Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-07-01 / 7. szám
10. oldal ERŐS VÁR lal kapcsolatban megtaláljuk az egyedül helyes álláspontunkat. Amikor íe - ismerjük, hogy Isten több az életnél és erősebb a halálnál. Hogy nekünk nem laz életet kell szeretnünk, hanem Istent. Nem a halálba kell menekülnünk, — hanem Istenhez. Isten nélkül életünk is halál. Istennel szívünkben “akár éljünk, akár haljunk, az űréi vagyunk”. Tessényi Kornél Miért éppen nekem? A nagy erős férfi titokban könnyeit törölgette, azután folytatta elbeszélését. Nagyon szomorú történet volt az. A háború mindenétől megfosztotta. — Utána építkezési vállalatot alapított. Erejét megfeszítve dolgozott éjjel-nappal, hogy a házat és az otthont övéinek megmenthesse! Azonban egy könnyelmű építtetője becsapta, üzeme tönkrement. Ekkor új munkalehetőséget keresett. Sikerült is elhelyezkednie, azonban néhány hét után 'elboosájtották. “Most már nem tudok semmi kiutat” mondta és fájdalmasan zokogott. Hirtelen í'elfortyant: “Miért teszi ezt Isten éppen énvelem?” Hiszen szorgalmas fernher vagyok, és amellett becsületes. Ismerek embereket, akiknek minden sikerül, s engem juttat Isten Ilyen rossz sorsra. Így már mindenen kétségbe eshet az ember. — Mialatt beszélt, lelkiszemeimmel azok óriási seregét láttam, akik ugyanezt a kérdést vetik fel. Betegszobákból, rosszul menő irodákból, szerencsétlen családok köréből, s ezernyi szívből hangzik a kérdés: — “Miért éppen nekem?’’ Van-e felelet erre? Igen, van. A feleletet egy férfi fogja n'ekünk megadni, aki maga is mérhetetlenül sokat szenvedett. — Bányában dolgozott. 40 éves lehetett, amikor a, bányában szerencsétlenség érte. Egy kő esett a derekára, ettől kezdve béni lett. — Amikor megismerkedtem vele tolókocsin ült s rámkiáltott: “Ha a maga (híres Istene létezne, nem engedné, hogy velem ez történjék!” Oly nagyfokú kétségbeesés és harag ülte meg ezt az embert, hogy egy szót sem szólhattam. Ezután nénány bányász látogatta meg, valamennyien igaz keresztyének és Krisztus követői, hetenként elhozták őt bibliaóráinkra. Így történt meg, hogy a béna ember szemei megnyíltak, írj megvilágításban látta életét. Felismerte elveszettségét. Rájött, hogy nem neki volt oka haragra Isten ellen, hanem Istennek az ő bűnei miatt. Mindez Jézus keresztjéhez vitte. Itt bfinbocsánatot nyert, lelki békét és nyugodt lelkiismeretet. Hitének ereje legyőzte a gonoszt és elmondhatta: “Aki Krisztusé, azé az élet.” Egy szép nyári napon végigsétáltam azon az utján, amelyben lakott. Tolószékben ült a foáz előtt és szomszédai egyikével beszélgetett, kiknek lelki gondozója lett. Odamentem hozzá és üdvözöltem. Megragadta kezemet és így szólt: “Nem tudom, hogy meddig élek még, de ha Isten színe elé kerülök, le fogok borulni előtte és meg fogom köszönni, nyomorékká tett.” “De ember — fortyantam fel, — miket beszél maga?!?’’ De ö nyugodtan így válaszolt: “Ha nem történt volna meg velem ez a szerencsétlenség, akadálytallanul rohantam volna — szívem istentelen állapotában — az örök kárhozatba. Isten nyilvánvalóan semmilyen más módon nem tudott megtérésre bírni, mint e szerencsétlenség által- Ez most már szerencsémmé vált. Jobb nyomorékként a mennyországba jutni, mint egészséges lábbal a pokolba rohanni. Milyen csoda! Itt van egy ember, aki élete legnagyobb szerencsétlenségéért teljes szívvel tud hálát adná Istennek, mivel ez Megváltójához veztette. ‘ Miért éppen velem?” — kérdezte ezeHőtt haraggal. Most újból azt kérdezte: “Miért éppen velem?” Most ellenben elcsodálkozó meglepetéssel kérdezte: “Miért törődött Isten éppen velem ily nagy gondossággal? Miért éppen velem, aki gyűlölte őt? Miért? — Szferetetböl!” Van egy ének, mely sötét napokat mutathat nekünk: Majd szeretettel, majd szenvedéssé'. Jöttél uram Isten hozzám Hogy teljesen tiéd legyek, Hogy szívem számodra előkészítsed, Hogy teljes vágyódásom Akaratodon csüngjön. Ezerszer és ezerszer legyen Köszönet érte Néked. Jaj nekünk, ha nehéz eseményeket élünk át anélkül, hogy észrevennénk Isten akaratát. Akkor hiába éltük át azokat, nyomorultak és szerencsétlenek maradunk. GYÜLEKEZETEINK MEGHALLOTTÁK A KÉRŐ SZÓT . . -Egyetlen amerikai magyar evangélikus lapunk fenntartása érdekében a gyülekezetek közvetlen támogatására is szükség van. Az ERŐS VÁR márciusi számában megjelent lista szerint a, négy nagyobb egyháztól 150-150, a négy kisebbtől pedig 50-50 dollár lapfenntartó adományt kértünk 1962-re. Június 30-ig gyülekezeteink a következő összegeket fizették be: Buffalo .............. 50.00 Chicago .............. 15.00 Cleveland West S...................150.25 Pittsburgh ............. 40.00 Az eddig leghatásosabbnak bizonyult gyűjtési mód a minden egyháztagnak kiküldött ERŐS VÁR boríték, melyet kiadóhivatalunk készséggel küld el a lelkészt hivataloknak bármilyen menynyiségben. Figyelem! 1 napunk minden előfizetőjétől, aki előfizetését rendesen küldi, — a^t kérjük; SZEREZZEN EGY U J ELŐFIZETŐT ! EGY £ »> *m <♦> mm' Ha ezt megteszik: ÚJ ELŐFIZETŐT kérünk! önfenntartóvá válunk! Csak egyetlenegyet!