Erős Vár, 1961 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1961-01-01 / 1. szám
2. ERŐS VÁR Minden új év napján felmerül az a probléma, hogy a testi ember útján haladjunk-e tovább, vagy térjünk reá a lelki embet útjára, ahol az Ür Jézus a vezető, aki maga mondta magáról: "Én vagyok az út, az igazság és az élet ...” Pál apostol a római levélben (8:6) beszél arról, hogy a test gondolata halál, a lélek gondolata élet és békesség. Vagyis a test és a lélek feszültségéről beszél. Ezt az ellentétet nem lehet így felbontani: vagy test, vagy lélek, mert nincs egyetlen ember sem, akiben ne lenne egy parányi Istenből való lélek, hanem csak megromlott csupa test lenne és nincs a másik oldalon sem olyan valaki, aki csupa lélek lenne. Itt arról van szó, hogy mindegyik ember testből és lélekböl áll, de minden emberben vagy a test. vagy a lélek vezérszerepet visz. Egyik a testi ember, másik a lelki ember. Előbbinél, mikor feszültségbe kerül a test, a döntés a test javára dől el, a másiknál pedig a lélek javára. Milyen hát a testi ember útja? Hogy senki se értsen félre minket, mindenekelőtt a következőket kell kihangsúlyoznunk: amit mondani akarunk, az nem lebecsülése az emberi testnek. Pál apostol a korinthusi levélben azt mondja, hogy a test a Szentlélek temploma. Nem szabad arra sem gondolnunk, hogy a testi embernél minden életmegnyilvánulás a test botrányos cselekedeteiben jelentkezik. Pál apostol amikor a testi emberről beszél, a magunkfajta emberekre gondol, akik a polgári tisztesség látszólagos keretei között éljük életünket, de amikor a test és lélek feszültségében érdek összeütközés támad bennünk, akkor a test javára billentjük a mérleget. Mit mond Pál apostol a testi emberről? Nagyon keveset és nagyon keményet: azt, hogy a test gondolata a halál és hogy ezek az emberek nem lehetnek kedvesek Isten előtt, mert — "a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen ...” Nyilvánvaló, hogy az apostol azért ír itt olyan keményen, mert igen soknak látja Isten népe között a test szerint élő embert. Milyen a lelki ember útja? Itt a lélek szót nem pszichikus, — hanem pneumatikus értelemben használja az apostol. A Lélek ebben az igében nem az én lelkem, hanem Istennek a Lelke. Csak annyiban az én lelkem, amennyiben rész van bennem Isten Leikéből. "A Lélek gondolata élet és békesség ...” — mondja az apostol. Itt elsősorban az örökéletre gondol. A lelki ember mindig az örökélet érdeke mellett dönt. Az apostol nem győz beszélni arról, hogy nekünk nem szabad eltéveszteni az arányokat. Milyen rövid ez a földi élet és milyen kiszámíthatatlanul hosszú az örökélet. Milyen jelentéktelen kis mákszem az a szenvedés, amit itt, a földön kell elszenvednünk, ahhoz a dicsőséghez képest, amely az örökkévalóságban vár reánk. A lelki ember a békességet keresi, amelynek fundamentuma a megbocsátás és mindeneket elszenvedő szeretet. Ez Krisztus igazsága is. Mennyien és milyen szenvedéllyel keresi a mai világ az igazságot és hogyan változtatja azt. Amit ma még igazságnak ítél, azt holnap már eldobja. Világnézetek háborúk és forradalmak zászlóira vérrel írja fel ez a világ a maga igazságát, amelynek nyomában kín, könny, halál és pusztulás támad. A test szerint való ember mindig a maga igazságát keresi. Nem mindig mondja meg ezt őszintén, de mindig magát tartja az igazság letéteményesének. Ezzel szemben a lelki ember nem az igazságot, hanem a békességet keresi. Nem elvtelenség ez. Nem azt jelenti, hogy mindent más emberekre hagyok reá és hajlandó vagyok más emberek nézeteit akkor is elfogadni, ha azok ellenkeznek az írr törvényeivel. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek lényegtelenek. És nem az a fontos, hogy ezekben nekem legyen igazam, henem az, hogy békesség legyen. Az Isten egyszer majd világra hozza a tényeket és indító okokat és akkor kitűnik az igazság. Addig azonban legyen békesség, megbocsátás és mindeneket elfedezö szeretet. Mikor az Ür Jézus egyszer a test és lélek feszültségéről beszélt, sokak szemében egy túlzásba vitt kijelentést tesz: "Mit használ az embernek, ha az egész világot meg is nyeri, de a lelkében kárt vall?” Egy mérleget állít fel Jézus ebben a kijelentésben. Az egyik serpenyőbe beleteszi a világ minden kincsét, vagyonát, jólétét, szépségét, hatalmát és dicsőségét, minden javát az égnek és földnek, — a másik serpenyőbe pedig egy parányi kis darabját a Léleknek és azt mondja: Nézzétek, hogy billen a mérleg! Az a túlzsúfolt hatalmas serpenyő, mint könynyű pehely repül a magasba és az a parányi kis Lélek-töredék, hogyan húzza le, mert az sokkal több, értékesebb és örökkévalóbb, mint a földi jólét minden összessége. Rosszul indul tehát az, aki új-év reggelén a testi ember útját nem cseréli fel a lelki ember krisztusi útjával! "Két út van előttem, jaj már merre menjek?” Krisztus mondja: "Én vagyok az út, igazság és élet . . . Kövessetek engem! ...” — Christophoros — EGYHÁZI ISKOLÁK Az evangélikus elemi iskolák száma Amerikában megközelíti az 1600-at. Az evangélikus egyházaknak az Egyesült Államok és Kanada területén levő középiskoláikban és egyetemein (beleértve a lelkészképző intézeteket) a hallgatók száma 1960-ban 66,814 volt. *** A világ legnagyobb evangélikus teológiája (lelkészképző) az amerikai St. Louisban van, ahol 703 ifjú készül a lelkészi pályára. Ezt megközelíti a finn evangélikus teológia, Helsinkiben, 600 hallgatóval. *** Magyarországon a jelenlegi rendszer az evangélikus egyház minden iskoláját elvette s most istentagadásra tanítják bennük a magyar ifjúságot. Egyedül megmaradt a budapesti teológia, amely viszont abszolút állami ellenőrzés alatt működik. A teológián végzett tavalyi erőszakos tisztogatásnak, úgy látszik, meg volt a hatása: az intézet történetében talán először nem nyílt új évfolyam, mivel senki sem jelentkezett lelkészképzésre. NLC News — J. I. „Két ut van előttem, — jaj, már merre menjek?”
