Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-01-01 / 1. szám
ERŐS VÁR 5. oldal 21 '.pl . M I IT’.-.:, -TlhU.— ........amerikában s Kanadában és az egyik 'hivatalos beszámolójukban már bárom térképen tüntették fel a “magyar evangélikus világszőrványt”. Az első Észak-amerika és Kanada volt, amelyről igy szól a beszámoló: “Itt Montreálban, Torontóban, Hamíítonban, Wellandon, — Klichenerb,en,Waterlooban, Buffalóban, Windsor ban, Bridgeporton, Nem Yorkban, Perth Amboyban, Pittsburghban, Olevelandban, Akronban, Springfielden, Bethlchemben, Allentownban, Palmertonban és másütt, egyházközségekbe tömörülve élik ki magyar evangélikus mivoltukat’’. (Magyarországi Ev. Egyh. 'külföldi missziójának rövid története.) Amikor az egyetemes gyűlésen az idevágó feladatokról volt szó, megállapították azt is, hogy “legkönnyebb lesz az Amerikában élő ev. hittestvérekkel való érintkezés, mert megvan bennük az erre való hajlandóság.” Halácsy Dezső igen értékes, 509 oldalas munkájában fel van jegyezve, hogy az első magyar evangélikus istentiszteletet Clevelandban tartották és hogy “Rúzsa István, Rúzsa Jenő, Becker Jakab és Papp János lelkészek voltak A- merlkában és Kanadában a legodaadóbb és legtöbb eredményt elérő gyülekezetalapító .lelkészek.’’ Raffay Sándor bónyakerületi ev. püspök 1914. ja»uár elején azzal a megbízatással indult Amerikába, hogy “látogassa meg a magyar evangélikusokat, tegye vizsgálat tárgyává azok helyzetét, az amerikai és magyarországi egyházakhoz való viszonyukat és mondjon véleményt arról: volna-e annak eredménye, nemzeti és egyházi szempontból, ha a kivándoroltakat valamelyik magya:rországbeli egyházkerület kebelébe beleillesztenék ?” Raffay Sándor püspök hónapokig tartózkodott Amerikában, hat állam evangélikus gyülekezeteit látogatta meg és vizsgálta, lehet-e belőlük külön amerikai magyar esperősséget szervezni és tanácsos-e kivonni őket az amerikai egyházak gyámsága alól? Tárgyalt a General Council elnökével, és 1914-ben szerződést kötött a Philadelphiában lévő Mounth Airy teológia tanári karával, mely szerint a Magyarországon képesített ev. lelkészeket — minden feltétel nélkül, Amerikában is elfogadják s ugyanez történik Magyarországon az Amerikában végzett lelkészekkel. Megegyeztek abban is, hogy a lelkészek szolgálati évét, nyugdíj szempontjából, kölcsönösen beszámítják s megindítják a teológus- és lelkész-cserét is. Ezt a szerződést a hazai egyetemes gyűlés 1914 végén jóváhagyta, elfogadta Raffay Sándor jelentését is, de folytatás csak az első világháború után következhetett. Közben az amerikai ev. egyház is nagy szervezeti változáson ment kereszt tül. A huszas évek elején azonban az 1914-es szerződést megújították. (Lásd: hazai egytemes egyházunk 1920. dec. 9-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvének 25. pontját s az United Lutheran Church in America 1922-hen tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 67-68. oldalait.) A new-yorki Kossuth szobor leleplezése alkalmával D. K a p i Béla vezette a hazai ev. egyetemes egyház népes küldöttségét. Ezt az alkalmat felhasználta arra is, hogy az amerikai magyar ev. egyházakat meglátogassa. Kanadában, mikor Papp János, Rúzsa Jenő és Szebik Károly, hősies, úttörő egyházi munkájuk után, Papp János megérte, hogy Windsorhan, 1932 július 31-én felszentelték az első kanadai ma“Nem hagyjuk el a Bibliát, Terjesszük szerte szét: Míg Jézus éltető szavát Meghallja minden nép. gyár ev. templomot, Magyarország kormányzója legfelsőbb kéziratban köszöntötte a windsori egyházat és egyben egy magyar nemzeti zászlót is küldött ajándékba. Adományokat küldöttek: báró dr. Radvánszky Albert felsőházi alelnök, hazai egyetemes egyházunk világi elnöke, Hegedűs Lóránt v. pénzügyminiszter, dr. Sipőcz Jenő Budapest főpolgármestere is. Kuthy Dezső házéi ev. lelkész, (akkor egyetemes főtitkár), Papp János munkáját mindig a legnagyobb felelős szeretettel támogatta. Az ö kezdeményezésére küldött hazai egyetemes egyházunk hatalmas könyvadományt annak a windsori ev. egyháznak, amely magyar iskolában, Papp János és felesége vezetése alatt, magyarul tanította a felekezet-különbsóg nélkül odajáró kanadai gyermekeket- Papp János 1932-ben és 1938-ban tett látogatást hazai egyházunk gyülekezeteiben. Utóbbi látogatása során, a Magyarok Világszövetségének alakuló ülósén a kanadai (és amerikai) magyar evangélikus egyházakat is képviselte. (Folytatjuk) Egyed Aladár Amíg kegyelme szent hevét Nem érzi a világ, Fogadjuk; ím nem hagyjuk el Soha a bibliát.” Gyermekek! Hív és vár a vasárnapi iskola 1962-ben is!
