Erős Vár, 1950 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-01 / 1. szám
4 ERŐS VÁR MERT FÉNY KELL A VILÁGNAK!... “Mert imé, sötétség borítja a földet és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Ur és dicsősége rajtad megláttatik.” Jellemezhetőnk-e jobban Ézsaiás próféta eme komor képpel kezdődő szavainál az egész föld mai állapotát? A most élő nemzedék olyan messzire kerül attól a világosságtól, amelynek első sugarai a bethlehemi barlangistálló mélyéből törtek elő, hogy végr^ teljesen elvesztette az utat és önsorsát már hetekre sem tudja előre látni, — még körvonalaiban sem. Ha pedig némi vázlatot mégis tud magának készíteni, akkor az csak kusza diabólikus ábrák szövevénye . . . Másra, egészen másra volna pedig szükség! Arra, aminek a költő igy ad kifejezést: Mert világ kell a nagyvilágnak; a lélek fénye, mosolya, hogy több legyen a dal, az asztag, mint a gázbomba, pocsolya. Gyújtsatok emberibb világot, emberibb fészket rakjatok, testvéreim, ti koldusajku, elaggot hitü magyarok! (Bárdos! Német János verse.) Igen, — fény és hő kellene, hogy a mai pusztaságban legalább nagyobb oázisok keletkezzenek. íme, a hő hatására még messze a magas északon, a csaknem teljesen és csaknem mindig jéggel borított Izlandon is a föld mélyéből előtörő gejzírek körül tenyészet és élet támad. Kellene! De ha nincs! S miért nincs? Az egyszerű feleletet a hitvalló Niemöller Márton adja meg egyik Dachauban 1944-ben tartott prédikációjában: “Az ember hozzászokott életét Isten nélkül leélni. Nem azokra gondolok, — úgymond, — akik magukat “istenteleneknek” mondják, s állítólag tudományos, világnézeti és politikai okokból állítják, hogy “nincs Isten”!, hanem gondolok önmagunkra, akik mindennap imádkozunk talán, de akik Istent oly messze érzik maguktól, hogy azt vélik, nem is törődik, a mi planétánkkal. S innen már csak egy lépés a kételyhez: Törődhetik-e az Isten velem, ERŐS VAR Official Religious Monthly of the Hungarian Lutheran Churches of America Az amerikai magyar ág. hitv. ev. egyházak hivatalos lapja. > „ Editor — Főszerkesztő: Rév. Gábor Brachna. 3243 W. 98th St., Cleveland 2, O. Kiadóhivatali vezető: Rev. Paul Markovit*, 161 Hazelwood Ave., Pittsburgh 7, Pa. Munkatársak: Az amerikai magyar evangélikus lelkész! kar. Minden cikk. közlemény, valamint minden előfizetés, reklamáció és megrendelés a kiadóhoz küldendő. Subscription Price: $1210. — Előfizetés: $1.50 egy évre. aki csak egy kicsi, nyomorúságos emberke vagyok, mig milliók mennek tönkre menthetetlenül? Nem értetlen és paradox mindez? — Ilyen gondolatok az okai aztán, hogy mi az Isten eszméjét mindabból, amivel napközben találkozunk, kirekesztjük s csak az embereket és földi viszonyokat látjuk és hozzájuk füzzük reményeinket és aggodalmainkat. Azt az állapotot értem én “Isten nélküli életnek”, mely meggátol bennünket abban, hogy a karácsonyi történtéből vigaszt, örömet és reményt merítsünk, mint azt atyáink tették évszázadokon át. Egypár komolyan “befelé” forduló pillantás felvilágosíthat bennünket arról, hogy is állunk ezekben a dolgokban önmagunk. Tudunk-e még elegendő utántöltést szerezni lelkünk “battériájába”, ha abban a Bethlehem felett elhangzott mennyei Ígéret és örömhír fénye olykor hirtelen elhaványodik s mi újra homályban botorkálunk? S ha nem, akkor az sem javít sorsunkon, hogy hát mások sem állanak kedvezőbben a tekintetben, hiszen megmondta Valaki már régen, hogy széles a kárhozat útja és tágas a kapu, amely annak végén ásít. Testvér, — ez igy tovább nem mehet! Lehet, hogy pillanatnyilag nem érzed a “végzet” közeledését, mert ifjúság, zavartalan egészség, kedvező kilátások, tervek, — ah, tervek, amelyek felett azonban mégis csak “Isten végez” — halványzöld fátylat vonnak szemed elé, de az emberiséget egyetemlegesen fenyegető vész elől aligha menekülhet meg valaki is. Minden földi támasz csak mankó, ami minduntalan kihullhat a hónunk alól s akkor menthetetlenül összeroskadunk, ha szüntelenül nem merítünk abból a kegyelmi forrásból, amely az első karácsonyi éjszakán buggyant fel és csillant fel az ámuló pásztorok előtt. Higyj Benne, hogy el ne vész, hanem örök életed legyen. Mert nincs olyan sötétség a föld felett és olyan éjszaka nem boríthatja a népeket, hogyha az Ur akarja, rajtad, éppen rajtad, fel ne támadjon és dicsőségét rajtad meg ne láttassa. Mert Isten előtt semmi se lehetetlen! . . . El lehet-e képzelni valami szegényesebbet mint egy elhagyott istálló? Ami senkinek, talán az állatnak sem kellett már. S ime, mégis ebből a “semmi”-ből, ebből az “üres” istállóból ontott ki a Mindenható olyan kincset: kegyelmet és örök életet, amit a világ összes egykori s mai kincstárai nem tudtak volna előteremteni. Azért hiába vagy magad is szegény, embertársaidnak még annyi lelki kincset nyújthatsz, hogy magad sem hitted volna, — annyi áldás fakadt belőle. Mert vigasztalni könnyebb, mint vigasztalódni, — próbáld meg! Megkapóan illusztrálja ezt a feladatot, — nevezhetjük bethlehemi missziónak is, — egy
