Erős Vár, 1950 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1950-02-01 / 2-3. szám
4 ERŐS VÁR Mécs László: LEGENDA Megtehetném, amit a méh: ha meglepi egy bősz vihar, a napraforgón ottmarad, mely védi nagy szirmaival; használja méz-tartályait; a szél a száron hegedül s ha elvonul éj, fergeteg, hamarosan hazarepül. Megtehetném. Egy dombtetőn kivirulna életem; vannak még méztartályaim, van szivem, hirem énnekem. Arany szirom-eresz alatt hallgatnám, hogyan orgonái az éj, vihar, s ha elvonul, a lelkem halkan égbeszáll. De nem lehet! Az én fülem kemény süketséggel tömött; nem hallom, hogy mit mondanak kis nyárspolgári örömök. Csak a mennydörgést hallom én, a hegyi fergeteg szavát, a Teremtő Isten szavát, mely a lelkem húsába vág. Turista hegyláz tört reám: húznak az óriás hegyek, húznak az Isten-viziók s küzködve, izzadva megyek, bár nincs fenyő se, sem virág, se zuzmó, havasi gyopár, és peng a talpaim alatt a gyémánt szikla a kopár. Bár sokszor bőrig áztatott turisták réme: könnyeső s csontig roncsolta testemet bűnök bunkója: jégtr eső s habár viharral lesepert magáról a hegyóriás, — egyszer csak én is fent leszek, ha fel tudott hatolni más! A szivárvány, — mondják, — varázskezektől vert diadalív; alatta senki sem tudott átbújni, bár kacagva hiv; de aki átmegy: fiúvá lesz a leány tetszés szerint, a fiú lánnyá, ha akar s a csillagok felett kering. Én egyszer, érzem, átbújok alatta meztelen, gyalog; nem leszek sem lány, sem fiú, de leszek, mint az angyalok. A szivárványhid átível a látomás-pilléreken: s ott fogok járni fényesen s legenda lesz az életem. * * * 1929 julius elején hosszabb kirándulásra indultunk. Tátralomnictól nem messze rettenetes zápor lepett meg bennünket. Minthogy az eső “egész naposnak” Ígérkezett, visszavonulást indítványoztam. Nem úgy azonban Laci barátunk. Szinte kéjjel vágott neki a felhőszakadásnak, zugó szélviharnak, énekelve, nagyokat kacagva. Lelkessége átragadt a társaság hölgytagjaira is, kik mint Apollót a múzsák követték, bár be kell vallanom: nem igen tudok róla, hogy a mythologiai múzsák ilyen hasonlóságot mutattak volna a kiöntött ürgékhez. Mig én, — alig egy hete gyógyulván ki súlyos légcsöhurutomból, — csak messziről követhettem őket, addig a kis társaság csak ment, ment egyre fölfelé. Ebből az élményből született ez a “Legenda”. A verset letisztázva a “Rabszolgák énekelnek” c. kötettel e sorok kíséretében kaptam meg: “Kozlay Kálmánéknak küldöm e kötetem utolsó fellelhető példányát azért, hogy az ő meleg emberi leikükön keresztül férhettem hozzá a Tátra fenségesen hideg leikéhez.” — S ő ebből a hidegből (és vízből) alkotta ezt a csupatüz és -fény költeményt. De épen ez a költő! Ma is megremegek arra a gondolatra, hogy ha akkor Mécs László az én csüggedtségemre hallgat, ezzel a verssel szegényebb lenne a magyar lira! Kozlay Kálmán. A NAGY TÉVEDÉS Chicago könyvtárában őriznek egy érdekes feljegyzést. Benne 500 ember irta le röviden életének legnagyobb ballépését. íme néhány: Értéktelen könyveket olvastam. Nem volt türelmem befejezni életem nagy feladatát. Nagy pillanatokban nem tudtam ragaszkodni ahhoz, ami a szivemben volt. Csaltam a pénzzel. Elhagytam a gyülekezetemet. Elhagytam anyámat s nem hallgattam idős emberek tanácsára. Nem fogadtam el Krisztust megváltómnak, de igen boldogtalan lettem azáltal, hogy magamat a sátán szolgálatába adtam. EROS VAR Official Religious Monthly of the Hungarian Lutheran Churches of America Az amerikai magyar ág. hitv. er. egyházak hivatalos lapja. Editor — Főszerkesztő: Rév. Gábor Brachna. 3243 W. 98th St., Cleveland 2, O. Kiadóhivatali vezető: Rev. Paul Markovits, 161 Hazelwood Ave., Pittsburgh 7, Pa. Munkatársak: Az amerikai magyar evangélikus lelkész! kar. Minden dkk. közlemény, valamint minden előfizetés, reklamáció és megrendelés a kiadóhoz küldendő. Subscription Price: $1.50. — Előfizetés: $1.50 egy évre.
