Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1961-06-01 / 6. szám
2. oldal ERŐS VÁR nyekre. Ezek segítsége mellett és minden szenvedést vállaló egyházi nagyjaink vezetésével oly bátor és erős volt az ellenállás, hogy a nyílt parancsot — 100 évvel ezelőtt — a király kénytelen volt visszavonni. Képeinkkel emlékezzünk meg R á z g a Pálról, Pozsony ev. lelkészéről, kit Haynau 1849. június 16-án, a Pozsony közelében lévő Szamárhegyen akasztatott fel — és H a u b n e r Máté volt győri lelkészről, akit Kufsteinben börtönöztek be hat évre s csak Dorottya főhercegasszonynak a közbenjárására engedték haza két év mülva. 1846-tól szuperintendens volt és a pátens Olyan gyorsan sietnek el mellettünk az- egyházi! esztendő egyes vasárnapjai, hogy voltaképen még időnk sincs arra, hogy megragadjuk azok üzenetét. Talán ezért is van az, hogy Istennek ugyanazt újból el kell mondania évrőlévre, míg egyszer fel tudunk arra figyelni, amit gyermekeinek monani akar. Isten azonban nem csak üzeneteket küld nekünk, hanem Szentleikét is kiárasztja ránk. A Szentlélek ajándéka keresztyén életünk teljességét jelenti. Áltála elevenednek meg Isten üzenetei és általa indul meg a lelki vérkeringés a máskülönben halott lelki testünkben. Mert lelkünk és testünk egyaránt a halál állapotában van Isten Lelke nélkül. Amikor pl. Jézus kijelenti, hogy “a lélek az, ami m!egelevenít, a test nem használ semmit’’ (Jn 6, 63.), akkor nem a mi lelkűnkről szól, mintegy elszakítva, elkülönítve a testől, hanem akkor Isten Leikéről beszél. Ezt a megelevenítő Lelket árasztotta ki ránk Isten püsködkoir, ez a Lélek kisér egész életünkön. Mindenkor nagy szükségünk van erre a Lélekre, de küvisszavonása után Győr újra őt hívta meg lelkészének. Gondoljuk reájuk a mindhalálig hűeknek kijáró hálás szeretettel és tisztelettel!- is -* * + MIT 1 R EZEKRŐL AZ IDŐKRŐL ZSILINSZKY ? ‘‘A protestantizmusnak hazánkban mindig nagy szerepe volt. A szétdaraboltság idejében ö teremtette meg a három országrész között a kapcsolatot: a nemzeti eszmét. A reakció korában ö volt a nemzeti törekvések zászlóhordozója még akkor is, felfüggesztésekor ismét csak a protestantizmus volt az a kő, mely a hazugságokból felépített nagy kolosszusra ráesett, hogy azután összeromoljék.’’ lönösen életünknek azon szakaszában, amlikor nagy felismerésekre jutunk el. Olyan felismerése'kre, mielyek alapjaiban képesek megrázni életünket és odavetnek minket reménytelen csüggedésnek. Ahogyan múlik életünk ideje, öt alapvető felismerésre jutunk el. Az első felismerés, melynek súlya alatt szinte összeroppanunk az, hogy eljön az óra, amlikor búcsút kell intenünk ifjúságunknak. Fájó felismerés, nehezen tudunk belenyugodni ebbe. A második felismerés az, hogy búcsút kell intenünk álmainknak, melyeket magunkkal, életünkkel, jövendőnkkel kapcsolatban szívünkben hordoztunk. Eljön az óra, -amikor észrevesszük, hogy kifogytunk az -időből és álmaink egyszerűen nem fognak megvalósulni soha és el kell fogodnunk sajátmagunkra vonatkozóan azt az ítéletét, melyet a minket környező -világ ejtett rólunk, meg kell elégednünk azzal a hellyel és a tiszteletnek azzal a szerény mértékével, melyben az emberek minket részesíteni hajlandók. A harmadik nehéz felismerés az, hogy le kell mondanunk arról a vágyunkról, hogy az emberek legalább oly nagyon szeressenek mánkért;, ahogyan mi őket szeretjük. A mérleg mindig kárunkra billen ki egyensúlyából. Azt -kell tapasztalnunk1, hogy minél több -szeretetet viszünk embertársaink felé, annál szegényesebb viszontszeretetre számíthatunk. M-e-rt az emberek voltaképen nem tudják szeretni azokat, akik őket szeretik, hanem inkább azok kegyét keresik, akiktől félnek. A negyedik felismerés tulajdonképen az első felismerés megduplázása., amikor egyszerűen rájövünk arra, hogy búcsút kell mondanunk testi egészségünknek, me-rt testi épségünk és energiánk elfogyott. Innét már csak egy utolsó lépés Vezet az ötödik keserű, sőt legkeservesebb felismeréshez-, amikor rádöbbenünk, hogy letelt életünk is és búcsúznunk kell attól a legdrágább kincstől, amit személyes létünk és életünk jelenít számunkra. Ahogyan a felismeréseknek ezen útján -haladunk előre, mjindjobban nyugtalanság tölti be szívünket. Félünk attól, hogy az út végén a megsemmisülésbe hullunk alá. Félelmünk nem alaptalan, mert -az embernek nincsen élete önmagában. A Lélek az, mely megelevenít. Pünkösdkor Isten ezt a Lelkeit töltötte ki ránk. A Lélek az öt keserű felismerés mellé egyetlen új felismerést ad hozzá: hogy miközben emberi életünk fokozatos-an megüresedik és naponként szegényebbek leszünk, a Lélek befogadásának mértéke szerint megtelünk új élettel, örök élettel. És mialatt földi életünk porsátora omladozik, egy új épület emelkedik -a romok közül: Isten Szentlelkének temploma, melyben az örök Is-ten lakozik. Tessényi Koméi VAKÁCIőS TERVEIDBŐL n e hagyd k i az EV. KONFERENCIÁT! 1961. aug, 27. — szept. 2. AZ “ERŐS VÁR'’ 3 DOLLÁR EGY ÉVRE. SZERETETTEL KÉRJÜK A LEJÁRT ELŐFIZETÉSEK BEKÜLDÉSÉT ERRE A CÍMRE: ERŐS VÁR P. O. Box 1094 CLEVELAND 2, OHIO A Lélek felismerései AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ ÜNNEPI FELE SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPÉVEL VÉGET ÉRT
