Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1958-08-01 / 8. szám

4. ERŐS VÁR A MAGYAR ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE — A MAGYAR REFORMÁCIÓ ISKOLÁI BELÜLRŐL — Nem lesz érdektelen, ha röviden megemlékezünk arról is: milyenek vol­tak a magyar reformáció iskolái belül­ről Csodálatos volt ezeknek a magyar protestáns iskoláknak belső élete és berendezése. Olyan volt, mint egy tö­kéletes zenekar, amelyben minden sze­replő a maga dolgának a művésze volt, aki engedelmességgel és tudato­san illeszkedett bele a harmonikus összhangba. Dirigens a “rector” volt, akinek jogköre és feladata az egész igazgatásában (igazgató) állott. Eper­jesen még ‘‘inspeotorok” is gyakorol­ták a tanárok felett a fegyelmet. A protestáns iskolák tanárai rend­szerint külföldet járt, hivatásukért élő és alaposan felkészült emberek voltak. Az igazi nagy uralkodók megértéssel viseltettek a tanárok önzetlen és áldo­zatos munkájával szemben. Lóránt­­ffy Zsuzsanna a tanárok fizetését a régi fizetés négyszeresére emelte, olyan, időben, amikor a merkantil gazdasági rendszer folytán az erdélyi pénz értéke stabil volt. A társadalom viszont a ta-EROSUl^R, AMERIKAI EPÍ4NGÉLIKUS ÉLET Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio ERŐS VAR — (MIGHTY FORTRESS) — Monthly — * AUGUST 1958. No. 8. (12.) * Published by the American Hungarian Lutheran Conference in cooperation with the National Lutheran Council * 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio Subscription: $2,00 a year SECOND-CLASS MAIL PRIVILEGES AUTHORIZED AT CLEVELAND, O. nároktól és tanítóktól feddhetetlen éle­tet követelt. Vigyázott arra is, hogy csak hivatásuknak éljenek, más mes­terségek (ízese tiltva volt a számukra. A tanárokat, önkormányzati szervük: a “coetuson” keresztül magok a diákok tehermentesítették. A felsőbb osztá­lyokban a rendes tanárok mellett a “preceptorok” tanítottak. Ezeket a te­ológiát végzeet színjeles “primarius” diákok közül választották. A precep­torok mellett a “collaboratorok” a tan­termekben tartották fenn a rendet, al­só fokon ők tanították a kátét és vezet­ték a latin Írásgyakorlatokat. Alsóbb osztályoknál a diák-önkormányzati szervek vezetője a ‘‘senior” volt A gyengébb tanulók mellett a “paedego­­gusok’”, mint magántanítók működ­tek, akik a tanulók szüleitől ezért pénzt kaptak s igy lehetővé vált sok jóeszű szegény diák iskolázásé. De ezek nemcsak iskolai dolgokban segítették a reájuk bízottakat, hanem erkölcsi és lelki életükre is ügyeltek. A ‘‘mumis­­ták” pénzft kaptak, a “cibisták” élel­met, a “panisták” kenyeret és a “loto­­rok” mosást kaptak működésükért. Magasabb fokon is sokszor kényszerí­tette reá az élet a diákokat, hogy hi­vatalt vállaljanak, tanulmányaikat ab­bahagyva. Ezek közül azokat, akik hi­vatali admimsztrativ munkát végeztek “író-deákoknak”, akik bíróságoknál működtek, “széki-diákoknak”, akik a hadizsákmány felosztásánál működtek, “kótyavetyélés-diákoknak”, a számve­vőségi irodák munkásait “számadó­­diákoknak”, a katonai irodákban dol­gozókat ‘‘sereg-diákoknak” nevezték. Voltak ezeken kívül még “mendikán­­sok”, akik az épület berendezésére ü­­gyeltek, “janitórok”, akik az ajtóknál őrködtek, ‘‘apparitorok”, akik az óra kezdetét jelentették s még “kályhafü­­tők”, ‘‘calefactorok”, a konyhai moso­gatók a “lótorok” stb. egészítették ki a közös munkát. De több közülök se­gített a nevelésben, fegyelmezésben és az iskola külső rendtartásában is. A “senior” pld. nemcsak a diák-önkor, mányzat vezetője volt, hanem alsóbb fokon, kisebb vétkeknél a legfőbb bíró és ítéletvégrehajtó is. A “contrasaiba” iskolai ügyekben ítélkezett, a “colla­borator” a kimaradásokat büntette. ■— Mindezek a szervek szoros összekötte­tést létesítettek a külső társadalom­mal is. A “supplicatio”, “cantatio”, a ‘ilegatio” által a diákok anyagi segít­séget kértek a társadalomtól szellemi és lelki szolgálataik fejében s anyagi segítségért hálából: aratáskor, szüret­kor, tűzeset alkalmával ifjú munka­kedvüket és erejüket adták. A debre­ceni kollégium “Machinista Társasága” a város legkomolyabb tűzoltó egyesü­lete volt. Tehát szoros összeköttetés­ben állott öntevékenységük a gyakor­lati élettel A protestantizmus volt: magyarnyel­vű istentiszteleteivel, a magyar nyelv­nek első zászlóvivője. Milyen furcsának tűnik fel ez, ha tudjuk, hogy a protestáns iskolák nyel­ve is latin volt abban az időben és a cseh Comeniusnak kéllett a magyar ta­nárokat figyelmeztetnie arra, hogy a magyar nyelv ápolására több gondot fordítsanak. Ezt csak az általános európai gyakorlattal lehet megmagya­rázni és megérteni. Mert bár a tanítás nyelve a laitin volt, de a tanítás mód­szere, a tanár egyéniségén keresztül, a magyar lelkiséghez és észjáráshoz al­kalmazkodott. Az Írásbeli gyakorlatok a tanulók irodalmi készségét, az is­métlések és a “vitatkozások” a bevevé­­sét támogatták. Az oktatást elősegítették a kor tudo­mányos színvonalának nemcsak meg­felelő, de sokszor azt messze felülmúló könyvek. Saönyi István “Magyar Isko­lája”, ónody “Magyar Aritmetikája”, Geleji Katona István “Magyar Gram­­ma'ticskája”, Apáczainak “Magyar En­­cyklopaediája” mind híresek voltak abbén az időben. (m- e-) RÉSZVÉTELI DÍJAK A KONFERENCIÁRA Egyedülálló személynek $15,00, há­zaspárnak $25,00, 8 éves korú gyer­mekig $4,50, 16 éves korú gyermekig $7,50-be kerül a részvétel a közel 3 napos konferencián Vendégek számára a regisztrálás 50 cent és az elfogyasztott élelem ára.

Next

/
Thumbnails
Contents