Erős Vár, 1952 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1952-04-01 / 4. szám

a csendes szemlélődésben láthatja meg,hogy Isten "nem csak a teremtésnek de a halálnak és az uj élednek is Ura,aki ezeknek az összefüggéseiből hozza ki az ember teljes életét.

Maga a történelmi résznek a szemlélődése egész bizonnyal elvezet mindenkit odáig,hogy meglátha’-juk Krisztus ártatlan halálát és húsvéti feltámadásán Ennek az igazságnak az elfogadására nem is kel eg^y 1., mint nyitott szem és az igazság előtt való kényszerű meghajlás.

De az igazi jelentőségét ennek a történelmi ténynck csak személyes vonatkozásában találjuk meg. Amikor az ember rájön arra,hogy Krisztusnak földi golgothás útja és diadalmas feltámadása Istennek egyetlen célját' szolgáltán a mi megváltatásunkát a bűntől és az örök kárhozattói,hogy a Eenne való hit által az ember bünbocsánatct és örök életet nyerjen.

J^Uvn*** *-w J. U ,

pej

b'J

pedig xi«xa uxv.uxijf• _ , .... ___. ____ .

ártatlan halálával és feltámadásával. Ezt pedig magyarázni nőm lehet„mert a szeretetnek ezt a mélységes törvényét az ember nem ismeri,ilyesmi nincs bennünk, ilyet felmérni sem vagyunk képesek,ilyet csalj az Isten alhat kegyelemből a

Egyetlen -emberhez méltó magatartásunk lehet csupán Húsvét ünnepén - leborulni a Mindenható Isten előtt s megköszönni,hogy nekünk a Megváltón keresztül élő Királyt adott,aki nemesan a múltban tett érettünk valamit,nemcsak földi utunkban jár velünk de az örökkévalóságban is egyetlen reménységünk.

Kua veikor nőma marad az ember,mint & szülői beire hullott gyermek,akinek mindent megbocsátottak.

Brachna Gábcr