Erős Vár, 1949 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1949-11-01 / 11-12. szám
8 ERŐS VÁR Cleveland magyarsága ünnepelte Ni. Dr. Leffler Andort Néhány héttel ezelőtt, október 20-án Cleveland magyarsága lelkes ünneplésben részesítette Nt. Dr. LEFFLER ANDOR lelkészt, aki egyházi, egyleti, társadalmi és tudományos téren 15 esztendeje működik eredmény telj esen a clevelandi társadalmi életben. Az ünneplők az elismerés zászlaját hajtották meg Nt. Dr. Leffler Andor előtt, akinek erre az alkalomra esett pappá szentelésének 20. évfordulója is. A gyülekezet szép ünneplésében osztozott nemcsak a magyar, hanem az amerikai társadalom is, melynek értékes egyházi és tudományos képviselői ott voltak az Első Magyar Evangélikus Egyház templomában és a. Bethlen Teremben tartott ünnepi vacsorán is. Az istentiszteleten Nt. Bel (Belopotoczky) Lajos uj-amerikás lelkész mondott imát, majd Nt. Foisel János clevelandi lelkész Igét hirdetett. Nt. Brachna Gábor, a West- Sidei Magyar Ev. Egyház lelkésze prédikált. A díszvacsora jövedelmét Nt. Dr. Leffler Andornak szánták, aki azonban nem fogadta el, hanem azt javasolta, hogy fordítsák azt az egyház leendő segédlelkészének Európából való kihozatalára. A tósztmesteri megnyitót szebbnél-szebb üdvözlőbeszédek követték, — szívből fakadt elismeréssel halmozva el az ünnepeltet és családját. Az ünnepségen a Pittsburghi Első Magyar Lutheránus Egyház képviseletében, — amelynek Nt. Dr. Leffler Andor egyidőben szintén lelkésze volt — megjelentek Holéczy Sámuel és neje, özv. Szakái Lajosné és Nagy Béla. A keresztyénség és a vallások A keresztyénségnek és a vallásoknak a viszonyáról három felfogás alakult ki. Az egyik szerint minden vallás jó, csak higyjen benne az ember. E szerint a felfogás szerint keresztyén külmisszióra nincs is szükség. A második felfogás szerint a keresztyénség csak abban különbözik a többi vallástól, hogy jobb, mint a többi. Elképzelhető azonban, hogy a keresztyénségnél tökéletesebb vallást is alapit majd valaki. A mi meggyőződésünk szerint annak a harmadik felfogásnak van igaza, mely szerint Krisztus nem olyan vallásalapitó, mint Buddha, vagy Mohamed voltak, hanem az egyetlen ut az Istenhez. Minden vallásnak az a célja, hogy megvalósítsa az Isten és az ember életközösségét. Ennek a közösségnek azonban nagy akadálya van: a bűn. Ezt az akadályt Krisztus hárította el. Krisztus meghalt a bűnösökért, Isten megbocsát a bűnös embernek Krisztusért és igazzá teszi a Krisztusban hivő bűnöst. A történelem és a mai élet azt bizonyítja, hogy százmilliók csak akkor találták meg Istent és ezzel együtt lelkűk békességét, amikor Krisztust elfogadták. A világ vallásai Keresztyén: 720 millió. Kínai vallás: 450 millió. Mohamedán: 240 millió. Hinduista: 240 millió. Buddhista: 200 millió. Fétis imádó: 94 millió. Felekezetnélküli: 40 millió. Zsidó: 16 millió. A kínai vallások középpontjában az ősök tisztelete áll. Egyik alapitója Konfucse volt. A mohamedán vallást Mohamed alapította 622-ben Kr. u. Főtana: egy az Isten. Allah és Mohamed az ő legnagyobb prófétája. Híveitől sok imádkozást és böjtölést kíván. Nevezik izlám-vallásnak is. Izlám annyit jelent, mint Isten akaratában való megnyugvás. Északafrikában, Kisázsiában és Indiában terjedt el. Szent könyvük a Korán. A hinduk vallásának 3 istene van. Brahma, teremtő; Visnu, megtartó; Siva, pusztító. A buddhista vallás alapi tó ja Buddha. Tanítja a lélekvándorlást. Híveitől lemondást követel. Indiában, Tibetben és Kínában terjedt el. A fetisimádók fétiseket, vagyis élettelen tárgyakat, bálványokat imádnak. A négerek, pápuák és indiánok nagyrésze még ma is fétisimádó. A zsidók vallását Mózes alapította. Szent könyvük az Ótestámentum és a Talmud. Keresztyén felekezetek Ev. 85 millió: Németország, északi országok, Északamerika. Gör.-keleti 150 millió: Oroszország, Szibéria, Balkán, Kisázsia. Róm. kát. 340 millió: Francia, Olasz, Spanyol, Lengyel, Magyarország és Délamerika. Anglikán 40 millió. Anglia és a gyarmatok. Református 40 millió. Anglia, Hollandia, Svájc, Magyarország és Északamerika. Egyéb keresztyén 65 millió. Anglia, Északamerika.
