Erős Vár, 1951 (21. évfolyam, 8-12. szám)

1951-07-01 / 7-8. szám

Szórvány evangélikusok közöli Californiában Az Apostolok Cselekedeteiről Írott könyv 16. fejezetében olvasunk arról, hogy amikor Pál apostol Tróás városába érkezett, álmában egy macedón férfiú állott meg előtte és ezt mondta ^éki: “Jer által Macedóniába és légy segítségül nékünk!” Pál apostol nem habozott sokáig, ha­nem útnak indult, és átkelve a tengerszoroson, az Evangéliumot átvitte Európába. Valami ehhez hasonló történt ezen a tava­szon Cleveland városában is. Az East Side-i egyház egyik vezető emberének a családjából járt valaki husvét ünnepén Los Angelesben. Természetesen felkereste az odaszakadt cleve­landi magyarokat és egyik kedves asszonytest­vérünk azt az üzenetet küldte vele vissza Cleve­­landba, hogy igen boldogok lennének az ottélő "~''rryar evangélikusok, ha egyszer ismét részt­­íének magyar evangélikus istentiszteleten ndégei lehetnének az egyházunk rendje sze­­o kiosztott úrvacsorának. Ezt az üzenetet ott járt testvérünk el is hozta Clevelandba és az nem talált itt süket fülekre. Az Első Magyar Evangélikus Egyház tanácsa úgy határozott, hogy a gyülekezet segéd­lelkészének a szabadságát egy héttel meghosz­­szabbitja és megbízza, hogy utazzék el Los An­geles városába, látogassa meg az ottélő magyar evangélikusokat és tartson számukra egyik an­gol evangélikus templomban urvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet. így indult el e sorok Írója junius utolsó he­tében Los Angeles felé. Amikor a sebesen robogó vonat elhagyta a nevadai sivatagot és a san bernardinoi kopár helyeket, a tenger párás ködé­ből egy hatalmas nagy város képe kezdett sze­mei előtt kibontakozni. Közel három millió em­ber lakik a világnak azon a pontján és e hatal­mas néptömeg között elszórva maroknyi magyar evangélikus hivősereg. Nem csoda, hogy lelkét hasonló csüggedés fogta el, mint kétezerhétszáz év előtt Jónás prófétáét, akinek az Ur szintén úgy irányította lépteit, hogy egy hatalmas vá­rosban, Ninivében hirdesse a reábizott isteni be­szédet. Nem könnyű az sem, ha megérkezünk egy városba és ott senkit sem ismerünk. De mikor Pál apostol áthajózott Európába, nem félt attól, hogy magára hagyatva kell munkáját elkezde­nie. Már az első európai városban, Filippiben is úgy vezette Isten, hogy összetalálkozott egy hivő asszonnyal, Lídiával és kedves családjával, aki házához hívta, és akinek családja magja lett az első európai keresztyén gyülekezetnek Isten ke­gyelméből. Isten ma sem munkálkodik másképpen. Mi­kor e sorok írója megérkezett Los Angeles vá­rosába, Isten néki is kirendelt egy családot, a­­mely házába fogadta, szívesen látta és e kedves család és több más család segítségével és közre­működésével az Ur lehetővé tette, hogy össze­­gyüjthesse a szétszórt hittestvéreket és julius 1.-én reggel 9 órai kezdettel, közel 50 főnyi ma­gyar evangélikusság jelenlétében megtarthassa a város közepén lévő “Advent” lutheránus temp­lomban a los angelesi első magyar evangélikus istentiszteletet. Nem volt könnyű a hívek összegyűjtése, sőt még értesítése sem. Voltak olyan testvérek, akik a várostól 25—30 mérföldre laktak valamelyik elővároskában, de mégis meghozták azt az áldo­zatot, hogy bejöjjenek az istentiszteletre. De voltak olyan testvérek is, akiknek ottlétéről sen­ki sem tudott, igy semmiféle értesítést nem kap­tak az istentisztelet terve felől. Mégis elhozta őket evangélikus hitük a templomba; elég indí­tást adott nékik az eljövetelre az a rövid kis hi­­recske, amely az istentisztelet felől megjelent az ottani magyar hetilapban. Több ujamerikás test­vérünk érkezett az utóbbi időkben Los Angeles­be és ők különösképpen kifejezték azt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents