Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1962-01-01 / 1. szám

4. oldal ERŐS YÁR ÁLDOTT ORVOS 1. A SZENVEDÉS VILÁGJELENSÉG Az Űr Jézus tanítását akarjuk ismer­tetni a testi-lelki szenvedésről. Pál apostolon keresztül küldött üze­nete így hangzik: “A teremtett világ hiábavalóság alá vettetett ...” A római levél 8:18-22 szakaszában négyszer hivatkozik a teremtett világ­ra. Tehát amikor szenvedsz, leg­először arra gondolj, hogy a szenvedés világjelenség. — Van, aki el tudja rej­teni a szíve mélyén, bár érzi, hogy a beleié hullatott könnyek mindig ége­tőbbek. Van, aki mellére függeszti, di­csekszik vele, vagy szánalmat akar ma­gának kicsikarni vele és van, aki ott «ír, ahol senki sem látja őt. A szenvedés világjelenség, — nincs ember kereszt nélkül. Az apostol túlr néz az ember szenvedésén s elmond olyan valamit, amit igazolni nem tud, de amit szíve mélyén érez és leír. Az apostolnak van szeme és füle ahhoz, ihogy meghalljon és megértsen valamit abból a nyögésből, amelyben az egész ERŐS #VÄR AMERIKAI MAOYAR- EVANGtLlKUSOK.LAPJA Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lapja Szerkesztő: Egyed Aladár Kiadó: Juhász Imre ★ * * ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) P. O. Box 1094. — Cleveland 2, Ohio * JANUARY 1962. * * No. 1. (50.) * — Issued monthly September to June; by-monthly: July and August — Published by the Hungarian Conference of the U. L. C’1 A. In cooperation with the National Lutheran Council Subscription: §3.00 a year Second class postage paid at Cleveland, Ohio világ szenved. Talán hallja az anya­madár zokogását kirabolt fészke felett, talán hallja a viharban hajladozó fák nyögését, vagy a tűzre dobott fa sírá­sát a kandallóban . . . A szenvedés, akár lelki, akár testi, az világjelenség. Nem tör­ténik hát senkivel sem valami különö.i I. Torkos József győri ev. lelkész, kora legtekintélyesebb kiadványának, az ál­tala szerkesztett “Győri Kalendárium' nak hasábjain már 1740-ben felhívta a figyelmet a vijlágban széifszóiitan élő magyarság megmentésére. Talán ol­vasta valahol, hogy már IV. Béla kirá­lyunkat is nyugtalanította ez a gondo­lat, vagy Mátyás királyunk próbálko­zása jutott eszébe, amikor az Észak- Keleit-Európában szétszórt magyarokat akarta hazahozni, magyar népéneik meg­erősítésére. Torkos József figyelmét már 22 év­tizeddel ezelőtt nem kerülte el Ameri­ka kapcsolata sem a magyarsággel. inzultus, valami egyéni rossz sors, Isten kezéből való különleges rosszakarat, amikor szenvednünk kell a földön. Sen­kinek sincs joga ilyenkor azt mondani: ‘mines a teremtésben veszte«, csak én ... ” (Folytatjuk) Magda testvér Valamikor, hazai ev. lapokban, a kül­földi magyar egyházakat az ötö­dik jelképes egyház­­kerületnek tartották. Ide tartoztak az Egyesült Államok és Ka­nada magyar evangélikusai is. Raffay Sándor báynakerületi püspök azonban, amikor a Magyarok Világ­­szövetségének titkára nyilatkozatra kér­te fel ebben az ügyben, nyíltan meg­mondotta, hogy az első világháborút megelőzően a magyarhoni ev. egyete­mes egyház nem foglalkozott rendsze­resen a külföldön lévő magyar evan­gélikusok lelkigondozásával. Azt azonban tudták, hogy “1907 óta virágzó egyházközségek” voltak Észak-Amerikai-Kanadai evangélikusok és a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház

Next

/
Thumbnails
Contents