Erős Vár, 1949 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5-6. szám
12 ERŐS VÁR 8 évet tölthet együtt urával. 1848. jan. 2-án meghal a férfi. Kossuth a családra szakadt csapások közt sorolja fel a sógora halálát. Az aszszonyka magára maradt két lányával, Gizával és Ilonával. 3 héttel férje elvesztése után születik a kisfia. Nagyobb lánya öt, kisebb 4 éves. Ezt Írja róluk: — Gyermekeim jók, szépek, kedvesek, fiam angyal. Meszlényinét leveri a bánat és felemeli a kötelesség. Ráeszmél, hogy most nem érünk rá a magunk fájdalmában elmerülni. Bátyja ezt Írja neki: Kedves Zsuzsim! Rád kell bíznom a sebesültek gondozását, menj a magad utján és használj fel minden eszközt, amire szükséged van. Egyesüljetek városonkint. Kelt Debrecenben, május 7. 1849. Őt nevezi ki Kossuth az összes tábori kórházak főápolónőjévé. Csodálatos eréllyel lát hozzá, hogy mindenfelé legyenek kórházak. Felhívással szól a magyar nőkhöz: Hazánk lányai! Testvéreim! A haza s védelmezőinek szenvedései tartós munkára hívnak fel. Hozzátok fordulok tehát, hazám leányai, hogy nehéz pályámon segítsetek. A kötelesség vezetni fogja lépéseiteket az önérzet pedig megadja a szükséges erőt, hogy azok homlokáról töröljük le a veríték cseppjeit, kik a harc ösvényein fáradoznak. Egyesüljetek akarat és tett által. Csak egy veszély látszik, a haza veszte. Csak egy akarat lelkesíti seregünket: a haza megszabadítása. Bennünk is csak egy akarat éljen: a szenvedőket felkeresni és rajtuk segíteni. Minden nő, akinek ereje van, keresse fel a vidéken a koródákat. Városonkint és kerületenkint egyesüljetek, osszátok fel a munka napjait s azoknak álmai felett őrködjetek, kik a hazáért szenvednek. A hazában körutakat teszek, föl foglak titeket keresni. S azt a kezet megcsókolom, mely a honvédsebek bekötésében megelőzött.... Felhívásának példátlan a sikere. 72 hadikórház nyílik meg az országban. Betegápoló egyesületek alakulnak. Tépést csinálnak sebkötözésre. Csak egy megye, Szatmár hölgyei 40 mázsa tépést és 7.000 ruhaneműt adnak a honvédeknek. Kossuth Zsuzsánna a szabadságharc után a fővárosban telepedik le szeretteivel. Akárhol lakik az édesanyjával, házuknál számtalan ember fordul meg, a Kossuth iránti szeretetből. így a Kecskeméti-utcán, a *Szirmay-palotában. Aztán a Hársfa-utca 282. számú házban. Majd a Dunaparton, a görög egyház épületében. Diákokat fogadnak, néha 18 kosztosuk van. És egyszer csak fogságba hurcolják Kossuth Zsuzsát. Hajszálon múlt, hogy ki nem végezték. Mi történt? Újra akarták kezdeni a szabadságharcot. Titokban megszervezték katonailag és pénzügyileg. 300.000 honvéd egyszerre áll talpra, adott jelre, 1852 márciusában. A szervezet kitűnő. De az osztrák a kémjelentésekből többet tud róla, mint ami a valóság. Ezért viszik börtönbe 1851-ben Kossuth Zsuzsánnát is. Szeptemberben megkapja az idézést. Éjjel, hidegben szakítják ki övéi közül. Katonai börtön, rabkórház, Bécs, ezek az útja állomásai. Nénje, Emilia írja: — Zsuzsi tisztán áll bírái előtt. S mindkét testvérünk pár hét óta együtt betegségük következtében a bécsi alservorstadi törvényszék ispotályi osztályában van. Csak 10 napig voltak Pesten az Újépületben. Ott Zsuzsinak oly iszonyúan jártak görcsei, hogy öt-hatszor napjában is volt. Sokszor az ügyelő katona a földön találta és ápolta, mint tudta, szánalommal. Bécsben már oly rossz állapotban látták, hogy fölváltva két ápolónő s az osztály mindhárom orvosa gyógyít rajta. A hatósági orvosok is kimondták: lehet túléli, de nem állnak jót. Ezt szegény anyánk nem tudja, velem tudatták, hogy két kislányát hozzáhozhassam. A nemzet bizalmával ajándékozta meg. Vallatták. Bizonyíték nem volt ellene. A biró kérdi: Mit tett ön a forradalom alatt? — Megtettem kötelességemet, mint magyar nő. Ápoltam a sebesülteket, magyarokat, osztrákokat egyaránt. Bécsben megengedik, hogy nővére, Emilia, Zsulavszkyné meglátogassa. Megrendítő levelet ad át neki: — Nektek nincs fogalmatok a fogság szenvedéséről, mely egymás után teszi őrültté az embereket. Én nem vagyok gyáva, nem rettenek vissza az Isten végzésétől, itteni viseletemre büszkén tekintek vissza.... Van-e hit és remény azon népben, melyet úgy imádok, melyért örömest és büszkén halnék meg, ha azt hinném, hogy segíthetek rajta.... Fogságban van a nénje, Lujza is. Előbb őt szeretné szabadnak tudni. Látszik, mennyire szereti Lajost, a magyarok legnagyobbját. Végre 1852-ben megengedik, hogy Kossuth családja kivándoroljon. Nem hiába Írja: — A többit bízzuk Istenünkre! Igen, bízzuk Istenre, ki lelkünket a hit és reménység vigasztalásával erősíteni meg nem szűnt soha és nem engedi lecsüggedni a földi siralom völgyében.... SZÍVÉLYES ÉS KÖRÜLTEKINTŐ kiszolgálás BODNÁR A. LAJOS TEMETKEZÉSI INTÉZETE 3929 LORAIN AVENUE MElrose 3075 vagy 3076 Cleveland, Ohio
