak. Äs itt kezd derengeni Jézus Krisztus Unnk igazságának világossága, amikor kinyi­­■latkoztatja tanításában, hogy van Va­laki, aki felette áll az életnek és halál ní(k és akivel nekünk rendeznünk kel' viszonyunkat, hogy az élettel és halál­

Next

/
Thumbnails
Contents