Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám
Amerikas Evangélikus elet Vol. XXII. Évfolyam - 1958. FEBRUÁR - No. 2. szám. -AZ UR SZENVEDŐ SZOLGÁJA Ha azt akarod, hogy igazi böjtöd legyen1 lelki-böjtöd, vedd elő a Bibliádat, lapozd fel benne Ézsaiás 53. fejezetét és elmélkedjél arról: kicsoda az Ür szenvedő szolgája? Jézus magára értette. Az ó-szövetség tizenötször is idézi. Krisztusról szól és a keresztet rejti. Ha olvasni kezded ezt a bibliai részt, a Szentlélek megfogja kezedet és az “Ézsaiás-passió” komor, bűnbánatot követelő sorai között lépésről-lépésre így vezet: 1. Hitetlenül fogadták. Nem csoda, hiszen rangrejtve érkezett. Annyira valóságos ember volt, hogy senki sem gondolta volna valóságos Istennek. Hit kell ahhoz, hogy ebben a szenvedő szolgában a Messiást felismerjék. Jézus Krisztust csak a hit látja meg.A hitet senki sem csiholhatja magából, azt onnan felülről kapom. Mégis az e mber felelős azért, ha nem hisz. Rajtunk különösen nagy a felelősség, hiszen mögöttünk századok bizonyságfeüege van. — Hallgasd az igét, hogy hinni tudj Krisztusban, különben ítéletté válik számodra a kegyelem, 2. Megtagadták Krisztusomért máskép várták. A nép magából várta, valami nagyszerű emberpéldánynak. Krisztus pedig felülről született. Mária hordozta méhében, de a Szentiélektől fogant. Benne nem az ember lett Istenné, de Isten lett emberré A világ szeretné azt, arai az övé, de felülről jövő idegen segítségére nem akar szorulni. És ezért tagadja meg ma is. Magunk szeretnénk üdvözíteni magunkat. — Az önmegváltás kísérlete egyik legnagyobb kísértésünk. Megtagadják azért is, mert h atalmasnak képzelték. Krisztus pedig “felnőtt, mint egy vesszőszál ...” "Mi is erősebb Krisztust szeretnénk sokszor, akinek ökle dörögve csap le az események közé, de mindig oda és akkor, ahová és amikor mi akarjuk. Hányán tagadják meg Krisztust azért, mert úgy érzik, “lemaradt a világ hatalmasai és csodái megett”. Ma már más messiásokra várnak. Megtagadták Krisztust azért is, inert szépnek képzelték a Messiási, Krisztusnak pedig “nem volt alakja és ékessége ... útált és az emberektől elhagyott volt...” Ma is a szép, szőke, göndörhajú ezüst- és arany-Krisztusok kellenek. — A “csupa-kín” é s “merő-fájdalom” Krisztustól elrejtik orcáikat. A Golgota tövén nem szeretünk álldogálni, mert a megfeszített Krisztus rútsága bűneink mértéke. “D'csérjed az Urat a te Istenedet azért a jó földért, amelyet neked adott. Vigyázz magadra hogy el ne feledkezzél az űrről.”(V. Móz.8:10-ll.) A gazdagság legnagyob kísértésé az önelégültség. Az önelégült ember 3. Vétkeinket hordozó, szenvedő, megalázott, feláldozott Krisztus volt Ő. Isten a mi bűneinkért feláldozta egyszülött Fiát. Ez a halál nem: “sors”, de Isten akarata. Krisztus halála nem “vértanúhalál”, nem “hősihalái”, de áldozat, ami azonban az ember kezén elromlott, külsőség és érdemszerző cselekedet lett. Krisztus halála nem csőd, hanem győzelem, mert a halál után feltámadás, majd felmagasztalás következett. Isién visszahelyezte Fiát eredeti dicsőségébe, Aki a világban volt, most a világ felett van. így lett közbenjárónk. Meri a bűnösökért imádkozott. Mondjon valaki ennél nagyobb vigasztalást'. A böjti úton a Golgota felé induló Krisztusról azonban azt is tudnunk kell, hogy a felmagasztalt Krisztus visszajön. Most hitben járunk s nem látásban. A döntések korát éljük. Kegyelmi idő ez. De éppen ezért a szenvedés ideje. Szenved Krisztus népe, de mindez csak átmeneti idő. KRISZTUS GYŐZNI FOG. Szabó József kezik Istenről. Azt hiszi, ha Kellő vagyona van, nincs hiánya éielben-itaiban, ha egészséges, nincs már többre szüksége. Nincs szüksége Istenre sem. (Folytatás a következő oldalon) „Erőnk magában mit sem ér...” nagy magabízásában könnyen elfelejt-
