Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1959-12-01 / 11. szám
11 AMERIKAI EVANGÉLIKUS ELET — Vol. XXIII. Évfolyam — 1959. DECEMBER — No. 11. szám. — „CSENDES ÉJ ...” (Lukács: 2, 1-20.) “Csendes éj, szeintséges éj ... " kezdetű éne|< egyetemes keresztyénségünk egyik legszebb karácsonyi dala. Az első karácsonyi éjnek mennyei békességét. nyugalmát érezzük lelkűnkben, amikor a “Cs»ndes éj”-t önfeledt örömmel zengi síkunk. Valójában nedin az a “csendes él” nem is volt olyan csen. des, békés. Jézus Krisztus Sepy nyugtalan, féléi, mektől terhes világnak az éjjelén született. Augusztus császár, az egész akkori vMSanak félelmetes diktátora, úi adóztatási rendeletet adott ki. Elkéozelh«*tő. hoqy müven lázadó, keserű érzéssel foaadta a nép ezt a nyomorba döntő, minden meglevő kis vagyonából kiforgató zsarnoki intézkedést. Hiszen, mint mindig lenni szokott minden terror uralom alatt, a római császárság parancsuralmi rendszere is teljesen koldufs-botra juttatta alattvalóit. Ettől a teljesen elszegényedett, rabszolgasorsban sínylődő néptől kívánta elvenni az utolsó pénzét is az új császári adótörvény. A nyugtalanságot még csak növelte a rendeletnek az az intézkedése, amely szerint általános népszámlálási összeírás végett mindenkinek eredeti származási helyére kellett visszamennie^ Sok száz családnak a nyugalmát dúlta fel ez a parancs. Sok száz családnak el kellett hagynia otthonát, állását s gyalog útrakelnie, hogy hosszú és fáradságos vándorlás után elérkezzék — “kiki a maga városába”. A rendelet nem kivételezett senkinek. Még a várandós anyáknak is, mint amilyen volt Mária, Jézus anyja, menniök kellett. A zsarnok diktátor részére előbbrevaló volt a pénz, mint a helyükből kimozdított családok minden nyomorúsága, fáradalma, baja, keserve. A diktatúra akkor sem ismert emberséget, akár ma. Az első karácsony éjjelét csillagoltó sötétségbe borította a római zsarnokság igáját nyögő, vándorútra kényszerített családok százainak keserű fájdalma, sötét bánata. De még ennél is nagyobb szomorúságot, bánatot okozott a római császár “báb” kormányzójának, Heródes kit rálynak az a parancsa, amely szerint minden 2 éves és azon aluli csecsemőt legyilkoitatott “Bethlehemben és annak környékén”, mert attól tartott, hogy aílok között kell lennie annak, aki az ő tudomása szerint az ő trónját akarja majd elfoglalni. A csecsemők szüleinek égi gható jajkiáltásával volt tele az a világ, melyben Krisztus m el gszületett. A római birodalom leigázott népei között minden percben kirobbanásra, lázadásra kész feszültség uralkodott. A katonaság állandó riadó-készültségben táborozott, nem tudva, hogy melyik percben, hol tör ki a zsarnokság ellen a nép haragja egy forradalomban. Az első karácsnynak az a bizonyos “csendes” éje szürnyű feszültségekkel volt terhes. Igazán nem lehet azt mondani, hogy azon az éjen aludt volna az egész világ. De még a jeruzsálemi templom csendje sem volt többé “csend”. Ezt a csendet felverte a “templomot latrok barlangjává tevő” kúfárok üzleti lármája. Azon az éjszakán, ebben a nyugtalanságokkal, békétlenségekkel tele világban, egyedül Bethlehem felett ragyogtak a csillagok, csak ott volt — “csendes éj”, ott volt “szentséges éj”, mert ott született meg csendben, szinte teljesen titokban a világ Megváltój a , Isten fia. Csendes volt az éjszaka ott, abban a bethlehemi istállóban, ahol Jézus született. Nem zavarta ennek csendjét sem orvos, sem ápoló, sem szomszéd, sem barát. Csak az anya: Mária, csak az égi Atya: Isten volt jelen. Ilyen csendben, ilyen a világ lármájától mentesen ment végbe az első karácsony csodája. Isten a világnak minden nagy dolgát ilyen csendben, ilyen tii tokban teremti meg. Mi emberek, ha ránk lett volna bízva, másképpen rendeztük volna meg a karácsonyi történetet. Krisztus születésének világeseményét egy nagy világvárosban, nagy nyilvánosság mellett, fényképészektől, újságíróktól hemzsegő környezetben képzeltük volna el. Azért így, mert mi e világ szerint gondolkodunk. Isten azonban nem a mi fejünkkel gondolkodik. Ezért ő csendes éj-, ben, csendes helyen teremtette még az első karácsonyt. Ennek a csendes karácsonynak is volt (Folytatás a kővetkező oldalon) i
