Erős Vár, 1949 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5-6. szám
ERŐS VÁR jL 11 Hirtelen kisütött megint a nap. A tojásokat félve, gondosan visszacsusztattam a fészekbe, amely körül már idegesen repkedett a galambpár. Az egyik gyengéden rátelepedett ismét a tojásokra s azóta is ott ücsörög. .. * ....Nos: igy éldegélünk mi Németországban! Vihar elől megmenekült hontalan magyarok és védtelen galambok. A cserepek alatt pár ujjnyira és az esőcsatornában. Kinek hol jut hely. Kérdések bukkannak elő: miért születtünk éppen magyarnak és miért éppen a Duna-Tisza mentén raktunk fészket magunknak? Miért pontosan az esőcsatornában keresett védelmet a mi két galambunk? Amikor annyi sokkalta biztosabbnak látszó hely van ezen a földön?! Ki tud ezekre a kérdésekre megfelelni? Ember aligha! Egyedül mindannyiónk Gondviselője, közös Gazdája, Akinek akarata kell, hogy beteljesedjék rajtunk. Embereken éppen úgy, mint az ég madarain! Mindannyian lessük az eget! Tisztul-e már? Emberek és galambok egyformán. Hiszen, — borúra derű szokott következni! Ugye! Ha az Ur akarja, akkor ebből a két fehér tojásból itt, az ablakunk alatt galambfiókák kelnek ki és Jancsikából János lesz! JÓ VOLNA Jó volna újra kezdeni, Réten sárkányt ereszteni Az iskolába járni még Ragozni főnevet, igét. Jó volna úgy, mint hajdanán, Gyakorta mondani: Anyám! S ki szivével nézett reám, Azt igy szólitani: Apám! Ki most leikével simogat, Visszasimitni húgomat, S nénik és bácsik seregét Jó volna megcsókolni még. Állni az öreg ház előtt, Amely már régen összedőlt. Belépni rajta sebesen, És nem lépni ki sohasem. KOSSUTH NŐVÉRE Kossuth Zsuzsánna 48 egyik legszebb egyé; nisége. Mindenki ismeri, tiszteli, megbecsüli. Ő szervezi meg Magyarországon a honvéd kórházakat. Még az ellenség tisztjei is Írásban fejezik ki hálájokat neki a gondos gyógykezelésért, amit a magyar honvéd kórházakban találtak. Sátoraljaújhelyben született 1817. febr. 19- én, Kossuth László és Wéber Karolina evangélikus szülőktől. Keresztapja br. Vétsey Pál, keresztanyja gr. Török Zsófia, Kazinczy Ferenc életpárja. Kossuth Lajos 4 húga közül a legkisebb. Karcsú magas lány, világitó nagy kék szemmel. Szép anyja igy ir róla: gyönyörű lányom. Lajos, a bátyja: ikerlelkemnek szólítja. A közönség Kossuth tükrének tartja. Mikor jelenik meg a két tetvér a nyilvánosság előtt? 1831-ben. A kolera éve ez. A Kossuth család részt vesz a betegek ápolásában. 4 kórházakba, a szőlőhegyre is eljut segedelmök. Kossuth Lászlónét ekkor nevezik el Zemplén védangyalának. Vele van a fia, aki a vészbizottság elnöke. És vele van a lánya, Zsuzska. Még csak 14 éves. És már a remény sugarát jelenti ebben a fekete nyárban. A nyilvánosság előtt jelenik meg a két Kossuth testvér akkor is, mikor a bátyja kiszabadul fogságából. 3 év alatt csak egyszer látogathatta meg anyjával és Lujzával. A bástyabörtönben is. napsugara volt bátyjánák. Dicséri leveleiből látott okosságát. Szabadulása után Zsuzsa vele megy P'arádfürdőre. Kiséri Miskolcra, Sátoraljaújhelybe. Ez az utazás Kossuth első diadalutja. Élvezet olvasni a Zsuzsa szépen irt leveleiből: milyen lelkesen számol be az ünneplésről, a Kossuth iránti mély tisztelet nyilvánulásairól, elsőszámú tisztelője, Zsuzsika. A következő évben bátyja a Pesti Hirlap szerkesztője lesz. Segit neki a szerkesztés munkájában a megértő testvér. így ir: — Előttünk lebeg azon szebb jövendő, melyben a szerény iparnak nemzetgazdagitó géniusza megrázkódtatás nélkül fogja elporlasztani a polgári osztályok közt fennálló válaszfalakat, melynek omladékára felépíteni a jogegyenlőségnek az egész népet magában foglaló nagy épületét a törvényhozásnak csak akaratától és bölcseségétől függend. Élete több tekintetben párhuzamos lesz a bátyjáéval. Egyik levelében Írja: — Tudod, hofjy mindig szerető nővéred voltam és minden testvéreim között mi szerettük egymást legjobban. Házasságot is csaknem egyszerre és egy családból kötnek. Bátyja feleségének a testvéréhez megy nőül. Férje Meszlényi Rudolf földbirtokos, ügyvéd, országgyűlési képviselő. Csak
