Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-09-01 / 8. szám
ERŐS VÁR 3 — ha tanítói, tanári pályára akarnak menni, — előbb esküt tegyenek, ihogy Istenben nem hisznek ( ez van most odahaza), amíg gúzsba kötli a gondolat, szellem, lélek szabadságát, addig a kommunizmus más nem lehet, mint a széthúzás, gyűlölet, háború szellemének a terjesztője. Amíg az elvilágiasodás, az anyagimátlás, az üzleti gondolkodás Istentől élté voilodó szelleme táplálja Nyugaton a szabad nemzetek vezetőit, népe javarészét, — addig Nyugat népei is hiába próbálják megőrizni biztonságukat, jó-Mikor konfirmáltam, társaim nevében is, hűség-fogadalomként, édesapám-Ágostai hitvallású evangélikus vagyok; ez azt jelenti, hogy az én egyházam hitvallását Ágoslta városban foglalták egybe. Ez volt az önálíló egyházi szervezkedés dogmatikai előfeltétele. Az Ágostaji Hitvallás — egyházunk sajátos hitítételein kívül — kifejezésre juttatja a róm. kát- egyházzal közös hitbeli meggyőződésünkéit is. Az első része a katolikus egyházzal megegyező dogmákat tartalmazza, a második része pedig a katolikus egyháztó] elválasztó tanításokat sorolja fel. Hitcikkeinket Luther és munkatársai állították össze, de később, — mert Luther, birodalmi átok alatt lévén, az evangélikusok iránti tapintatból és a választó fejedelem iránti figyelemből, akkor Kóburg várában tartózkodott, — annak megvédését Melanchtonra bízta, aki át is dolgozta, ki Is bővítette s mindezzel Luther igen mieg volt elegedre. ‘'Olvastam Melanchiton Fülöp apológiáját s annyira jónak találtam, hogy nem javítok rajta semmit.” De ha nem is volt Luther Jelen akkor Augsburg városában, a munkálatokban továbbra is résztvebt. Munkatársainak létüket, mert Isten nélkül nem tudnak Lékéi; teremteni. Mind Kelet, mind Nyugat vezetőinek, népeinek egyéniként és összesen meg kell térniük. KtlisZtus által Istenhez kelll fordulniok, vele békességre jutniok. Kelet és Nyugat Krisztusban találhatja meg egymást. Krisztusban pedig mindenre van erőnk. Arra is, hogy a háború rabságából kiszabadulhassunk és egymással Istennek tetsző békés éietet élhessünk. Asbóth Gyula nak “Hitvallásom" c. versét kellett elmondanom, melynek első verse így szól: állandóan tanácsokat adott, utasításokkal látta el őket. Az engedékeny természetű MeJanch tonnák pedig ezt írta; ‘ Téged inkább filozófiád, mint teológiád gyötör . . . harcolj most elsősorban magad ellen ... a téged gyötrő gondoknak elsősorban saját hitetlenséged az oka.” V. Károly császár a vallási kérdések elintézésére, kilenc év után végre összehívta Augsburgba a birodalmi gyűlést, 1530. április 8-ira, de csak június 15-én vonult be a városba fényes kísérettel. A pápai követ áldásánál a szász választó fejedelem s a hosseni birodalmi gróf már nem térdepeltek le, a brandenburgi őrgróf peldig, mikor szokásból letérdelt, észbekapott s hirtelen felállt. A másnap^ procession pedig már egyetlen ev. vezér sem vett részt. Az evangélikusok vezetői csak nagy harccal tudták kivívni, hogy a gyűlésen először a vallási sérelmeket tárgyalják és hogy a hitvallás német szövegét olvassák fel. Július 15-én történt á felolvasás és fenséges történelmi eseménnyé lett. A gyűlés tagjai mind állva hallgatták végig. Hatásai pedig igen nagy volt. A híe vallási 'iratot a császár kiadtá cáfolatra, de az igen lassan készült el s amikor megszületett, annak másolaját akkor sem merték nyilvánosságra hozni, Melanchtonnak átadni, — ö azonban fejből leírta és elkészítette az ágostai Hitvallás védöiratát; az Apológiát. Még Luther híres vitatkozó ellenfele, dr. Eck János is azt mondta, hogy ezt a hitvallást az egyházi atyák irataiból meg tudom eáfolrf. de a Szentírásból aligha. Az Ágostai Hitvallás 430 éves évfordulója azért jött, hogy megbecsült örökségünkre figyelmeztessen, — hogy gondolkozásunkat és életünket áthassa, tanítson hűségre, kötözzön anyaszentegyházunkhoz és főleg erősítsen meg bennünket abban a maggyőzödé iinkben, hogy egyházunk tanítása; Krisztus tanítása. — dr — FELNŐTTEK VASÁRNAPI ISKOLÁJA- BEVEZETÉS AZ ÚJSZÖVETSÉGBE . (Bevezetés az újszövetségbe, — — Dr. Masznyik Endre után) V. Az Üj Szövetség kódexe Az apostolok és evangélisták eredeti kézijratai, amint azt ők maguk, vagy íródeákjaik tintával és tollal, papírusfa héjából készült, egymáshoz ragasztott s aztán összegöngyölt igen romlékony lapokra, vagyis a legrégibb papirosra, — vagy (II. Timi. 4:13 alapján) kivételesen áMaltbőrbő! való, négy levelenként összefűzött, aztán bekötött s igen tartós peirgamentta írták. Sajnos egytőlegyig elvesztek. A tudósok azonban kétségtelenül bebizonyították, hogy azokat már az első században kezdték lemásolni és e másolatok nap-nap után szaporodtak. De ezek is elkallódtak. A legrégibb ilyen megmaradt másolat csak a negyedik századból való. Nagy Kons•:.nt n császár volt az, aki meghagyta Euzébius'/nak. Cezárea püspökének, hogv a konstantinápolyi gyülekezet részére, a teljes Szent írásból 50 darab pontos másolatot készítsenek. Ezeket már pergamenbe írták s ilyen masola-A 430 éves Ágostai Hitvallás “Ágostai hitvallású evangélikus vagyok, Szent vallásom, mint napfény, olyan tiszta, úgy ragyog. Mert e vallást maga szerzé az Istennek szent Fia, Tanítását elénk tárja szent könyvünk; a Biblia. Rémítsenek bár halállal, csábítgasson rang, vagyon, Szent hitemét, egyházamat semmi kínosért nem adom. Vele élek, vele halok s ha majd a sir eltemet; A jó Isten boldogítja égbeszálló leíkemet.”
