Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-12-01 / 11. szám
4. ERŐS VÁR által természetfölöttien természetesek leszünk. Ml Krisztus munkája a megtérésben? Állapítsuk meg Saul történetéből, hogy a megtérés Krisztus munkája. Nem Saul tért meg Krisztus^ hoz, hanem Krisztus téríti meg Sault magához. De Saul megtérése nem előzmények nélküli, pillanatnyi esemény, mert minden megtérésnek van lappangási időszaka. Ne rugdolódzzál Isten megtérésre sürgető ösztökéje ellen! Mi az én feladatom a megtérésemben? Fel kell adnom ellenkezésemet, követni kell Istennek az igében hozzám szóló hívását, vagyis engednem kell, hogy Isten cselekedjék. Amikor az ember feladja ellenállását, kiszolgáltatja magát Isten térítő munkájának, ezt az állapotot nevezzük HITNEK! — zt — AZ ÉLET ÉS HALÁL KÉRDÉSE EGY HÍVŐ SEBÉSZORVOS MEGLÁTÁSA SZERINT 8. -J ézus Krisztus Novemberi számunkban a megkeserítő bajok okát kerestük ebben a rovatban s először a természettudományt hallgattuk meg, de kielégítő választ nem kaptunk. A filiozófiához is hiába mennénk, annak elméleteit maga az idő cáfolta meg. Együtt porosodnak Rousseau és Malthus tanai, — az ember ura és nem szolgája a természetes m AMERIKAI EM4NGÉLIKUS ÉLET Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia P. O. Box 1094. Cleveland 2, Ohio ERŐS VAR — (MIGHTY FORTRESS) — Issued monthly September to June; by-monthly: July and August — * DECEMBER 1960. * * No. 11. (38.) * Published by the American Hungarian Lutheran Conference in cooperation with the National Lutheran Council Subscription: S3.00 a year Second class postage paid at Cleveland, Ohio. környezetének. így az emberi tudomány, bölcselet csak egyet tehet, bevallja. amit hitünk tanít, hogy minden baj oka a bűn, amelynek lényege — ellenségeskedés Istennel, Így jutott az ember a Sátán rabságába. Hogy onnan kiszabaduljon, azért küldte le Isten az első karácsonykor a földre egyszülött Fiát. Jézus Krisztus a Szentírás középpontja, az Újszövetség beteljesedése. Isten kegyelmének halasztó jellege ő- BENNE találja meg értelmét. A megváltás transzcendentális szimfóniájának első tétele, Krisztus hatalmas szózata: Béküljetek meg Istennel! Az a történelmi személy tehát, aki Augusztus császár idejében, Júdeábán, Bethlehem városában született: a nagy békéltető, Istennek teljeshatalmú követe. Igazi Isten és igazi ember. Az Istennel való megbékélés evangéliumát hirdette, megtéréssre hívta fel az embereket, a megtérőknek megbocsátott, a betegeket, meggyógyította s halottakat támasztott fel. Jézus Krisztus a világmindenség legdrámaibb szellemi párviadalában legyőzte a Sátánt, az embert kiszabadította annak fogságából. Legyőzte a bűnnek zsoldjáft: a halált is. De ezt a teljes isteni hatalmat, méltóságot és dicsőséget, mint valóságos ember gyakorolta. Krisztus, — mikor megtérést hirdetve bejárta Galileát, azt remélte, hogy az emberek meg is fognak térni Istenhez. Tudta, hogy az ember szabadon választhat közte és a sátán között, de nem arra gondolt, mit fognak választani, hanem minaent elkövetett, hogy öt válasszák. Az ember azonban anynyira megromlott, hogy nem kell neki az, amit Isten ad és ígér. Krisztusnak látnia kellett, hogy az ember annyira aljassá lett. hogy hiába szabadítja ki őt a bűn rabságából, hiába bocsátja meg bűneit, mégis viszsza vágyik a Sátán rabságába. Mégsem törölte el az embert a föld színéről, hanem megszánta és elhatározta, hogy önmagát áldozza fel, hogy bennünket megmentsen. Ettől kezdve kezdte hirdetni önmaga szenvedéseit és a világnak a Sátán uralma alatti megmaradását, a háborúkat, forradalmakat, botrányokat, melyeknek mind be kell következniük. Megmaradt tehát a világ a rothadandőság állapotában, az ember a Sátán rabságában, ahová önként tért vissza és igy kerül ítéletre. * így tehát már csak egyetlen mentség van: a httböl való megigazulás. “Aki hisz a Fiúban, örökélete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak. nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.’’ (János 3:36.) “Aki hisz őbenne, el nem kárhozik. — Aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivel hogy nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (Ján. 3:18). (Folytatjuk)
