Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1961-06-01 / 6. szám
ERŐS AMERIKAI MAGYAR EVANGÉfl V k A" *,* * <&$? ü. K LAPJA Vol. XXV. Évfolyam 1961. JÚNIUS — No. 6. szám. _ A SZÁZÉVES PÁTENS $ akik mindhalálig hűek maradtak Az 1848-as szabadságharc bukása után 1849. aug. 11-én Kossuth lemondott államfői tisztéről és aug. 12-én, — (egy napig) Görgey volt az államfő. Világosnál, Rüdiger tábornok előtt letette a fegyvert. Felzúkott az utolsó “éljen Görgey” s a kemény katona ráborult a lovára . . . Ez volt a befejezés s ami ezután jött az osztrák királyi udvar és kamarilla bosszújából: az a történelem nagy szégyenei közé tartozik, egyházi vonalon is. Szeptember 18-án megtiltják az egyházi gyűlések tartását, megjelennek mindenütt a es. és kir. biztosok, megsemmisítik a szabadságharc alatti jegyzekönyveket, szabályozzák az istentisztelet tartását, előírják Haubner Máté a papi ruhákat, a megüresedett szuperintendensi tisztségeket a főparancsnok által kinevezett adminisztrátorok-» kai töltötték be. (a dunántúli kerületben Wolhmuth Lipótot a bányaiakhoz Chalupka J ános. a tiszaihoz Reisz Sámuelt küldték), a rekatolizáló rendeletek egész sora látott napvilágot, a biblia terjesztését megakadályozták, az angol bibliai társulat pesti raktárát féléven át zárva tartották, a papok nagy részét a rendőrség hurcolta meg beszédeikért, mindennemű sajtó megmozdulást is lehetetlenné tettek, az iskolákat is béklyóba kötözték és 1850-ben egy 201 szakaszból álló törvénytervezet készült a prot. egyházak számára, amely szerint a zsinat fölé egy 9 tagú főkon - sistorium került volna. Mindem nem volt más. mint egyházi ostromállapot. (Akárcsak ma odahaza. Szedő.) Végül 1859-ben megjelent a cs. és kir. nyílt parancs, — “Pátens” néven, amely nem volt egvéb, mint egy tollvonással való eltörlése annak a háromszázados múltnak, melyet annyi vér és könny szentelt meg. A legnagyobb igazságtalanság, amely a magyarországi protestantizmust érte 300 év alatt. —A Pátens elve megakadályozott minden életmegnyilvánulást egyházainkban. , A hívek azonban, lelkészeikkel az élen, ellenálltak. Az első kerületi ülést a tiszai kerület tartotta meg, 1859-ben s ellenszegült minden elnyomásnak. Utána a dunántúli kerület tette ugyanazt. Majd felhívták a prot. külföld figyelmét a magyarországi esemé-
