Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-07-01 / 7. szám
ERŐS VÁR 3. is, amely egységes és áldásos gyülekezeti közszellemet teremt. Szomorú tapasztalata az evangélizádióknak, hogy “felébredt” kis közösségek, amelyek megérdemlik a ‘hívő mag' nevet, idővel vagy elsorvadnak, vagy elszigetelődnek, vagy kiválnak a gyülekezetből és szektákhoz csatlakoznak. Pedig ezeknek a kovász szerepét kellene keltő,liteniiok a tésztáiban. Nem egy helyen szakad három részre a gyülekezőt- A pap és presbitérium alkotja az ‘‘egyházat”, a vallásos, közömbös és hitetlen hívekből alakul a “gyülekezet” s a hívő mag alkotja a “közösséget”. Áldás fakad mindig abból, ha a hívő mag a lelkipásztorral összefogva, harcot kezd Krisztusért, de sohasem a megtértek gőgjével, hanem a megigazuflt bűnösök alázatával, szelídségével és örvendezésével. Nem villámhadjáratra van itt szükség, hanem a hitben való lassú növekedésre. (Olvasd 414. énekünket.) Csakis így forrhat össze az “egyház”, “gyülekezet" és “közösség” a Krisztus testével. * 3. Állhatatosak voltak a kenyér megtörésében. — Ez az Úrvacsora Az Úrvacsora tíml'ék vacsora. “Ezit cselekednétek az én emlékezetemre.” Valahányszor az oltár elé térdelsz, Krisztus halálára emlékezel. De nemcsak emllékvacsora, hanem a K r i s z - tussal való közösség vacsorája. ‘‘Ez az én testem.” “Ez az én vérem.” Benne Krisztus valóságos testét és vérét vesszük, egyesülünk Krisztussal. A kegyelem vacsorája az Orr vacsora, mert ez adja a bűnök bocsánatát, az életet, az üdvösséget. Kiengeszteli a haragvó Istent az emberrel s elvezeti Isten trónusához. Így válik! a háláira ítélt Krisztus diadalmas Krisztussá, akiit nem lehet elszakítani nyájától, a Benne hívőktől, — ment a z Ürvacsora biztosítja Krisztus örök jelenlétét, életmunkája folytatását. — De Orva csara előtt nagyon meg keli fontolnod a következő kérdéseket: Nem hiányzik-e bűnvallomásodól a bűntudat és bűnbánat? Bünvallásod nem kifordított bíínvallás-e, azaz a magad bűneit vallod-e s nem gondolsz-e csak a másokéra. Igazán bűnösnek érzed-e magad, vagy csak “hivatalból”, mert az Ür asztala elé járulsz? Lehet ióvátennli? Hiszed-e, hegy amit te nem tudsz meg nem történtté tenni, azt, megteheti Isten, ha irgalma megbocsát? Tudod-e, hogy csak altkor boesátalsz meg igazán az ellened vétőknek, ha velük szemben megváltozik eddigi egész leiki magatartásod? Tudod-e, Ibogy Isteh nekünk csak Krisztus érdeméért bocsát meg, ha teljes szivedből te is megbocsátasz embertársaidnak? Az Úrvacsora nem az igazak, hanem a bűnösök vacsorája, akik kegyelmet keresnek. Minden bűnösnek, aki a bűnei miatt összetört lélekkel, de Megváltójába vetett hittel megy az Ür aszr tálához, ezt mondja: “A te hited megtartott téged, eredj el békességgel.” * 4. Állhatatosak voltak az imádkozásban A hliitből fakadt imádság erejéről és áldásairól köteteket írtak össze imádkozó emberek. És ha megkérdeznénk töltik, hogy melyik a legritkább, a legelhanyagoltabb, legismeretlenebb imádság a könyörgő imák közül, akkor a nagy többség ezt felelné: a gyülekezetért való imádság. — Azért most erre gondoljunk. Olvassuk el Efézus 1:15.23 verseket s gondoljunk arra, hogy az a Pál apostol, aki ezeket írja házMogságban van és ott őrízőjével együtt imádkozik. Nem önmagáért, hanem az efézusi gyülekezetért, mégpedig nem ötletszerűen (azért mert nekik éppen levelet írt), de “szüntelenül” imádkozik. — Tehát Pál apostol figyelmeztet bennünket, hogy imádkozzunk a gyülekezetért. Egyik evangólizáló hazai püspökünk mondotta papjainak: “Azért van olyan sok betegség az egyházban, mert többet beszéltünk a gyülekezetnek Isten, röl, mint Istennek a gyülekezetéről.” A gyülekezet minden tagja el van kötelezve arra, hogy imádkozzék a gyülekezetért. Miikor az elisö világháborúban Hindenbuirg a legnehezebb ütközetek egyikét vívta a mazuri mocsarakban és egy haditudósító megkérdezte tőle, hogy mit üzen haza, azt fdielte: “Írja neg nagy betűkkel, hogy otthon keveset és rosszul imádkoznak értünk.” Pál apostol arra is int, hogy adjunk hálát a gyülekezetért, ha másért nem, azért is, hogy van gyülekezetünk. Ha elolvassuk a 42. zsoltárt, abból megtudjuk, hogy miit jelent a gyülekezet, mit jelent a templom, az egyház az Idegenbe szakadt magyarnak. Minden imádság tettre serkent. Pál azt akarja, hogy — mint ő — mi is szolgáljunk a gyülekezetnek. Pált az eíézusbeliektől a tenger választja el, — nem prédikálhat . . . mit csináljon? — Levelet ír nekjiik. Isten senkit sem hagy kétségben, Ihogy milyen szolgálat vár reá a gyülekezetben. Amid van s amire lehetőséged van, azt kell adni a gyülekezetednek. Elégedetlen és mindig, mindent csak bírálók: imádkozzatok és dolgozzatok a gyülekezetért . . . $ *; Á — dr —
