Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-04-01 / 4. szám
2. oldal ERŐS VÁR Mozaik-kockák a 1. A PÉLDAKÉP-LATOR Ki a legkülönb Jézus szemében a Golgotán? Nem az édesanya, a megtestesült fájdalom, mert róla csak gondoskodik. Nem János a legkedvesebb tanítvány, mert neki csak feladatot ad. Azt a pár asszonyt, akik megszégyenítve a gyáva tanítványokat, keresztje tövében látja Mária mellett, szóra sem méltatja. De a mellette, vele együtt megfeszített megtérő latrot megdicsérte s ezzel példaképül állította. Miért? Mert ő volt az egyetlen a kereszt körül, aki megbánta bűnét. Az írástudók csak a diadalt érezték, a katonák csak kötelességüket cselekedtek, a tömeg a szenzációt élvezte, Mária az anyai fájdalom alatt roskadozott, Jánost a búcsúzás keserűsége gyötörte, — csak a lator érezte bűnét. Nem tudjuk, mi volt a bűne, nem i® fogjuk sohasem megtudni, mert Krisztus elfedezte. A lator volt az egyedüli, aki megvallotta a bfinét a kereszt körül. A tanítványok is megbánták Péter sír. A többiek Is, ki tudja, hol zokognak? A bfinbánat azonban nem igaz, nem komoly mindaddig, amíg nem lesz bünvallomássá. A lator volt az egyetlen, aki hitt Jézusban, mert a százados csak Jézus halála után tért m'eg. Júdás megbánta és megvallotta bűneit, de nem hitt Jézusban és ezért lett öngyilkos Mária sem érzett semmit Jézus jövőjéből, csak Passióból a múltat siratta. János és az asszonyok sem gondoltak arra, hogy Jézus eljön, csak arra, hogy elmegy. Egyedül a lator érezte, hogy itt nem vég van, — hanem kezdet. Nem elmegy valaki, — hanem jön. Mindenki adni akart Jézusnak, (az ellenség gúnyt, a barát részvétet), a lator az egyedüli, aki érezte, hogy itt kérni 'lehet. A lator volt az egyedüli, aki m e g - védelmezte Jézust ő kiáltott egyedül megálljt a csúfolódásnak. Lator testvéreim a bűnben, bízzatok, s mondjátok velem a vallomást: Uram, én n'emcsak ünnepelek, de Veled akarok maradni életben-halálban. * * * 2. KRISZTUSTITKOLÓK Minél veszélyesebb és nehezebb lesz Krisztus követőjének lenni, annál jobban szaporodnak a krisztustitkolók. — Pedig a krisztustitkolás lehetelenség. Az életet, örömet és szeretetet nem lehet titkolni. A keresztyénség: éltet, öröm és szeretet. Krisztus sírjánál két ilyen krisztustitkoló szorgalmaskodott. Arimathiai József és Nikodémus. Mikor látták az igazságtalan és szörnyű ítéletet és senki sem merte 'exponálni magát Krisztusért, Arimathiai József elkérte Krisztus testét, hogy saját sírboltjába temethesse el. Nikodémus pedig drága keneteket hoz a titkolózás éjszakájából, hogy megkenje vele Jézus testét. A krisztustitkolás a legnagyobb er kölcsi fogyatkozás Jézus és a® emberek ítélete szerint egyformán, mert szégyenli azt, amiért büszkének kell lennie s dicsőségnek tartja a gyalázatot. * * * 3. “IMHOIL AZ EMBER” Nagypéntek történetének ezt a sznkaszát az egyik legnagyobb magyar festő, Munkácsy Mihály, világszerte híres képén festette meg. Egyik oldalon a főpapok, írástudók, templomszolgák, a papság, a csőcselék — a másik oldalon Pilátus és a katonák között az tJir Jézus. Pilátus Jézusra mutat s akkor mondja: ‘‘íme az ember.” Mikor Munkácsy ezt a képet megfestette, sok mindent képzeletből festett. Így kerültek az asszonyok erre a képre és pár barát is. A közfelfogás úgy tudja, hogy Jézus kihallgatásánál és megostoroztatásánál csak a bíróság, Jézus és a vádlók, meg a katonák voltak jelen. A képen Jézus ellenségei tátott szájjal ordítanak, az asszonyok arca csupa döbbenet, szemükben a részvét könnye. Jézus barátai pe'lig eltakarják arcukat, úgy érzik, megszakad a szivük, mikor a megkínzott Jézust látják. Testvéreim! Ha a passió olvasása, vagy hallgatása alatt könny perdül a szemedből, ne szégyeld, hogy bent, a szived mélyén valami megmozdult. Ez a könnycsepp hited tengerévé is duzzadhat és Tajta lelked hajója az örökkévalóságba visz. — B M — A HITETLEN HIVŐ — János 20:24-31. — Énekeskönyvünk 414. versét sokan szeretjük, nemcsak a szép dallamáért, evangéliumi tartalmáért, de azért is, mert mikor ezt énekeljük, a bennünk lévő ó-ember megszólal: Látod, még Szőnyi Benjamin énekköltőnk is azt mondja, hogy hitünk olyan ‘‘mint a váltakozó hold”, — hát ne nyugtalankodjál, ha a te életedben is beáll időnként á holdfogyatkozás. Talán tudat alatt, ezért szeretjük jobban ezt az énekünket. Pedig igen nagyot tévedünk, amikor így gondolkodunk, mert a holdnak változó jellege természetes dolog és ben. ne van Isten teremtési rendjében, d'e
