Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1959-09-01 / 8. (9.) szám
2. ERfiS VÁR Az iskola és a nevelés problémái Amerikában 1 r t a : N i. B r a elm a Alig akad magyar, akit az amerikai iskolák és a nevelés problémái ne érdekelnék és egyúttal ne zavarnák valamilyen formában. Divattá lett ugyanié az utóbbi időben sokat beszélni, cikkezni, és összehasonlítást tenni a szovjet nevelési rendszerrel. Voltak és vannak, akik aZt állítják, hogy Amerikában egy teljesen ősödbe jutott és egyben értéktelen rendszerrel állunk szemben. Mások szerint a mi nevelési rendszerünket egy kis szigorral és határozottsággal el lehetne intézni. Ennek a cikknek a célja az, hogy azoknak, akik nem tartoznak a mindentudó jánosok közé, egy kis bátorítást és segítséget nyújtsunk. Azok a szülők, akik már körülnéztek országunkban, látják, bogy egy fiatal és hatalmas nemzet sok milliós gyermekét, a tehetségesek mellett az ezerféle hiányosságban szenvedőket is normális és társadalmi együttélésre képes és alkalmas emberekké Gábor főesperes nevelni a nemzet egyik legnagyobb problémája és a legfontosabb feladata. Ezek csak megilletödöt't lélekkel és együttérzéssel tudják kísérni azt a sokféle próbálkozást, amellyel hivatásos nevelőink szembenállóinak. A vakok, süketek s szellemi fogyatékosok mellett óriási a száma azoknak, akiknél erkölcsi és lelki zavarok okozzák a nevelés alapvető problémáit. Akik erre nem gondolnak, azok a nemzet felelősségét nem veszik számításba és elgondolásukkal visszakanyarodnak a mulit századok világába, ahol az iskolát és a nevelést csak egy bizoinivoS típusú gyermekekre alkalmazták. őszintén szólva éppen ezért a nevelés kérdését a magunk körében inkább csak. mint szemlélők tudjuk szerényen érinteni, de alapvető módon hozzászólni. 'abban a reményben, hogy van valami komoly mondanivalónk, ami új lenne az amerikai nevelők előtt, többnek látszana, mint szerénytelenség. és józansága ugyan magától rájön arra, mit kell tennie, ha az életben már felismerte azt a pályát, amelyen boldogulni akar. Ugyanakkor minden szülőnek tudnia keíll azt is, hogy .az amerikai iskolarendszer a vallásos nevelést teljesen a szülők felelősségére bízza. Ennek a kérdésnek történelmi és elvi háttere van. Akik kifogásolják és ugyanakkor az egyházak munkáját nem veszik igénybe, csak a maguk - felelőtlenségéről tesznek bizonyságot. Az egyházak száméira is új ez az út, de lassan felismeri a feladatát és igy ekszik megoldást találni. A vasárnapi iskola, a konfirmáció a mi evangélikus egyházunknál elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy gyermekeink hitbeli fundamentuma szilárd és alapos legyen. Tapas/'Ualatunk alapján állíthatjuk, — hogy a probléma nem az, hogy keveset nyújt az egyház, hanem az, hogy a szülők ezt a kicsi, de elegendő szolgálatot olyanba veszik, mintha annak szokatlan formája miatt nem lenne értéke. Régi A SZÜLŐK ÉS AZ EGYHÁZ SZEREPE tétel az, hogy a szülői otthon, az egyház és iskola csak együttesen tudják elvégezni a nevelés nehéz problémáját. Mert a tudás önmagában nem elegendő. A tudás önmagában lehet jó is, rossz is. A tanulás is csak vízcsap mindaddig, amíg nem határozom el, hogy miit vezetek át rajta. Az ember egyúttal erkölcsi lény is, sőt Isiten gyermeke, akinek az életcélját éppen saját érdekében az egyetemes emberi közösségben egészségesen éj tiszta látással kell megtalálnia. Az ember szabad lény, akinek azonban olyan erkölcsi irányelvekhez keli alkalmazkodnia, amelyeknek érvényességét elismeri. Ezt a tiszta erkölcsi irányelvet pedig csak az Isten alapján álló egyház tudja megadni. Evangélikus szülőknek fel kell ismerniük az Egyház szerepét nemcsak gyermekeik, — de saját maguk, szempontjából is. Jézus tanítói szerepe, megváltói munkája mindnyájunk életében nemcsak a tudás és tanulás értelmét, de az élet értelmét is nyugvó ponthoz tudja hozni. Krisztus lábainál lehetünk csak igazán olyan jó szülök, hogy hajlandók vagyunk magunk és gyeirme(Folytatás a következő oldalon) TSMER.TÜK MEG ISKOLARENDSZERÜNKET Azokhoz szólunk tehát, akik egy-két gyermekük részére keresnek tájékoztatást. Első tanácsunk az, hogy igyekezzenek meaismerni egész iskolarendszerünk felépítését. Az amerikai iskola minimálisan 16 éves korig vagy high School befejezéséig (otthon az érettségi i!drínék megfelelő, de nem azonos) minden gvermek részére szabad és kötelező ■oktatást ad. Azonban, amíg otthon az iskolák szőkébb és főként intellektuális pályák felé képezték ki a diákokat, addig ez itt Amerikában, legalább is külsőre. Sokkal nagyobb összekeveredést mutat és Valóban siókkal több pályalehíefőséglhiez adja meg az alapot. Legvflágosabbah talán akkor látjuk, ha 3 egykorú gyermek high school diplomájának a hátterét vizsgáljuk meg. Mindhárom megkapta, diplomáját. Az egyiknek nincs semmi kimutatható s életirányt adó tanulmányi háttere. Ha mégis tovább szeretne tanulni, a felsőbb iskolákba nem tud befutni. A másik előtt ipari szakiskolák nyílnak meg. de intellektuálils pályákra csak egy közbeszúrt tanulmányi év alapján juthat he. A harmadik tanuló pedig minden akadály nélkül mehet tovább a collegte-be vagy az egyetemre. — Ez utóbbi már a junior high sohoolban és később a seniorhigh schooT- ban olyan tárgyakat választott, amelyek magasabb szellemi tanulmányokra őt alkalmassá, Illetve képessé teszik. Az utóbbi két tanuló egyformán jó képességű gyermek. A különbséget csupán a választott tantárgyak hozzák létre. Ezért fontos az, hogy a szülők ismerjék iskolarendszerünket és irányítsák gyermekeikét a nekik, de főként a gyermek egyéniségének megfelelő pálya felé . . . VALLÁSOS NEVELÉS A SZÜLÖK FELELŐSSÉGE A szülők szerepe talán a legfontosabb abban a vonatkozásban, miként használják fél a legmegfelelőbb módon ezt a szabad iskolarendszert. Ez nem könnyű feladat, nem is kis utánanézést Igényel, mert a szülők bekapcsolódása direkt vagy indirekt módon eldöntheti a gyermek jölvőjét. Néha a gyermek ébersége
