Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1958-03-01 / 3. szám

ERŐS VÁR 5. könyvét említjük meg-, azután az u. n. boroszlói kéziratot, majd a yáradi­­debrecenl-bártfai énekeskönyveket és Huszár Pálnak már előbb említett kot­tás énekeskönyvét. Mieíöttünk a legjobban ismert a —­­KERESZTYÉN ÉNEKESKÖNYV, — mely 1911-ben jelent meg a Dunántúli Egyházkerület kiadásában. 1955 tava­szán jelent meg ennek az énekeskönyv­nek átjavított, kibővített kiadása. Eb­ben az új énekeskönyvben van egy "írj RÉSZ”, melynek énekei az egész ke­­resztyénség és egyházunk hatalmas, jórészt eddig ismeretlen énekkircséből ad ízelítőt. Ebben a részben az énekek­nek a kottáját is megtalálhatjuk. Külön értéke ennek az énekeskönyv­(Folytatás ag előző oldalról) nek az, hogy van benne hnádságos rész is, mely az egyház istentiszteleti életét kí­séri nyomon, ismerteti a vasárnapi szent leckéknek, az óegyházi periko­­páknak rendjét, a keresztélés, gyónás, úrvacsora rendjének főbb részeit. A tízparancsolat alapján készült bűn­valló imádságok közlésével segítséget ad a gyónáshoz és az úrvacsorához való előkészülethez s ezzel egy régi kí­vánságot elégít ki. A mindennapi imád­ságok témáit az Űri ima kérései sze­rint rendezte el. Az élet különböző helyzeteiben használható imádságok mind a Kis Káté és Luther egyéb ira­tain alapuló magvas anitásba van­nak beágyazva. Ordass Lajos püspök ajánlása: “Ez az énekeskönyy, melyet magyarországi evangélikus egyházunk tagjainak kezébe adunk, évezredek sok drága kincsének gyűjteménye. Énekek vannak benne, melyeket nem tudott feledésbe dönteni a múló idő. Ezek az énekek összekötöznek az előttünk élt nemzedékekkel és a föld minden táján élő hittestvéreinkkel és összekötöznek —- hitünk szerint — azokkal az üdvö­­zült szentekkel is, akiknek ajkán itt e földön elhalt már az ének szava, de akik új hangon örökké dicsérik az Is­tent az üdvösségre jutottak hallelujázó seregében.” Az itt ismertetett új kiadású Keresz­tyén Énekeskönyv darabonként $2,50- es árban kapható lapunk iratterjeszté­sében. — Cím: Erős Vár, 2836 East Blyd., Cleveland 4, Ohio. — Ha csek­ken fizetünk, arra is ezt kell írni: “ERŐS VAR” VÁLLALD A KERESZTET ‘•Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg önmagát, vegye fel az ö keresztjét és kövessen engem.” (Máté) Ha Péternek igaza, lett volna, — akkor az egyház, de a világtörténe­lem közepén nem állana az eltöröl­­hetetlen, történelmi tény: Krisztus keresztje! Ha Péternek igaza lett volna, — akkor ma nem hangzana feléd ilyen egyszerűen ennek az igének az üze­nete: vállald a keresztet, mert Krisztus is vállalta. Ha Péternek igaza lett volna, <— akkor nem kellene ma megbotrán­­kozva megállanod a kereszt előtt, mint Péternek. Mert a kereszt meg­botránkoztató volt Péter számára. Pedig a kereszt még nem is áll, de ö máris megbotránkozik: Mentsen Isten! "Nem eshetik ez meg Teve­led.” Még csak először hangzik fel ilyen nyíltan a jövendölés s Péter máris elutasítja. A kereszt botránkoztató volt Iz­rael számára, mert a kereszthalál becstelen halált jelentett, A nem­zeti diadalt hozó s a pogányok uralmától megszabadító Krisztus kellett Izraelnek, de nem a szenve ­dés és a kereszt Krisztusa. A kereszt megbotránkoztató volt a bölcsek számára. A német költőt Goethét “juliánusi gyűlölet” fogta el, amikor megírta egyik epigram­máját. Megbotránkozik miatta az atheista Nietsche, amikor “Anti­­krisztusának’’ zárószavaiban az em­beriség letörölhetetlen szégyenfolt­jának bélyegzi meg a keresztet. De botránkoztató a kereszt a XX. század modern embere számára is. Hiszen a szenvedés az életnek az a pontjai, ahonnét teljes erővel mene­kül az ember. Azért él, s dolgozik a szülő, hogy gyermekének élete szenvedés nélküli élet legyen. Azért tárgyalnak a nagyhatalmak, hogy ne legyen szenvedés ezen a földön. A kereszt, a szenvedés a középkor aszkéta. cella,lakó szerzetesének való, de nem a felvilágosult, gon­dolkodó, modern embernek. Neki élet kell. A saját élete, úgy, ahogy azt önmaga tudja formálni, alakí­tani. A kereszt tehát nemcsak Pé­ternek, nemcsak Izraelnek, nem­csak a bölcseknek nem kellett, de a modern embernek sem kell. Meg­feszített embert imádni? Aki már a szenvedése előtt megmondotta. — hogy szenvedés vár rá jövendőjé­ben? Lehetetlenség! , A kereszt megbotránkoztató az egyház számára, sokszor idegenke­dik tőle. Megoldásokat keres, hogy kibújjon előle, vagy hogy azt el­viselhetővé tegye. Hirdeti a keresz­tet. de ennek ellenére hasonló a czirénei Simonhoz, akit kényszerí­teni kellett arra, hogy vigye a ke­resztet. Hányszor idegenkedünk mi is a kereszt miatt! Pedig Luther vi­lágosan mondja: “Ne ijedj hát meg a kereszttől: hiszen sokkal jobb, ha van, mint ha nincs." S mégis bot­ránkoztató a kereszt a, hívő ember számára. Nézi a szenvedést, a ke­resztet és Péterrel együtt elfelejti Jézus szavát: "és harmadnapon fel­támad.” A kereszt botránkoztat. Vagyis az botránkoztat, ami a kereszten történt. Az a botránkoztató, Aki a "getsemánei kertből a Golgotára fel”-vitte a keresztet. Aki ott ki­szenvedett. Aki önmagát egészen odaadta. Akinek a,z egész életét végigkísérte a keresztviselés. A kereszt megbotránkoztató s mégis hangzik mindenki számára: Vállald a keresztet! Mert a kereszt nemcsak botránkoztat, hanem követésre is hív. Annak követésére, akin a szen­vedés jövendölések azóta már be­teljesedtek. Azóta már áll a ke­reszt. Sőt volt feltámadás husvét hajnalán. Ezért hív követésre a ke­reszt, Vagyis az hív követésre, aki számtalanszor szólította, meg így a tanítványait: "Kövess engem.” Az hív követésre, aki hívott és hívogat (Folytató« a következő oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents