Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)

1959-10-01 / 9. szám

2.

ERŐS VÁR

(Folytatás az előző oldalról)

kipallérozottságunkért, nem civilizációnkért, kultúránkért, intelligenciánkért, liberalizmusunkért szállott síkra, henem azért, hogy

mi lesz az üdvösségünkkel és hogy miként lesz számunkra Isten kegyelmes.

És éppen ezért a reformáció nem egy német mozgalom, — ahogyan ellenfeleink azt állítják, — hanem v i - I á g s z ü k s é g I e t, mert minden ember számára ezt az egyformán fontos kérdést állítja be központul: “miképpen jutok üdvösségre?”

Azért mutattunk reá — ennek a cikknek a keretében — részletesebben a reformáció tanításának lényegére, hogy mindazoknak, akik a reformációt a keresztyénség egységének megbontásával vádolják, megmagyarázzuk, hogy evangéliumi egyházunk világában és vallásos életében állandóan benne lüktet a kér. egység megoldásának a lehetősége. A kér. egyházak különböző történeti ruhákba öltözködhetnek, lehet különböző hittanuk, szervezetük, istentiszteletük egyházi életük, de mégis, ugyanazon az alapon, az egyetlen fundamentumon kell állaniok. Minden különbözőségükben összeköti őket Istennek örökkévaló igéje és a Megváltó Krisztus, a testté lett Ige. összeköti az egyházakat az egyetemességnek az Igében biztosított egyéb feltétele: a kereszítség és az úrvacsora szentsége. A különböző egyházak hívei nem tagadják, hogy a keresztsén szentsége Isten igéje által az újjászületés fürdője, drága szent ajtó, amelyen Isten belép az életünkbe. Isten igéje által lesz az úrvacsora szestsége és a bűnbocsánat: üdvösség és élet biztosítéka. Isten igéje által

lesz a templom Isten imádásának háza. Nem elegendő a történeti, jogi és saját tanítását hirdető külső egyház: Isten igéjére, a megfeszített, feltámadott és örökké élő Krisztusra van szükség. Nem tekinthetem magamat egyedül igaz egyháznak és nem gondolhatok lekicsinyléssel, vagy gyűlölettel más egyházakra, mert egyedüli értékmérőnk az Isten igéje. Mindnyájan egyedül Isten igéje által válunk egyházzá és annyit érünk,

amennyire igazán az Ige egyházává válunk.

Minden egyház akkor szolgálhatja igazán a kér. egység krisztusi akaratát, ha a miden egyház alapját képező igét a saját életében élővé teszi és igyekszik azt az egyetemes keresztyénség életében is élővé tenni. A kér. egység érdekében jóakaratú, békés emberek sokat tehetnek,

a döntő azonban mindig az, hogv az egyházak Isten igéje által Krisztushoz érkezzenek és a Krisztuson keresztül közelebb jussanak egymáshoz.

A kér. egyházak egysége nemcsak a Szeretetben, Szentiélekben, Igében és Szentségekben való egység, de Hitben és Hitvallásban való egység is. Ezért mondta Luther:

“Ne tanácsoljatok nekem békességet és egységet, ha az! ige a hit rovására megy ...”

Mondanunk sem kell, hogy helytelen

Az Erős Vár legutóbbi számában B r a c h n a Gábor főesperes tollából cikk jelent meg az amerikai iskola-problémákról. — Ez a közlés adhatta olvasóinknak a bátorítást, hogy leveleket küldtek szerkesztőségünkbe, kérve minket arra, hogy ezzel a témával ezután is foglalkozzunk és a lehetőség szerint adjunk további felvilágosítást mindezekről. Ennek tetszünk eleget ma, almikor a Vasárnapi Iskola működéséről írunk.

Az Egyház elsősorban Istennek engedelmeskedik, amikor (Márk 10:14)

Krisztushoz hívja a gyermekeket, —

hogy az ö tanításán keresztül megismertesse velük az igazi keresztyén életet- De szemünk előtt kívánjuk tarani a gyermek nemzeti hovatartozandóságát is, mert ha a szülők ezt kívánják, — szeretettel ápoljuk a gyermekek nemzeti érzését is.

Azonban áhíhoz, hogy az isteni kérésnek és lelkiismeretünk szavának engedelmeskedni tudjunk, nem elég a jól megírt cikk és a nemes szándék, — hanem elsősorban az kell, hogy a szülők is megértsék ezt és küldjék el gyermekeiket a vasárnapi iskolákba.

Mindig szomorúvá tesz bennünket az

minden egység, amely uniformizálni akar, mert ennek a következménye csak az lehet, hogy mindnyájan ugyanolyanok, de nem egyek. Az, hogy harc folyik az egységért nem baj, csak szertelen ne legyen. Az egyház teljes egysége csak Krisztus visszajövetelekor, vagyis az örökkévalóságban lesz meg. Ez azonban nem ment fel bennünket ama kötelességünk alól, hogy keressük és munkáljuk, egymást megértő és elszenvedő szeretettel az egységet. A szeretetre azért van szükség, mert az a hitben különböző állapotok mellett is együttmunkálkodást tud teremteni.

Az Una Sancta életét minden egyház először a maga életében valósítsa meg.

Legyen mindegyik külön-külön igazán egyház, mert csakis így van joga és így tudja feladatát elvégezni az egységért folyó munkában.

(Vége)

a tapasztalát, amikor azt látjuk, hogy a szülők nem értik meg a hívó szót és nem vállalnak felelősséget önmtaguk, gyermekük, egyházuk és nemzetük e komoly problémájával szemben. Ha majd egyszer elérkezik az az idő, amikor a felnőttek és a szülők megértik az életnek ezt a komoly problémáját is és átérzik a 'saját felelősségüket, akkor majd kötelességüknek talrtják azt, hogy gyermekeik állandó és szorgalmas tagjai legyenek a vasárnapi iskolának.

Mindenütt a világon, de különösen itt Amerikáiban, ahol nem kőtelező a rendszeres vallásoktatás, kettőzötten ránk: szülőkre és nevelőkre hárul ez a feladat. Minden fejlődő léleknek szüksége van a hit ápolására, kezdve a családban, folytatva az iskolában és kifejlesztve a közösségi és gyülekezeti életben. Nem mehetünk él közömbösen emellett a problljma mellett, mert ha igen, ügy ellenségeivé válunk önmagunk és utódaink jövőjének. Éppen ezért kell belátnunk azt, hogy legalább erre a heti egy órás hittan.fanításra minden gyermeknek szüksége van. .— Miért, mit nyújt a vasárnapi iskola?!

Látszólag kevés ez, de mégis ad!

1. Megmutatja a gyermeknek az utat (Folytatás a következő oldalon)

A vasárnapi iskola