Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1961-07-01 / 7. szám
6. oldal ERŐS VÁR FÓRUM NYÍLT LEVÉL egyik kanadai olvasónkhoz “Az igazság szolgálatára” cím alatt beküldött cikkét azért nőm közölhetjük, mert a hamisságot szolgálja. Ilyen felfogás mellett ligazság lenne az is, hogy Trianon után a csehek a Fel vidék. a románok pedig Erdély magyarlakta területeit nem megszállták, hanem “felszabadították” és. Ihogy az o■rosz megszállás is Magyarország ‘ felszabadítását” jelentette. Cikkét nem a papírkosárba dobtam, hanem tisztességgel viisszaküldtem az[zal a megjegyzéssel, hogy a választ reá “Nyílt levélben” adom meg, mert “az igazság szolgálatára” kénytelen vagyok súlyos tévedéseit helyreigazítani, annál is inkább, mert azt írta cikkében, hogy: “véleményem sok kandal magyar véleményével egyezik.” Kezdjük azzal az evangéliumi igazsággal. hogy a háborút nem lehet az ember|iség életéből kitörülni. Amikor az Ür Jézus megjósolta, hogy nemzet támad nemzet ellen, azt is mondta, hogy mindezeknek pedjig így kell lenniük. A háború kezdete a történelem hajnalára nyúlik vissza, tehát nem az események szerencsétlen szövödése, élsöslorban nem is az érdekek, vagy gazdasági okok vezetnek a háborúiig. A háború a bűnös ember természetéből folyik, a bűnnek a következménye, egyszersmind büntetés is. Senkii sem veheti ki ebből a világból a háborút, amint senki sem veheti kj belőlünk a bűnt. Ez az evangélium tanítása. Vannak emberek és Irányok, — ezek mindent az egyház számlájára írnak, csak azért, mert erre tanította őket az istentakadó materializmus. Szerintük a világháborút előidéző bűnösség kérdésében is a keresztyén egyház lelkét nyomja a felelősség. Mivel testvérünk azt írja, Ihogy 1956 után emigrált, jogoísian feltételezhetem, —• inkább magyarázatul, — hogy ezt a cikket már, mint az istentagadó materializmus tanítványa írta, talán nem S® felelős érte. De airra kérem, hogy figyelmesen olvassa él mindazt, amit a következőkben közlök, hazai hivatalos egyetemes jegyzőkönyvből véve az adatokat mérlegelje magában jóindulattal és változtassa meg a véleményét. Abból indulunk ki, hogy az első világháború 1918-ban nem szűnt meg, — csak szünetelt, a mi báborúveszltésünk pedig nem 1943-ban a Donnál, hanem a 2. világháborúba való belépésünk pil_ lanatában kezdődött. A háborús válság is akkor vette kezdetét, mégpedig nemcsak a háború teljes kilátástalansága mí.j.t, de azért is, mert olyan lélekkel, mint aminővel .akkor fogott fegyvert a magyar s aminővel a nemzet a hadüzeneteit kisérte, háborút nyerni nem lehetett. A keresztyén magyar egyházak, köztük a magyarországi evangélikus egyetemes egyház is, hivatásához méltóan a békességeit szolgálta. Templomaiban imádkoztak a békéért, szóvivői számtalan egyházi,! konferencián népünknek hangsúlyozva hozták tudomására, — hogy a felkorbácsolt háborús szenvedélyek s az azok szolgálta törekvések bűnösek, károsak és veszedelmesek, mert szelét vetnek s majd vihart araknak. Számtalan előadás, sőt prédikáció szólt arról, hogy egy modern világháború a győzőknek éppúgy, mint a legyőzötteknek mérhetetlen kárt, szenvedést és vérveszteséget jelent. A magyar nemzet, — két évi szívós ellenállás után, akarata ellenére sodortatatott a háborúba, egyházunk pedig mindent elkövetett a háború borzalmainak enyhítésére. Pontos jegyzőkönyvi feljegyzések állnak rendelkezésemre, hogy magyarországi egyetemes egyházunk hol, mikor, milyen ügyben és milyen eredménnyel lépett közbei a törvénytelen, vagy embertelen rendelkezések megváltoztatása tárgyában. Ezek közlésére nincs helyünk s azért inkább még aura mutatok reá, hogy milyen nehéz helyzete volt egyházunknak a háborús és Világnézeti válságban. A világnzézetek ádáz harcában egymással szemben állő táborok vagy azt várták az egyháztól, hogy az általa képviselt hatalmas erkölcsi erővel s a nép tömegei feletti hatásával szolgálatukba szegődjék, vagypedig azt, hogy a köztük dúló világnézeti harcban legfeljebb csendben asszisztáljon, illetve abba ne szóljon bele. Ezért az egyház éles kritika kereszttüzébe, sőt .időközönként kíméletlen támadások tüzébe került. Nehéz volt az egyház helyzete azért is. mert lelkiváltságok között kellett feladatát végeznie, egy olyan korban, amikor a bűn az erény palástjában díszelgett, az erény pedig nevetiségiessé vált. De végezte munkáját Krisztus parancsa szerint s nemcsak a gránátok tüzében, naponta ezer veszély közö'Jt, de a háború után megkínzott népünknek is első vigasztalója és segítője volt. — dr — K 1M- UTATÁS az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia pénztárába befizetett gyülekezeti járulékokról. 1961. jan. 1. — jún. 30. 1. Bethlehem ...................................... 2. Buffalo ............................................ 3. Chicago ............................................ 4. Cleveland-Első ................................ 5. Cleveland-West Side .... $36.76 6. Detroit ............................................... 7. Pittsburgh ........................ $15.00 8. New York ...................................... ★ * ★ Dr. Lestyán János pénztáros kéri a gyülekezeteket a járulék rendszeres befizetésére. A kvóta minden gyülekezetben a ‘‘Benevolence” adományoknak a 10%-a, vagy pedig minden magyar egyháztag után évi 10 cent. ADOMÁNYOK AZ ERŐS VÁRRA Az elmúlt hetekben köszönettel vettük az alábbi lapfenntartó adományokat: Kuczler János (McKeesport, Pa.) 10.00; Fehér Mária (Hammond, Ind.) 3.00 Hisnyai H. Imréné (Pittsburgh, Pa.) 1.00; Lada Júlia (Lincoln Park, Mich.) 2.00; Rajtól? Nándor (New Britain, Conn.) 3.00 öder József (Miami) 2,00; Vilmányi Lajosné (New Brunswick) 1.00; Praganato (Csépi) Krisztina (Parma Hts., Ohio) 2.00. — Az a. dományok nyugtázását folytatjuk.
